Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)

B. Gál Edit: Az Orczy-család társadalmi és gazdasági felemelkedése a 18. században és a 19. század első felében

Abádon kasznárság korcsma Szalókon külső vermek és malom Taskonban ispán laka Gyöngyösön nagykerti épületek Farkasmáli pincék Sinai szőlő-beli borház Sárhegyalji borház Domoszlai malom Ez összesen pengő forintban számolva 800 fl 200 fl 1100 fl 250 fl 1600 fl 1200 fl 40 fl 10 fl 400 fl 8835 fl' ,44 Amikor 1804-ben Orczy József meghalt, testamentumot nem hagyott maga után, ellenben hagyott 840.000 forintnyi adósságot. 1805-ben Berényi Borbála az egész jószágot kezéhez vette, s kezelte egészen 1817-ig a mi ko ris a jószágok nagyobb részét az adósságok kifizetésére megtartván, a többit fiai és leányai között kiosztotta. László sem gazdálkodott jól javaival. 1807-ben bekövetkezett halála után az Örsi jószág, az egyik pesti ház és a nagy kert is az özvegy édesanyához került, akinek ezért 70.000-et fizetnie kellett, s még így is a vagyon több mint 800.000 fl-nyi passzíva adóssággal terheltetett. Ezáltal az egész jószágra háramló passzíva adósság 2 millió fl-ra gyarapodott. Berényi Borbála azonban kitűnően értett a gazdaság vezetéséhez. 1819-ben, amikor meghal, a fent megírt adósság már „csak" 875.000 fl volt. Az anya testamentumában fiait tette örökösévé, hagyván egyegy leányának 10-10 ezer aranyat. A nagyobb birtoktestek szétesését a család azzal próbálja megakadályozni, hogy azokat osztatlanul hagyja és jövedelmükből - közös családi pénztárat alapítva - részelteti a család tagjait. 1820-ban a fiúk a jószágot maguk között felosztottakba közös terhek fizetésére pedig közös adminisztráció alatt hagyták a pesti nagy házat , a jankováci jószágot és a debrői, árendában bírt uradalmat. Ezek adminisztrációját mindig a legidősebb testvér vezette. A kiadások egyre nőttek, a bevételi forrás viszont 1824-ben a debrői, 1829-ben pedig a jankováci árenda megszűntével egyre inkább apadt. A pesti ház bevétele már önmagában nem fedezte a kiadásokat.

46 Megkezdődött az ingatlanok eladása. A család gazdasági felemelkedése tehát megállt, s bár még látunk néhány kiemelkedő építkezést, de a hanyatlás korszaka megkezdődik. Az Orczy család pályája közel egyidőben indul a Grassalkovichokéval. Még a szisztéma is ugyanaz. A kisnemesi sorból, a hivatali pályán történő rohamos emelkedés, a dinasztia alapító apa megfontolt, nagyarányú birtokszerzései, majd a harmadik, negyedik generációban a vagyon felélése, teljes illetve részleges elvesztése. Bár nem oly meredeken, s nem olyan magasra ível az Orczyak pályája mint a Grassalkovichoké, de nem is hullik három generáció alatt látványosan a semmibe. A napóleoni háborúk konjunktúrája még hoz ugyan egy fellobbanást (gyöngyösi, újszászi és pesti nagykerti építkezések), de ezek már egy külön tanulmány témakörébe tartoznak. 44 44. OLP.518. 1. cs. Nr. 102-104. 45 Ez volt a Király utca és Országút sarkán álló ún. Orczy-ház (141 szoba és 359 lakó) mely a zsidóság történetében oly nagy szerepet játszott, s melynek óriási telek tömbjén épültek fel a Madách-téri házak. 46 OL.P.519. 15. cs. Nr.189.Boy