Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG

aranyosról (Borsod m.) említ Avas nevű területet.

6 Ugyancsak a Bükk oldalában, pontosabban annak déli lejtőjén települt faluban, Borsodgeszten (Borsod m.) az egyik utca neve Avasalja. A felette emelkedő magaslat neve pedig Avas.

1 Borsod-AbaüjZemplénmcgye településeiről készült régi, kéziratos térképeken is találunk Avas földrajzi neveket. A zárójelben levő évszámok a térképek készítési évei: Alsóberecki: Avas ér (1841) Bogács: Avas (1834, 1835) Borsodgeszt: Avas (1863) Bükkaranyosává, Avastető (1861, 1881) Csokvaomány: Avas, Avasallya (1859) Imola: Avas (1858), Avas oldal (1867) Karcsa: Papavasa (1839, 1863) Kelemén Avas tető (1852, 1858) Miskolc: Avas fark (1817), Avastető (18. sz. vége, 1817, 1861, 1911).

8 A történelmi Zemplén megyéből is említhető néhány példa: Egy 1583-ból származó okirat Abarán említ Avas és Nyomás nevű erdőrészeket, amelyekben a czéki disznók károkat okoztak. Ugyancsak levéltári irat említi, hogy a garanyai határban 1803-ban „Az Avas hegy... épület és dongákra alkalmas tölgyfákban bővelkedik."

9 1839-ben az ugyancsak Zemplén megyei Karcsán PapavásáX említik.

10 Az Avas helynévként előfordul Heves megyében is. Az ugyancsak a Bükk lejtőjére települt Noszvajon a földrajzi nevek között közölték az Avas ajja és az Avas-árnyík neveket. Kerecsenden (Heves m.) van Avas-déllő földrajzi név.

11 A Nógrád megyei Szécsényben talán inkább köznyelvi formában fordul elő: „erdő elnevezés: berek, liget, avas..."

n Az erdészeti oklevéltár Debrecen (Hajdú m.) határában is említ Avas földrajzi nevet.

13 A táj szótárakban is találunk néhány idevonatkozó adatot: A Szamosháton a ,régiség miatt megromlott ízű túró' és a ,korhadtság miatt megfeketedett széna és búza' jelentésű avas mellett Olcsvaapáti határában található. Avas nevű erdő is.

14 Az Ormánságban avas a ,hosszas állásban megsárgult, s ízt kapott szalonna és zsír' jelentés mellett Viszlón van Avaserdő nevű dűlőnév is. Hazánk - talán - egész területén felgyűjtötték a települések határában található földrajzi neveket. Ezek közül azonban - sajnos - igen keveset adtak közre. Ezek mindegyikében találunk bennünket érdeklő adatot: elsőként az egyedülálló mennyiségű adatot tartalmazó Vas megyei kiadványra hivatkozom: Avas helynevet, illetve alakváltozatait a következő települések határából jegyezték le és publikálták: Bük (Ovas), Nemescsó, Kőszegszerdahely (Ovas), Meszlen (Ovas) Gyöngyösfalu, Torony, Csénye, Káld, Hosszúpereszteg (Zavas), Rábagyarmat, Kondorfa, Egyházasdaróc (Ovas), Felsőmarác, Nagyháthodász, Hegyhátszentjakab (Ovas), Kám, Alsóújlak, Vasvár. Mindezek mellett előfordul még a következő összetételben: Avasalja, Avas erdő, Avas hegy, Avasi dűlő, Avasi Kisüt, Avasi kút, Avasi rét, Avas kert, Avas melléke, Avas mező, Avas parlag, Avas 6 TAGÁNYI K., 1896. I. 722. 7 Saját gyűjtésem. 8 Borsodi Levéltári Füzetek, 6:14, 76, 86, 104: 7:22, 132: 8:2, 14, 78. 9 DONGÓ GYÁRFÁS G., 1896. 317.; 1899. 32. 10 KOVÁCS Dániel szíves közlése. - BALASSA I., 1973b. 56. " PELLE B-né. 1970. 134, 136, 177. 12 Magyar Nyelvőr, XXXI. 176 13 TAGÁNYI K., 1896. 14 CSŰRY B., 1935. II. 53. "KISS G., 1942.22.