Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)
B. Gál Edit: Az Orczy-család társadalmi és gazdasági felemelkedése a 18. században és a 19. század első felében
következő generációkban már inkább a felhalmozott vagyon szétesése és nem szerzése figyelhető meg. József ifjúi éveiről keveset tudunk. 1774-ben házasságot köt gróf Berényi Borbála csillagkeresztes hölggyel , gróf Berényi Tamás és báró Haller Jozefa leányával, így az Orczy vagyon mellé a Haller részek is társulnak. Felesége öröksége révén kerül a család mlajdonába a gyöngyösi ún. belső kastély 41 . Hivatali pályafutása során 1790-től Békés vármegye adminisztrátora, 1792-től Zemplén megye főispánja. Ipari vállalkozásaival tovább gyarapítja a család vagyonát. Bérbe veszi Grassalkovich II. Antaltól a debrői uradalmat, ahol üveghutát és timsógyárat üzemeltet. 1781-ben más főrangúakkal társulva szervezte meg a palicsi szódagyárat Szabadka mellett. Őt tartják a pesti Orczy-kert létrehozójának, bár annak kiépítése csak az 1820-as években indul meg igazán. 1801-ben posztógyárat alapít Gyöngyösön, mely még a 20-as évek elején működik. A város ekkor az Orczy-birtokok központja. 1808-ban a település lakói a következő arányban adóznak a családnak: A debrői uradalomhoz tartozó, Grassalkovichtól bérelt részen 134 zsellér, az Orczy-Thököly részen 73 zsellér és 1 szabad, míg az Orczy-Petrovay jusson 2 zsellér és 3 szabad adózik. Összesen tehát 295 zsellér és 7 szabad adója folyik a család pénztárába Gyöngyösön. 1770 és 1815 között a birtokszerzésekre költöttek összesen 919.819fl 19kr-t. Ebből a legjelentősebbek: a már fentebb említett, még Lőrincz báró életében elkezdett Péteri puszta megszerzéséért fizettetett 11.037 fl. A Tisza-abádi jószágra gróf Forgáchnak 1791 és 1800 között 15.500 fl. 1795-ben Pesten az „Angliai király" megvétetett Budill Anna asszonytól 20.000 fl-ért. 1792-ben Szajláért báró Brüdern Józsefnének 9416 fl 40 kr-t, illetve ugyanőneki Tarért 35.450 fl-t fizettek ki. Egerben 1800-ban egy házért, egy pincéért és 3 szőlőért adtak 3850 fl-t. 1805-ben a jankói uradalomért fizetett zálogos summa 9 évre 730.000 fl volt. Az orci, fegyverneki, szt-iványi, verpeléti körűi és kőtelki porciókért 1810-ben az Orczy és Petrovay örökösöknek 21.000 fl-t, míg a detki, fegyverneki, ványai, györki, tari, pásztói és egyéb részekért Ferenczy Istvánnak 23.150 fl-t adtak. Ugyanekkor a „visszaeresztett vagy eladott jószágokból a következő summák jöttek be: 1806-ban a Ludas és Váraszó pusztai részekért kapott a család 330.000 fl-t. A mádi és vilmányi jószág ára 370.000 volt. Szt.-Erzsébet visszaeresztetvén a Dőryeknek, azok a zálogos summát visszafizették, ez először 20.000 fl, majd még 33.000 fl volt. Szemere is visszakerült a Motsáryakhoz, akik zálogos summaként 23.000 fl-t fizettek. Visszaeresztetvén a fegyverneki, detki, domoszlai, markazi és sári juss, ebből befolyt 17.700 fl. A pesti kiskertért 40.000-t, a budai vízi városi házért 55.000-t, míg a budai nagyházért 48.000 fl-t kapott a család. Az idősebb Orczy József nevén lévő gazdasági épületek értéke pedig így alakult: Vezekény pusztai épületek 820 fl Terpesi korcsma 200 fl Pósvári malom, molnárház és kocsma 1400 fl Újszászi kasznárság 600 fl szérőskerti épületek 15 fl Szt.-Iványi göböl istálló 200 fl 40 Ezt az osztrák női rendet 1668-ban III. Ferdinánd özvegye, Eleonóra császárné alapította katolikus ősi nemeshölgyek részére. Mindenkori fővédnöke a Habsburg-család fejének felesége. 41 Ma Petőfi Sándor u. 30-34. 42 Gyöngyös város adólajstroma 1808-ból. Mátra Múzeum Gyöngyös Tört. dok. gyűjt. 43 OL.P.518. 1. cs. Nr. 102-104.
