Botka János, Cseh Géza, Zádor Béláné: A Szolnok Megyei Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke : Második, bővített és átdolgozott kiadás (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. 20. rész Szolnok, 1975)

TÁJÉKOZTATÓ A FONDJEGYZÉK ÉS A LEVÉLTÁRI ANYAG HASZNÁLATÁHOZ

1876 és 1944 között a megye területén négy új község alakult: Rákóczifalva 1883-ban (a tiszai alsójáráshoz csatolták, 1923-tól a szolnoki járáshoz), Jászszentandrás 1886-ban (jászsági alsójárás), Kuncsorba 1893-ban (tiszai középjárás) és Mesterszállás 1897-ben (tiszai alsój árás). 1923-ban szervezték meg a szolnoki központi járást a megye hatodik járásaként, Szolnok székhellyel. Ekkor hozzá tartoztak: Besenyszög, Kőtelek, Nagykörű, Rákóczifalva, Tiszavárkony és Vezseny községek. 1945 után 17 új község alakult a megye területén: Jászboldogháza, Kengyel, Tiszagyenda és Tomajmonostora 1946-ban. (Jászboldogházát a jászsági felső-, Kengyelt a tiszai közép-, Tiszagyendát és Tomajmonostorát a tiszai felsőjáráshoz csatolták.) Jászivány, Kungyalu, Martfű, Örményes, Rákócziújfalu, Szandaszőlős, Szászberek és Tiszatenyő 1950ben. (Jászivány a jászapáti, Kungyalu a kunszentmártoni, Martfű, Rákócziújfalu, Szandaszőlős, Szászberek községek a szolnoki-,. Örményes és Tiszatenyő a törökszentmiklósi járáshoz kerültek.) CserkeszőlŐ, Jászágó, Kétpó és Mezőhék 1952-ben. (Cserkeszőlőt a kunszentmártoni, Jászágót a jászberényi, Kétpót a törökszentmiklósi és Mezőhék községet a szolnoki járáshoz sorolták be.) Tiszajenő 1954-ben (a szolnoki járás községe lett.) A fentiek közül Szandaszőlős területét közigazgatásilag 1962-ben Szolnokhoz, Kungyalut 1966-ban Kunszentmártonhoz csatolták. Tiszaörvényt 1966-ban egyesítették Tiszafüreddel. Az 1945. évi területrendezés során Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéből Tószeg, Új szász és Zagyvarékas községeket (mindhármat a szolnoki járáshoz) , 1950-ben Heves megyéből Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaör vény, Tiszaszőlős és Nagyiván községeket, továbbá Békés megyéből Öcsöd községet Szolnok megyéhez csatolták. Egyidejűleg Dévaványa Szolnok megyéből Békés megyéhez került. 1950-ben a tanácsok megalakulása után szervezték meg a hetedik já rást Tiszafüred székhellyel: Hozzá tartoztak: Nagyiván, Örvény, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre és Tiszaszőlős községek. A régi járások közül 1961-ben megszűnt a jászsági alsó (jászapáti) já rás , melynek községeit Jászladány és Tiszasüly kivételével a jászsági felső (jászberényi) járáshoz, míg az említett két községet a szolnoki járáshoz sorolták be. A tiszai felső (kunhegyes!) járás 1965-ben szűnt meg, községei közül Kenderest, Kunhegyest, Tiszagyendát és Tiszaroffot a volt tiszai közép (törökszentmiklósi) járáshoz, Abádszalókot, Kunmadarast, Tiszaburát és Tomajmonostorát pedig a tiszafüredi járáshoz csatolták, így 1965-től kezdődően Szolnok megye területén a régi 7 járás helyett 5 járás volt. 1974-ben módosították egyes községek járási hovatartozását: Jászladány nagyközséget a szolnoki járástól a jászberényi járáshoz, Mezőhék községet a szolnoki járástól a kunszentmártoni járáshoz, Fegyvernek, Kenderes, Kunhegyes nagyközségeket és Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő községeket a törökszentmiklósi járástól a szolnoki járáshoz, Tiszagyenda, Tiszaroff községeket a törökszentmiklósi járástól a tiszafüredi járáshoz sorolták.