Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - IRODALOM - Vörös Károly: Tanulmányok Budapest múltjából XI–XIII. kötet. Budapest, 1956., 1957., 1959. / 372–376. o.

372 Irodalom keztek meg arról, hogy munkájukat elsősorban az üzemük története iránt érdeklődő dolgozóknak írják, és ennek a célkitűzésnek szemelőtt tartásával sikerült létrehozniuk egy tudományos hitelességű, népszerű formában, megírt tanulmányt, amelynek további erénye az is, hogy az üzem történetét Mosonmagyaróvárnak és környékének történetébe ágyazzák be. Túlzás nélkül állítható tehát, hogy e műben sikerült először kedvező arányban tárgyalni — egy üzemtörtónet kereteiben — az általános gazdasági és politikai történeten kívül — a helytörténet legfőbb vonatkozásait is. Ezáltal a kötet elérte azt a maximumot, amely egy ilyen jellegű műtől elvárható: színes, olvasmányos formában tárja fel a munkahelyük, lakóhelyük története iránt érdeklődők előtt a múlt idők történetét, de ezzel egyidejűleg nevel, tanít, hozzájárul a dolgozók kultúrájának növeléséhez és öntudatuk fokozásához. Végül, de nem utolsó sorban az ilyen művek felkeltik a történelemmel másként kapcsolatba nem kerülő emberek figyelmét a história kérdései iránt. A kötet szerzőinek helyes célkitűzését nem segíti minden esetben a tanulmány szövege és szerkesztési módja. Némely fejezetben igen sok adat található, amelyek nehezítik az olvasást, és darabossá teszik az előadásmódot. Ugyancsak nem helyes egy korszakon belül évenként tárgyalni az eseményeket, sokkal inkább kérdéscsoportonként, mint a termelés, értékesítés, nyereség és alaptőkeemelés stb. kérdéseinek egy korszakon belüli végigkisérése és megfelelő következtetések levonása, tanulságok kiemelése a helyes. A munkásmozgalmi vonatkozású fejezetekben több helyen bizonyos állítások elismótlése található a konkrét elemzés helyett; így pl. nincs megmagyarázva, miért tudott a Kühne-gyár az országos bérezési színvonalnál magasabb béreket fizetni. A 91. lapon található átlagkeresetkimutatás jelen formájában igen téves következtetések levonására is alkalmas. A kötet -szerzőinek jövőbeli munkájuk során arra kell törekedniük, hogy munkájuk minden részében egyenletesen magas színvonalat érjenek el, mint a jelen kötetnek az 1856—1859, az 1919. és az 1929—33-as időszakok eseményeit bemutató részeiben. Mindent egybevetve megállapítható, hogy ,,A 100 éves mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyár története" célkitűzéseit, mondanivalóját tekintve üzem- és helytörténeti irodalmunk élvonalába tartozik, ós a kötet szerzői minden támogatást megérdemelnek további ezirányú munkájuk tekintetében. Szekeres József TANULMÁNYOK BUDAPEST MÚLTJÁBÓL XI—XIII. kötet Budapest, 1956, 450 1.; 1957, 571 L; 1959, 607 1. A „Tanulmányok Budapest múltjából" című várostörténeti tanulmánygyűjtemény-sorozat a felszabadulás óta megjelent három kötete nagy nyeresége az új magyar történetírásnak nemcsak a főváros történetének feltárásában elért eredményei, hanem tudománypolitikai, szerkesztési és tudományos módszertani úttörése révén is. Figyelemre ós követésre méltó kezdemény és példamutatás tudománypolitikailag, hiszen vidéki városaink (talán csak az egy Sopron. dicséretes, színvonalas vállalkozását kivéve) az utóbbi években vajmi kevés érzéket és hajlandóságot mutattak múltjuk rendszeres,tudományos feltárására vagy éppen az esetleg a polgári korban már megindult hasonló előzmények folytatására. Például szolgálhat nagyvonalú és a város- ós helytörténet fogalmát tágan értelmező, új kísérleteknek és új módszerű kutatásoknak is teret adó, a tudományos színvonalhoz azonban mindig következetesen ragaszkodó szerkesztésével is. Eredményei pedig jelentős gazdagodását jelentik várostörténeti módszertanunknak is, hiszen Budapest történetének problémái —• a főváros országos jelentősége folytán is — nemcsak számos, máshol kevésbé világosan megfigyelhető kérdést vetnek fel, hanem egyúttal kiváló lehetőséget is biztosítanak a kérdések lehető legsokoldalúbb, legkomplexebb vizsgálatára. Levéltáraink számára —• melyeknek egyik természetes feladata a helyi történetkutatások irányítása és összefogása kellene hogy legyen — ehhez a munkájukhoz e tanulmánykötetek mindhárom irányban gazdag tapasztalatokat nyújthatnak; részletesebb ismertetésüknek éppen ezért, úgy véljük, feléjük is, a konkrét témák megismertetésén túl is jelentősége van. Mivel azonban a három kötet összesen 35, egymástól a fővárostörténet keretein belül is igen eltérő tematikájú tanulmányának egyenkénti ismertetése folyóiratunk profilján, de a rendelkezésünkre álló terjedelmi kereteken is túlmenne, az alábbiakban a köteteket három összefoglaló szempont szerint kívánjuk ismertetni: mennyiben jelentenek fejlődést és haladást az új kötetek a sorozat még a felszabadulás előtt megjelent