Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Szép, különös, érdekes - Beck Zoltán: Az élet nagy eseményei - Az élet nagy eseményei - I. Születés és keresztelés

A terhes asszony egészen a szülésig éppen úgy dolgozott, mint azelőtt. A gazdagabb családoknál jobban kikímélték, amikor már várták az idejét, de a szegényebb családoknál . és a cselédeknél az utolsó percig dolgozott. Nemritkán dolog közben szült az asszony. Olyan eset is előfordult, hogy a mezőn dolgozó asszony munka közben szülte meg, és úgy vitte haza a gyereket a kötényében. Az öregek, ha ilyesmiről emlékeznek, lenézően legyintenek : „nem nyavajogtak azok a szülőotthonért." Fejes Mártonné arra emlékezik, hogy egy aszszony a piacon libát árult, ott szülte meg a gyerekét. Összefogta a szoknyájával, és abban vitte a kocsira, aztán kivitték őket a tanyára. Sz.-éknél az asszony verte a markot az utolsó napig. Egy nap maradt odahaza, mikor szült, azután kint a földön dolgozott tovább. Az anyósa vitte ki hozzá a gyereket — az ebéddel együtt —, hogy az anyja megszoptassa. Aztán vitte haza. Az egyik cselédasszony, aki hét és fél hónapos terhes volt, kukoricát hordott a góréba — emlékezik egy volt szülésznő —, vérzés állt be nála, de a bába ehhez nem nyúlhatott, orvoshoz kellett vinni. A gyerek nem maradt meg. Nem véletlen, hogy a népi képzeletben és hitvilágban oly sok körülmény szerepel, mely a születendő gyermeket és az anyját védi. Ha a terhes asszony megkíván valamit, a kívánságát teljesíteni kell, mert különben „elmegy a gyereke". Ha nagyon megkívánt valamit: „nesze, e ne vezsd a Péterkédet!" Ilyen esetben még a lopást is megengedik neki, mert azt tartják, hogy az a gyümölcsfa, amelylyikről állapotos asszony eszik, bőtermő lesz. De például tököt nem lophat a terhes asszony, mert kopasz gyermeke születik. Összenőtt, vagy páros gyümölcsöt sem tanácsos lopnia, mert akkor ikrei születnek. A terhes asszonynak szelídnek kell lenni — születendő gyermeke érdekében. Nem lehet például indulatos: kutyába vagy macskába nem rúghat bele, mert szőrös lesz a gyermeke. Nagyon tapintatosak azok a babonák és hiedelmek, melyek a terhes asszonyokasem hagyják eltunyulni, hanem megkívánják tőlük is az egészséges munkavégzést — az egészséges szülés szempontjából. Azt tartották például, hogy ha az áldott állapotban levő asszony házában szennyes ruha vagy fölhalmozódott mosatlan van, akkor ótvaros lesz a gyerek. Ugyancsak a könnyebb szülés érdekében alakult ki az a hiedelem, hogy a terhes anyának napközben nem szabad aludnia, vagy hosszú pihenőt tartania, mert akkor korán hal meg a gyermeke. A gyereket védi az a hiedelem is, hogy nem szabad az anyát bántani, mert az ütés helye meglátszik a gyereken is. Meglátszik rajta az is, ha az anyjára valamilyen gyümölcs pottyan. Ha kukoricát pattogattak, mondták a viselős asszonynak : „nëhogy mëgijeggy, mer ha odakapsz, megláccik a gyereken". Volt, akinek fosztás közben kukoricát dobtak, és a kukoricaszemek meglátszottak a gyerek testén. Egy asszonynak a szájához egeret dobtak: „a lánya száján most is ott az egér". Fejes Márton anyja mazsolát pucolt és egy szem a melléhez esett. Odakapott. Még az unokák mellén is megvan a mazsolaszem. A születendő gyermek nemét illetően különböző felfogások vannak. Régen a fiúgyermeknek nagyobb volt a becsülete: „Az ember az ember, az asszony az csak asszony." Fontosnak tartották a fiúutódot, mert az „fönntartya a család nevit." Voltak családok, ahol azért volt sok gyerek, mert az elsők „leánnak sikerűtek." A leánygyermektől azért is viszolyogtak, „mer avval hamarabb baj lehet". Figyelték is, hogy a kialakult tapasztalatok szerint mire lehet számítani. Azt tudták, hogy a fiú mindig később születik, mert „a leány mindig siet". Külső jelekből is következtettek: ha az asszony hasa hegyes, akkor fiú, ha lapos, akkor lány lesz. Ha széles az asszony fara, akkor is lánya lesz. Egyéb jelek is utaltak a gyerek nemére. Ha a kívánós asszony férfias dolgokat kíván, mint cigarettát, nehéz ételeket, italt, akkor biztosan fia születik: ha édességet, finomságokat, akkor lánya. A gyermek születése körüli előkészületek közé tartozik, hogy ruhákat csináltassanak vagy csináljanak a gyermek és az anyja számára. A babakelengye finomabb anyagból készült, és a pólyán kívül kis ingecskéből és pelenkákból állott. A vásárhelyiek már akkor 500