Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Régészet - Pásztor Adrien: A nagyharsányi avarkori temető értékelése

A NAGYHARSÁNYI AVARKORI TEMETŐ 81 mellett, jobb térdtájék mellett, bal combcsont­nál és a jobb vagy a bal kézcsontok közelében. Hosszúságuk 10—20 cm között, szélességük 1,2 —2,5 cm-ig változott. Hosszúkések a 24., 31., 40., 41., 56., 79. sírok­ban voltak. Farostmaradvány két esetben for­dult elő (41., 79. sírok). Átlagos méretük 21—26 cm hosszúságban és 1,8—2,5 cm szélességben váltakozott. Ezek többsége csak az átlagosnál hosszabb kések funkcióját töltötte be (bár a ku­tatás a 20 cm-nél hosszabb késeket már fegy­vernek tekinti 15 ). A tűzcsiholók változatos formájúak: megta­lálhatók a szegformájú, lantalakú, késpengéből kialakított és téglalap alakú vasdarabok is. Hat sírban a csiholó mellett kovakövek is előkerül­tek. Csontszerszám a 10. sírban volt: árszerű tes­te hengerded alakú, egyik vége kihegyezett (JPMÉ. 1963. III. t. 19.). Vasbalta a 28. sírból a jobb térdtáj mellől került elő. Keskeny teste négyszögletes átmet­szetű, nyéllyuka tojásdad alakú (JPMÉ. 1963. 122. o. ; V. a. t. 11.). A sírmellékletekből arra következtethetünk, hogy szerszámként használ­ták. Az 59. sírba a fiatalon elhunyt mesterember mellé tették vaskésén és nyilain kívül ácsszer­számait (gyalukés, véső, kaparó) is. Ezeknek a szerszámoknak a formája funkciójukból adó­dóan napjainkig általános maradt, a középkori leletek és a néprajzi párhuzamok is ezt bizo­nyítják (JPMÉ. 1963. X. b. t. 10—12.). Fegyverek Nyílhegy 9 férfi sírban volt. Háromélű, nyél­tüskés szárú típusból a 29., 31., 41., 46., 82. sí­rok halottjai mellé rituális szokásként egyet­egyet helyeztek. A 40. és 56. sírokba ugyan­ebből a fajtából két—két darabot tettek A 64. sírban pedig négy másféle típussal együtt szin­tén kettő volt. Háromélű nyílhegyet csapott heggyel egyedül a 64. sírban találtak egy rit­kább formájú rombusz alakú köpüs és egy gya­koribb fajtájú levél alakú nyílhegy társaságá­ban. A szakállas, nyéltüskés Tiyílcsúcsok az 59. sír ácsmesterének jobb kézfejénél szakállas kö­13 Szabó János Győző: Az egri múzeum emlék­anyaga. III. Sírleletek Nagyréde—Ragyogópar­ton. EMÉ. 1968 (6). 52. ,ö Erdélyi István—Salamon Ágnes a környei 125. és 147. sírokhoz említik analógiaként a nagyharsá­nyi szekercét Kárpát-medencén kívüli párhuza­mokat a Meroving-kor leletköréből hozzák. Erdé­lyi—Salamon: Das völkerwanderungszeitliche Gräberfeld von Környe. Stud. Arch. 1971 (5). Taf. 21.; 25. 17 E kevésbé elterjedt fülbevalófajta kora-avarkori püs hegyekkel (3 db összerozsdásodva) egycso­móban kerültek elő. A 84. gerendás sírba ez utóbbi típusból egyet tettek a halott bal alsó lábszárcsontja mellé. A 64. sírban feltehetően szerves anyagból készült tegezben tartott nyíl­hegyköteg a bal medenceszél és az alsó kar­csontok között feküdt. A halott bal válla mel­lett levélalakú' kopja is volt. A síregyüttes a nagyharsányi temető kisszámú fegyveres réte­gének egyik képviselőjére utal. Szekerce a 40. sírban, idősebb férfi jobb térdcsontja mellől bukkant elő. Szakállas teste négyszög átmetszetű, nyéllyuka két oldalán szög alakú erősítések. Éle ívelt (JPMÉ. 1963. VII. t. 9.). Formája és a sír mellékanyaga mi­att is a fegyverek közé sorolható. 16 Fokos a 41. sírban fiatal férfi mellett volt, a jobb csuklón keresztbe fektetve (JPMÉ. 1963. VII. t. 16.). Kopjacsúcs temetőnkben két darab került elő: a 64. sírból (JPMÉ. 1963. VIII. t. 14.) és szórványként a „sárkányábrázolásos" bronz­csattal együtt. Mindkét erősen korrodált kopja levél alakú, köpüs, jellegzetes korai avar típus. Női és gyerek sírok Viseleti tárgyak Fülbevalók 19 női és 11 gyerek sírban vol­tak. Leginkább a koponya két oldaláról, fültá­jékról jöttek napvilágra. Az egyszerű kerek, ill. rombusz átmetszetű nyitott ezüst és bronz fülkarikák (II. t. 1. a— b.) előfordulnak magányosan (67., 70., 74., 86.), párosával (6., 33., 68.; 5., 11., 81., 85. sírok) és egy vagy két másik típusú fülbevalóval (36., 37.; 69., 73., 76.; 65. sírok) együtt. Viseletük­ben megfigyelhető, hogy más típusú fülbevaló­val együtt, annak töredékes maradványaként szerepelnek (8.; 3., 48. sírok). Egyedül a 2. sírból került elő olyan kerek ezüst fülkarika, melynek vékonyodó szárát 3—3 ezüst gyűrűcske díszíti. A sír leletegyüttese a nagyharsányi temető legkorábbi sírjai közé so­rolható (ezüst karperec, aláhajtott lábú fibula, pártadísz, szemesgyöngyök közé fűzött pápasze­mes csüngők, csontfésű). 17 keltezése mellett szólnak a következő analógiák-* Környe 88. sír, Aradac 69. sír, Budakalász—Du­napart 2. sírt: Erdélyi—Salamon: i. m. Taf. 14.; Nagy S., La nekropolé de/ Meoka. Inventaria Archeologica Fasc. 17. Y. 165.; Erdélyi I., Das awarische Gräberfeld in Budakalász—Dunapart. Mitt. Arch. Inst. 7. Taf. 24.2.; A cikói 33. sírban tekercselt díszű változata: Somogyi—Kiss G.: Tolna megyei avar temetők. Diss. Pann. III. 1985. 4. tábla; E. Ross a katalógusában is közöl egy nagyharsányihoz hasonló kivitelezésű és zár"

Next

/
Oldalképek
Tartalom