Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)
Régészet - Pásztor Adrien: A nagyharsányi avarkori temető értékelése
82 PÁSZTOR ADRIEN A D-parcella DK-i sarkából — a leletek alapján valószínűleg két női sírból — szórványleletként, a 60. női sírból és a 65. gyereksírból ún. felhúzott lemezgömbös fülbevalók kerültek napvilágra (II. t. 3. a—a). A női sírok fülbevalói a Kiss Gábor által felállított tipológiai rendből az „egygömbös fülbevalók" típusába tartoznak. Mindkettő ezüstből készült, karikájuk nyitott, rajtuk egy-egy gyöngydrótból tekert muff. Feltehetően bizánci eredetű készítmények. Kisszámban megjelennek a korai avarkorban is, nagyobb arányban azonban csak a 7. század középső és utolsó harmadának eleje közötti időben tűnnek fel és élnek tovább a 8. századi viseletben is. 18 Míg a leletegyüttes legkorábbi darabjait a római-kori gemma és a borostyángyöngyök képviselik, addig a legkésőbben megjelenő darabok a bullatöredékek, amelyek az avar viseletben a Tótipuszta—Igar—Dunapentele körrel tűnnek fel a Kárpát-medencében. E két időhatár között foglalnak helyet a szórványlelet további darabjai: a Keszthely-típusú korongfibula, az ezüst lánc, a szentendrei lelettel fémjelzett nagygömbös fülbevalók töredékei, a lemezgömbökből álló nyakfüzér és a millefiorival, hegyikristállyal ékesített nyakfüzér (JPMÉ. 1963. I. t. 1— 11.). 19 A 60. női sír leletanyagának földbekerülési ideje a 7. század első felére tehető. 20 A 63. gyereksír töredékes ezüst fülbevalópárjára két—két piciny gyűrűvel szegélyezett lemezgömb volt felfűzve, középső tagjuk letörött. A lemezgömbök dí szí tétlenek. A sírban kisgyöngycsüngős fülbevalók, kölesgyöngyökből álló nyakfüzér, préselt boglár és sötétszürke korongolt edény is volt. A leletegyüttes a megoldású fülbevalópárt, amelyet a 7. századra keltezett: Ross, E.: Cataloque of the Dumbarton Oaks collection volume two by M. E. Ross. 1965. voll. II. IX. t. D. Későbbi, egyszerűbb változatuk pl. az alattyáni 393. sír : I. Kovrig: Das a warenzeitliche Gräberfeld von Alattyán. 1963XXVI. t., a szebényi I. közép- és későavarkor első felére keltezett temető 312. sírjának fülbevalója: É. Garam: The Szebény I. In Avar finds in the Hungarian National Museum. 1975. Fig. 21.; vagy a cikói 319. sír gyöngycsüngős fülbevalóval előkerült példánya Somogyi—Kiss, I. m. 21. t. ís Kiss Gábor: Egy avarkori fülbevalótípusról. AÉ. 1983 (110) 100—111. 10 Bóna István lektori véleményében a korongfibulát, a bronz láncot, a nagygömbös fülbevalópárt és a Fenékpuszta-típusú összetett gyöngysort tartalmazó korai avar sírleletet a 600—650 időszakra, a fennmaradó egy vagy két (?) női sír leleteit a 670 utánra keltezi. 20 Ezt a keltezést támasztja alá a fenékpusztai Horreum melletti temető 12. sírjának korongfi* bulája, ill. a 16. sír leletegyüttese is. Barkóczi párhuzamok alapján a közép-avarkorra datálható. 21 Az avarkor első felének egyik korai típusa a nagygömbös fülbevaló (II. t. 4. a— е.). Az 54. sír ezüst példányának huzalkarikáján három tömör gömböcske ül, melyekhez két félből öszszetett csüngőt forrasztottak. A halott nyakát vegyes összetételű nyakfüzér ékesítette, amely a sírt a 7. század utolsó harmadára keltezi (II. t. 4. a., JPMÉ. 1963. IX. t. 6—7). A 8. női sír lemezcsöngös fülbevalóját gyöngydróttal díszített függesztőtaggal erősítették a huzalkarikához (II. t. 4. b.; JPMÉ. 1963. III. t. 12.). 22 A 7. század második felének jellegzetes fülbevalótípusai 23 azok, amelyeknek csüngőtagjait egy-két gyürűstaggal forrasztottak a kerek fülkarikához (37. sír: II. t. 4. c; 66. sír: II. t. 4. е.; 69. sír: II. t. 4. е.; 69. sír: II. t. 4. d.). 24 A közép-avarkori emlékanyagban jelent meg és a 9. század első feléig divatban maradt az a granulált díszű gúlacsüngős fülbevaló, amely a nagyharsányi 48. gyerksírban aranyozott ezüst változatban fordult elő (II. t. 5.; JPMÉ. 1963. IX. t. 1—2.). 23 A közép-avar leletanyaggal tűnnek fel és a 8. század közepéig öntött véretekkel együtt fordulnak elő azok a kisgyöngycsüngős fülbevalók, 26 melyek a 16., 36., 73. női sírokból (II. t. 7.; JPMÉ. 1963. IV. t. 12., VI. t. 5., XIII. t. 1— 2.) és a 15, 22., 65. gyereksírokból (II. t. 9. c, 9. b.; II. t. 6.; JPMÉ. 1963. IV. t. 7—8., IV. t. 16—17., IX. 13.) kerültek napvilágra. Az avarkori emlékanyagban a Tótipuszta— Igar—Dunapentele körrel tűnnek fel a 62. gyereksír hengrerpaZástos lengőcsüngöjű fülbevalói (II. t. 8.; JPMÉ. 1963. IX. t. 8—9.). A függők L., i. m. LXI. 2.; LXV. t. 1—14. 21 Kiss G., i. m. 107. o. 22 Hasonlóan .díszítették pl. a környei 126. sír ezüst fülbeválóját is, amely ovális bronz csattal és aláhajtott lábú fibulával jött napvilágra (Erdé~ lyi—Salamon: i. m. Taf. 21.), vagy az alattyáni 56., jánoshidai 131., fülbevalókat: Kovrig L, i. m. T. IV. Grab 56.; Erdélyi I.: A jánoshidai avarkori temető. 1958. XXVIII. t. 1. 23 Kovrig I., i. m. 136—137. MPapp L. JPMÉ. 1963. VI. t. 8—9., IX. t. 18—19., XII. t. 9—10. 23 Kovrig, L, i. m. 143.; Bóna István: Avar lovassír Iváncsáról. AÉ. 1970 (97) 259.; Z. Cilinska: Frauenschmuck aus dem 7—8. Jh. im Karpatenbecken. Slov. Arch. 1975. (XXIII— 1). 75—76. (VII. típus).; Sz. Garam É.; Der awarische Südosteuropas im 6. bis 8. Jh. Südosteuropa —Jahrbuch 17. Berlin 1987. 200.; B. Szőke: Die Beziehungen zwischen dem Ost-Alpen Gegend und Transdanubien in der erste Helfte des Neute Jahrhunderts archeologisch gesehen. Frauentracht. Tanulmánykötet. Bécs. Kézirat.; 20 Kovrig I.: i. m. 163.
