Botka János, Cseh Géza, Zádor Béláné: A Szolnok Megyei Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke : Második, bővített és átdolgozott kiadás (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. 20. rész Szolnok, 1975)
TÁJÉKOZTATÓ A FONDJEGYZÉK ÉS A LEVÉLTÁRI ANYAG HASZNÁLATÁHOZ
b. / a volt Nagykunság községei, városai Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton, Túrkeve. c. / Heves megyéből a volt Külső-Szolnok megyei települések Alattyán, Besenyszög, Cibakháza, Csépa, Dévaványa, Fegyvernek, Kenderes, Kőtelek, Mezőtúr, Nagyrév, Nagykörű, Pusztamonostor (Kerekudvar pusztával), Szajol, Szelevény, Szolnok, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszaabád, Tiszaszalók (Abádszalók), Tiszainoka, Tiszaföldvár, Tiszakürt, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszasas, Tiszasüly, Tiszaszentimre, Tiszaug, Tiszavárkony, Törökszentmiklós, Vezseny. d. / a megszűnt Pest-Pilis-Solt megyéből Jánoshida. A volt Jászkun Kerületek kiskunsági településeit ugyancsak a fent említett törvénycikkek az akkor megalakult Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéhez csatolták, Kiskundorozsmát kivéve, amely Csongrád megyéhez került. A törvényhatóság megalakulásakor Jász-Nagykun-Szolnok megye helységeit 5 szolgabírói járásba sorolták : 1. / Jászsági felsőjárás (székhelye: Jászberény): Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jásztelek, Pusztamonostor, 2. / Jászsági alsójárás (székhelye: Jászapáti): Besenyszög, Jászapáti, Jászkisér, Jászladány, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly, 3. / Tiszai felsőjárás (székhelye: Kenderes, majd Kunhegyes): Dévaványa, Kenderes, Kunmadaras, Tiszaderzs, Tiszaabád, Tiszaszalók /a két község 1897-ben egyesült Abádszalók néven), Tiszaszentimre , A./ Tiszai középjárás (székhelye: Törökszentmiklós): Fegyvernek, Szajol, Tiszabő, Tiszabura, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Törökszentmiklós, 5.1 Tiszai alsójárás (székhelye: Tiszaföldvár, 1948-tól Kunszentmárton): Cibakháza, Csépa, Nagyrév, Szelevény, Tiszainoka, Tiszaföldvár, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug, Tiszavárkony, Vezseny; és 9 rendezett tanácsú városból állt: Jászárokszállás, Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunszentmárton, Mezőtúr, Szolnok és Túrkeve . Ezeken a városokon kívül az 1871. évi 18. tc. megjelenése után Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászkisér és Jászladány is 1873-ig mezővárosi jogállású volt, ekkor nagyközséggé alakultak. A felsorolt többi község az 1871. évi 18. törvénycikket követően nagyközségi státust nyert. Csaknem valamennyi ezen jogállását 1949-ig meg is tartotta. Jászárokszállás 1886-ig, Kunhegyes 1895-ig, Kunszentmárton 1897-ig viselte a rendezett tanácsú városi címet, mindhárom lemondott városi jogállásáról és nagyközséggé alakult. (Városi korszakaik iratanyaga a városi fondcsoportban, a községi pedig a községi fondcsoportban található.)
