Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ORSZÁGH LÁSZLÓ: A fegyvernek! svábok asszimilációja
ismeretében az első nagy letelepedési hullám 70-80 családszáma vagy a 700 lélekszám minden bizonnyal helytálló adat Annaházát illetően. A telepítési szerződésben gyarmatosokként25 emlegetett svábok tehát folyamatosan áramlottak az új lakóhelyükre. A Schleich Lajos tanulmányában leírtakat támasztja alá a II. katonai felmérés és az 1881-es kataszteri felmérés térképe. Ez utóbbi alapján látható, hogy a Szapáry grófék által kiosztott telkek mindegyike legalább két évtized leforgása alatt lelt gazdára, azaz az 1870-es évekre a külső telkek is beépültek.26 25 Gyarmattelepítési szerződés 1845/1846. Fegyverneki római katolikus plébániai levéltár. - dobozszám: 1797- 1853. 26 A II. katonai felmérés térképe: www.mapire.eu/hu ; Az 1881-es kataszteri felmérés térképe: www.maps . hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar 27 A tiszabői római katolikus plébánia halotti anyakönyvei 1844-1861 28 A tiszabői római katolikus plébánia házasultak anyakönyvei 1843-1881 29 SCHLEICH L. 1934.13. p. 30II. katonai felmérés térképe, III. katonai felmérés térképe, Fegyvernek kataszteri térkép (1881) 31 SCHLEICH L. 1934.13. p. 111. 3. Az első telepesek Az első sváb családok, házaspárok, vagy az egyedül érkező telepesek feltérképezésére nagy segítségünkre szolgál az egyházi anyakönyvi bejegyzések vizsgálata. Már 1846-ban megtörténik az első házasságkötés (Wagner Katalin és Huber Flórián „sváb pór"), gyermek születése (Huber Miklós) és haláleset is (Wilhelm Anna öt éves gyermek). Nem egy házaspár érkezett több gyermekkel, majd az új lakóhelyen tovább gyarapodott a család. Találunk példát háromgenerációs család letelepülésére is: egy bácskai testvérpár (Zimmer Jakab és az özvegy fivére, Zimmer Domonkos Kunbajáról) nemcsak gyermekeiket, hanem szüleiket (Magdalena Angeli és Heinrich Zimmer) is magukkal hozták. Az anyakönyvi bejegyzés elárulja, hogy idős édesapjuknak már kevés idő adatott az új hazában: az első halottak között szerepel Zimmer Henrik (1778-1846) neve 1846 szeptemberében.27 A telepesek javarészt földműveléssel foglalkoztak, ám találunk közöttük asztalost (pl.: Flach János vaskúti származású), kőművest (pl.: Bauman Márton Zsámbékról), szappankészítőt (Krenn Sebestyén Budakesziről, aki a község bírója lesz az 1860-as évek elején), molnárt (Müller András Csátaljáról), kovácsot (Wilhelm János vecsési születésű).28 Közülük valamennyien részt vettek a nyári betakarítási munkákban, illetve maguk is gazdálkodtak, gabonát, szőlőt termeltek, állatokat tartottak.29 Említésre méltó a svábok által meghonosított szőlőművelés Fegyverneken, amelyről több korabeli térkép is tanúskodik.30 Annaháza mellet a Kálvária-domb északi előterében egykor 70-80 holdnyi szőlőterület terült el. Az 1880-as évek végén a Fegyverneket is elérő filoxéravészt követően a szőlőterületek nagysága jelentősen zsugorodott,31 amelynek ma már nyomát sem találjuk, csupán az idősebbek emlegetik szőlőként a Kálvária-domb környéki dűlőt. Az annaházi lakosok körében a földművelés mellett fontos megélhetési forrás lesz az állattartás a századfordulóra. 40
