Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG

patak stb.

16 A Komárom megye földrajzi nevei c. kiadvány már kevesebb adatot említ: Tatabánya határába esik a Vértes egyik legmagasabb hegye, a ,makkerdő' jelentésű Bükkavas. Környén van Somlóavas, Selyemhídiavas és Somodiavas nevű erdő, de van a gesztesi út mellékén is Avas, Avaserdő}

1 Somogy megye 13 községének határában fordul elő az Avas földrajzi név: Pl. Balatonkeresztúron Avas, Avasi dűlő; Balatonszemesen Avas, Avas-erdő; Bedegléren Avas, Avasi-legelő; Somogysámsonban Avas, Avasalja, Avasi lit; Tapsonyban Avas, Avasi-dűlő; Csurgón Avas, Avas-puszta, Avasi-mező .

n A Helységnévtár szerint Tolnában és Baranyában ugyancsak ismeretes egy-egy Avaspuszta helynév. Zala megye 27 falujából ismerünk bennünket érdeklő helyneveket. így pl. Sormáson: Kisavas, Kisavasi rét, Avas, Avasi gyepű mellék, ~Nagyavasi-rét, Avasi-dűlő, Avasi ötödik dűlő/

9 SZABÓ T. Attila hatalmas munkája, az Erdélyi magyar szótörténeti tár, a 16. századról sokszor-tíz adatot sorakoztat elő csupán Erdélyből az Avas helynévre. Itt ezek közül csak néhányat említek: 1576: „Az nagy Erdőt, melyet Killyen auasnak hínak"; 1603 k.: „Az Auast tudgia hogy eorekségek az Bereczkieknek" (Betlenfalva); 1617: Az ,^4was farkon való falw Nyl feold" (Kászonfeltiz); 1681: „egy Auas nevű Erdeje" (Szancsal); 1724: „Az Csiga Vára avassában ha valaki erdőlne forint az büntetése" (Kisborosnyó); 1728: „Szent Egyház Avassa... A kőbánya alat a nagy kút árkára menőben vágjon egy darab erdő" (Magyaros); 1743: „az Avas nevü tilalmas erdő" (Krakkó); 1779: „Az Ovas nevezetű tilalmas tölgyes Erdő hossza 460. Szélessége 251. Királyi öl" (Nagysajó); 1794: „egy darab erdőtske Avas nevű helyen" (Papolcz); 1795: „Az avasban az Erdő alatt..." (Szentkirály); 1821: „egy darab Erdő mely alsó avasnak neveztetik" (Bodok) stb.

20 Itt említem meg, hogy az Avas földrajzi név a 13. század elejétől előfordul publikált nyelvemlékeinkben. Ezek közül azonban nehezen tudjuk megállapítani, hogy mely földrajzi név és mely köznév: 1236: „cum silua castri Choyka nomine que uulgo Owos noncupatur";

21 1275: „Silua Owas uocata";

22 1346: „Veniret ad vnum beerch Ivanus auosa vocatum".

23 Igen figyelemreméltó a következő adat: 1406: „Silvam glandinosam Auas dictam".

24 Az itt elősorakoztatott adatokból leszűrhetjük azt a következtetést, hogy a miskolci Avas név nem egyedülálló, társai vannak számosan a magyar népterületen. Meggyőződésem, hogy a földrajzi nevek országos publikálása után - akár - sok száz társa sorakozik fel az eddig tudott adatok mellé. Ha pedig egymástól függetlenül ennyi fejlődött ki, egy általános, igen lényeges mozgatórugót kell mögöttük keresnünk. Az Avas földrajzi név eredetét és jelentését csak akkor tudjuk megfejteni, ha megvizsgáljuk az avas szó melléknévi és főnévi jelentésének történeti alakulását. Elsőként arra kell rámutatnunk, hogy régi és új szótáraink földrajzi névi előfordulásait jóformán nem ismerik: BARÓTI SZABÓ Dávid Kisded szó-tára 1792-ben az avas szónak csak az 'ó, régi' háj, szalonna, vaj jelentését ismeri.

25 1 8 3 3-ban KASSAI József ugyan16 Vas megye... 1982. 17 BALOGH I.-ÖRDÖG F., 38/660, 680: 42/153, 156, 165, 176. 18 Somogy megye földrajzi nevei - in. BALASSA I, 1973a. 299. 19 Zala megye... 1964. 584-585. 20 SZABÓ T. A., 1975. 509-510. 21 EtSz. 22 OklSz. 23 OklSz. 24 OklSz. 2Í BARÓTI SZABÓ D., 1792. 14.