Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas földrajzi névről (Szabadfalvi József)

Zala megye 27 falujából ismerünk bennünket érdeklő helyneveket. így pl. Sormáson: Kisavas, Kisavasi rét, Avas, Avasi gyepű mellék, Nagyavasi-rét, Avasi-dűlő, Avasi ötödik dűlő.

19 Szabó T. Attila hatalmas munkája, az Erdélyi magyar szótörténeti tár, a 16. századról sokszor-tíz adatot sorakoztat elő csupán Erdélyből az Avas helynévre. Itt ezek közül csak néhányat említek: 1576: „Az nagy Erdőt, mellyet Killyen auasnak hinak"; 1603 k.: „Az Auast tudgia hogy eorekségek az Bereczkieknek" (Betlenfalva); 1617: Az „Awas farkon való falw Nyl feold" (Kászonfeltiz); 1681: „egy Auas nevű Erdeje" (Szancsal); 1724: „Az Csiga Vára avassában ha valaki erdőlne forint az bütetése" (Kisborosnyó); 1728: „Szent Egyház Avassa... A kőbánya alat a nagy kut árkára menőben vágjon egy darab erdő" (Magyaros); 1743: „az Avas nevü tilalmas erdő" (Krakkó); 1779: „Az Ovas nevezetű tilalmas tölgyes Erdő hossza 460. Szélessége 251. Királyi öl" (Nagysajó); 1794: „egy darab erdőtske Avas nevű helyen" (Papolcz); 1795: „Az Avasban az Erdő alatt..." (Szentkirály); 1821 : „egy darab Erdő mely alsó Avasnak neveztetik" (Bodok) stb.

20 Itt említem meg, hogy az Avas földrajzi név a 13. század elejétől előfordul publikált nyelvemlékeinkben. Ezek közül azonban nehezen tudjuk megállapítani, hogy mely földrajzi név és mely köznév: 1236: „cum silua castri Choyka nomine que uulgo Owos noncupatur";

21 1275: „Silua Owas uocata";

22 1346: „Veniret ad vnum beerch Ivmusauosa vocatum".

23 Igen figyelemreméltó a következő adat: 1406: „Silvam glandínosam Auas dictam".

24 Az itt elősorakoztatott adatokból leszűrhetjük azt a következtetést, hogy a miskolci Avas név nem egyedülálló, társai vannak számosan a magyar népterületen. Meggyőződésem, hogy a földrajzi nevek országos publikálása után - akár - sok száz társa sorakozik fel az eddig tudott adatok mellé. Ha pedig egymástól függetlenül ennyi fejlődött ki, egy általános, igen lényeges mozgatórugót kell mögöttük keresnünk. Az Avas földrajzi név eredetét és jelentését csak akkor tudjuk megfejteni, ha megvizsgáljuk az avas szó melléknévi és főnévi jelentésének történeti alakulását. Elsőként arra kell rámutatnunk, hogy régi és új szótáraink földrajzi névi előfordulásait jóformán nem ismerik: Baróti Szabó Dávid Kisded szó-tára 1792-ben az avas szónak csak az 'ó, régi' háj, szalonna, vaj jelentését ismeri.

25 1 8 3 3-ban Kassai József ugyancsak nem ismeri az 'erdő' jelentését.

26 A magyar nyelv szótára 1862-ben is az előbb említett jelentését ismeri, bár megemlíti, hogy az „ó gyök származéka", illetve, hogy van egy Avas-Uj-Falu település Szatmár megyében.

27 Herman Ottó a ló tavalyi avas szőréi említi.

28 Egy újabb jelentést említ Ballagi Mór szótára: avas, ovas 'tilos, amitől óvakodni kell'.

29 A nemrégiben megjelent értelmező szótár három jelentést említ: 1. 'állásban megromlott, megsárgult, dohos, penészes'; 2. 'régi, ósdi'; 3. (táji) 'kopárosodi erdő, korhadt növényzetű hely'. Az ovik jelentése pedig 'megöregszik'.

30 Az Akadémiai Kiadó Új Magyar Tájszótárt is csupán a következő jelentéseit ismeri: avas nád, avas bor, avas tej, avas toll, de van avas okirat és avas beszédű ember is. A 'tilos erdő' jelentését pedig megkérdőjelezi.

31 Árnyaltabb jelentést tartanak számon a századforduló nagylexikonai: A Pallas nagylexikon első helyen említi a régente: 'tilalmas erdő' jelentést, amely egyes helynevekben fenn is maradt: s a 'romlott zsiradék' jelentést csak második helyen tartja számon. Megemlíti a Szatmár megyei Avas-hegységet, az itt elterülő, 16 községből álló Avasságot és annak három községét: Avas-Ujváros, Avas-Felsőfalu, Avas-Ujfalu?

2 A később napvilágot látott Révai Lexikon is ismeri mindkét jelentést, de a sorrendet már megfordította: /. 'romlott zsiradék'; 2. „Régente Avasnak nevezték a tilalmas erdőt, ma helytelen ma-