Hidán Csaba – Szőllősy Gábor: Fegyver- és lószerszámgyűjtemény a tápiószelei Blaskovich Múzeumban (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 24. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

Szálfegyverek - Dzsidák

49. Kopja (dzsida) vashegye XVIII. század Leltári szám: 67. 4. 1. A fegyver teljes hossza: 563 mm A penge hossza: 243 mm, szélessége: 34,5 mm A vashegy pengéje hosszúkás, fűzfalevél alakú. Közepén enyhe pengevájat található, amely egészen a rövid, csonka kúp formájú nyakig húzódik. A nyak kettőskúp alakú tagolással csatlakozik az orsógomb alakú lökőgombhoz. Ehhez szintén kettőskúp alakú tagolással kapcsolódik egy kúpos nyakrész, amely két párhuzamos, egymásnak szembenéző vasnyúlványban ér véget. A vasnyúlványokat itt is két vasszegeccsel rögzítették a nyélhez. Az erősebb rögzítés miatt a nyakrésztől néhány centiméterre egy vasabroncs szorítja össze a vasnyúlványokat. A többszöri tagolás, az orsógomb alakú lökogomb és a pengevájat a fegyver alakját igen archaikussá teszi. Az 50. számú tárggyal együtt a két kopja(dárda)hegyet 1915-ben Blaskovich György vásárolta a fővárosban. IRODALOM: Kalmár János: Régi magyar fegyverek. Budapest, 1971. 44. TBMA 189-72.; TBM Td. 69-68. 1. 50. Kopja (dzsida) vashegye XVIII. század Leltári szám: 67. 5. 1. A fegyver teljes hossza: 550 mm A penge hossza: 210 mm, szélessége: 30,8 mm A magyar huszárok a XVII. század második felében elhagyták a jó másfél évszázadon át oly sok dicsőséget hozó kopját. A szablya mellett elsősorban a lőfegyvereket használták, de a Habsburg-hadseregben még a XVIII. és XIX. században is voltak ulánus ezredek. Dzsidájuk - a kopja török-tatár elnevezése - hegye azonban eltér a korábbi kopjahegyektől. A bemutatott dzsida hegye hosszúkás, fűzfalevél alakú, a közepén enyhe gerinc húzódik végig. Nyaka rövid és enyhén vastagodik a lapított gömb alakú lökogomb felé. A lökogomb a fegyverek túlzott testbe történő behatolását gátolta meg. így a dzsidás kihúzhatta - a szerencsés és jól végrehajtott szúrás után - a fegyverét. A lökogomb után a fegyvernek köpű helyett két párhuzamos, egymással szembenéző vasnyúlványa van, aminek segítségével a hegyet a nyélre erősítették. A felkészítés két vasszegeccsel történt. Jelenleg a fegyvernek nincs nyele. IRODALOM: Kalmár János: Régi magyar fegyverek. Budapest, 1971. 24.; TBMA 189-72.; TBM Td. 69-68. 1.