Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)
Régészet - Pásztor Adrien: A nagyharsányi avarkori temető értékelése
A NAGYHARSÁNYI AVARKORI TEMETŐ 81 mellett, jobb térdtájék mellett, bal combcsontnál és a jobb vagy a bal kézcsontok közelében. Hosszúságuk 10—20 cm között, szélességük 1,2 —2,5 cm-ig változott. Hosszúkések a 24., 31., 40., 41., 56., 79. sírokban voltak. Farostmaradvány két esetben fordult elő (41., 79. sírok). Átlagos méretük 21—26 cm hosszúságban és 1,8—2,5 cm szélességben váltakozott. Ezek többsége csak az átlagosnál hosszabb kések funkcióját töltötte be (bár a kutatás a 20 cm-nél hosszabb késeket már fegyvernek tekinti 15 ). A tűzcsiholók változatos formájúak: megtalálhatók a szegformájú, lantalakú, késpengéből kialakított és téglalap alakú vasdarabok is. Hat sírban a csiholó mellett kovakövek is előkerültek. Csontszerszám a 10. sírban volt: árszerű teste hengerded alakú, egyik vége kihegyezett (JPMÉ. 1963. III. t. 19.). Vasbalta a 28. sírból a jobb térdtáj mellől került elő. Keskeny teste négyszögletes átmetszetű, nyéllyuka tojásdad alakú (JPMÉ. 1963. 122. o. ; V. a. t. 11.). A sírmellékletekből arra következtethetünk, hogy szerszámként használták. Az 59. sírba a fiatalon elhunyt mesterember mellé tették vaskésén és nyilain kívül ácsszerszámait (gyalukés, véső, kaparó) is. Ezeknek a szerszámoknak a formája funkciójukból adódóan napjainkig általános maradt, a középkori leletek és a néprajzi párhuzamok is ezt bizonyítják (JPMÉ. 1963. X. b. t. 10—12.). Fegyverek Nyílhegy 9 férfi sírban volt. Háromélű, nyéltüskés szárú típusból a 29., 31., 41., 46., 82. sírok halottjai mellé rituális szokásként egyetegyet helyeztek. A 40. és 56. sírokba ugyanebből a fajtából két—két darabot tettek A 64. sírban pedig négy másféle típussal együtt szintén kettő volt. Háromélű nyílhegyet csapott heggyel egyedül a 64. sírban találtak egy ritkább formájú rombusz alakú köpüs és egy gyakoribb fajtájú levél alakú nyílhegy társaságában. A szakállas, nyéltüskés Tiyílcsúcsok az 59. sír ácsmesterének jobb kézfejénél szakállas kö13 Szabó János Győző: Az egri múzeum emlékanyaga. III. Sírleletek Nagyréde—Ragyogóparton. EMÉ. 1968 (6). 52. ,ö Erdélyi István—Salamon Ágnes a környei 125. és 147. sírokhoz említik analógiaként a nagyharsányi szekercét Kárpát-medencén kívüli párhuzamokat a Meroving-kor leletköréből hozzák. Erdélyi—Salamon: Das völkerwanderungszeitliche Gräberfeld von Környe. Stud. Arch. 1971 (5). Taf. 21.; 25. 17 E kevésbé elterjedt fülbevalófajta kora-avarkori püs hegyekkel (3 db összerozsdásodva) egycsomóban kerültek elő. A 84. gerendás sírba ez utóbbi típusból egyet tettek a halott bal alsó lábszárcsontja mellé. A 64. sírban feltehetően szerves anyagból készült tegezben tartott nyílhegyköteg a bal medenceszél és az alsó karcsontok között feküdt. A halott bal válla mellett levélalakú' kopja is volt. A síregyüttes a nagyharsányi temető kisszámú fegyveres rétegének egyik képviselőjére utal. Szekerce a 40. sírban, idősebb férfi jobb térdcsontja mellől bukkant elő. Szakállas teste négyszög átmetszetű, nyéllyuka két oldalán szög alakú erősítések. Éle ívelt (JPMÉ. 1963. VII. t. 9.). Formája és a sír mellékanyaga miatt is a fegyverek közé sorolható. 16 Fokos a 41. sírban fiatal férfi mellett volt, a jobb csuklón keresztbe fektetve (JPMÉ. 1963. VII. t. 16.). Kopjacsúcs temetőnkben két darab került elő: a 64. sírból (JPMÉ. 1963. VIII. t. 14.) és szórványként a „sárkányábrázolásos" bronzcsattal együtt. Mindkét erősen korrodált kopja levél alakú, köpüs, jellegzetes korai avar típus. Női és gyerek sírok Viseleti tárgyak Fülbevalók 19 női és 11 gyerek sírban voltak. Leginkább a koponya két oldaláról, fültájékról jöttek napvilágra. Az egyszerű kerek, ill. rombusz átmetszetű nyitott ezüst és bronz fülkarikák (II. t. 1. a— b.) előfordulnak magányosan (67., 70., 74., 86.), párosával (6., 33., 68.; 5., 11., 81., 85. sírok) és egy vagy két másik típusú fülbevalóval (36., 37.; 69., 73., 76.; 65. sírok) együtt. Viseletükben megfigyelhető, hogy más típusú fülbevalóval együtt, annak töredékes maradványaként szerepelnek (8.; 3., 48. sírok). Egyedül a 2. sírból került elő olyan kerek ezüst fülkarika, melynek vékonyodó szárát 3—3 ezüst gyűrűcske díszíti. A sír leletegyüttese a nagyharsányi temető legkorábbi sírjai közé sorolható (ezüst karperec, aláhajtott lábú fibula, pártadísz, szemesgyöngyök közé fűzött pápaszemes csüngők, csontfésű). 17 keltezése mellett szólnak a következő analógiák-* Környe 88. sír, Aradac 69. sír, Budakalász—Dunapart 2. sírt: Erdélyi—Salamon: i. m. Taf. 14.; Nagy S., La nekropolé de/ Meoka. Inventaria Archeologica Fasc. 17. Y. 165.; Erdélyi I., Das awarische Gräberfeld in Budakalász—Dunapart. Mitt. Arch. Inst. 7. Taf. 24.2.; A cikói 33. sírban tekercselt díszű változata: Somogyi—Kiss G.: Tolna megyei avar temetők. Diss. Pann. III. 1985. 4. tábla; E. Ross a katalógusában is közöl egy nagyharsányihoz hasonló kivitelezésű és zár"
