Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas földrajzi névről (Szabadfalvi József)

déli lejtőjén települt faluban, Borsodgeszten (Borsod m.) az egyik utca neve Avasalja. A felette emelkedő magasulat neve pedig Avas.

7 Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeiről készült régi, kéziratos térképeken is találunk Avas földrajzi neveket. A zárójelben levő évszámok a térképek készítési évei: Alsóberecki: Avas ér (1841) Bogács: Avas (1834, 1835) Borsodgeszt: Avas (1863) Bükkaranyos: Avas, Avastető (1861, 1881) Csokvaomány: Avas, Avasallya (1859) Imola: Avas (1858), Avas oldal (1867) Karcsa: Papavasa (1839, 1863) Kelemér: Avas tető (1852, 1858) Miskolc: A vas fark (1817), Avastető (18. sz. vége, 1817, 1861, 1911).

8 A történelmi Zemplén megyéből is említhető néhány példa: Egy 1583-ból származó okirat Abarán említ Avas és Nyomás nevű erdőrészeket, amelyekben a czéki disznók károkat okoztak. Ugyancsak levéltári irat említi, hogy a garanyai határban 1803-ban „Az Avas hegy... épület és dongákra alkalmas tölgyfákban bővelkedik."

9 1839-ben az ugyancsak Zemplén megyei Karcsán Papavását említik.

10 Az Avas helynévként előfordul Heves megyében is. Az ugyancsak a Bükk lejtőjére települt Noszvajon a földrajzi nevek között közölték az Avas ajja és az Avas-árnyík neveket. Kerecsenden (Heves m.) van Avas-déllő földrajzi név.

11 A Nógrád megyei Szécsényben talán inkább köznyelvi formában fordul elő: „erdő elnevezés: berek, liget, avas..."

12 Az erdészeti oklevéltár Debrecen (Hajdú m.) határában is említ Avas földrajzi nevet.

13 A tájszótárakban is találunk néhány idevonatkozó adatot: A Szamosháton a ,régiség miatt megromlott ízű túró' és a ,korhadtság miatt megfeketedett széna és búza' jelentésű avas mellett Olcsvaapáti határában található Avas nevű erdő is.

14 Az Ormánságban avas a ,hosszas állásban megsárgult, s ízt kapott szalonna és zsír' jelentés mellett Viszlón van Avaserdő nevű dűlőnév is.

15 Hazánk - talán - egész területén felgyűjtötték a települések határában található földrajzi neveket. Ezek közül azonban - sajnos - igen keveset adtak közre. Ezek mindegyikében találunk bennünket érdeklő adatot: elsőként az egyedülálló mennyiségű adatot tartalmazó Vas megyei kiadványra hivatkozom: Avas helynevet, illetve alakváltozatait a következő települések határából jegyeztek le és publikáltak: Bük (Ovas), Nemescsó, Kőszegszerdahely (Ovas), Meszlen (Ovas), Gyöngyösfalu, Torony, Csénye, Káld, Hosszúpereszteg (Zavas), Rábagyarmat, Kondorfa, Egyházasdaróc (Ovas), Felsőmarác, Nagyháthodász, Hegyhátszentjakab (Ovas), Kám, Alsóújlak, Vasvár. Mindezek mellett előfordul még a következő összetételben: Avasalja, Avas erdő, Avas hegy, Avasi dűlő, Avasi Kisüt, Avasi kút, Avasi rét, Avas kert, Avas melléke, Avas mező, Avas parlag, Avas patak stb.

16 A Komárom megye földrajzi nevei c. kiadvány már kevesebb adatot említ: Tatabánya határába esik a Vértes egyik legmagasabb hegye, a ,makkerdő' jelentésű Bükkavas. Környén van Somlóavas, Selyemhídiavas és Somodiavas nevű erdő, de van a gesztesi út mellékén is Avas, Avaserdő}

1 Somogy megye 13 községének határában fordul elő az Avas földrajzi név: Pl. Balatonkeresztúron Avas, Avasi dűlő; Balatonszemesen Avas, Avas-erdŐ; Bedegléren Avas, Avasi-legelő; Somogysámsonban Avas, Avasalja, Avasi út; Tapsonyban Avas, Avasi-dűlő; Csurgón Avas, Avas-puszta, Avasi-mező.

n A Helységnévtár szerint Tolnában és Baranyában ugyancsak ismeretes egy-egy Avaspuszta helynév.