Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)

TANULMÁNYOK - ORSZÁGH LÁSZLÓ: A fegyvernek! svábok asszimilációja

Kezdeti átmeneti kunyhóik, később lakóházaik megépítése a gazdasági épületekkel együtt nem csekély feladatot jelentett a telepesek számára. Ráadásul ezzel párhuzamosan vette kezdetét a Tisza szabályozása, amely magával hozta a gyepek feltörését, a mocsarak lecsapolását, azaz a fegyverneki puszta termővé tételét. Az annaházi telepesek házépítésre hivatkozva 1848 augusztusában felmentést is kérnek Szemere Bertalan belügyminisztertől a sorozások alól: „... vagyunk bátrak Minister Úr kegyességéhez az iránt folyamodni, hogy mivel még nagyobbrészint mint új telepedettek házépítéssel s más készítéssel foglalkozunk, az elmeneteltől felmenteni s mint akik szinte áldozatot a hazáért tenni akarókat, „pénzbeli segélyt ígérvén" adóval megrovatni méltóztassék. " Ehelyett tehát a rájuk kirótt adót kérik, amivel hozzájárulhatnak a magyar önvédelmi harcokhoz.32 32 MNL Heves Megyei Levéltára (a továbbiakban MNL HML) Megyei közgyűlési iratok, 1293/1848. 33 BOGNÁR A. 1979. 42. p. 34 A tiszabői római katolikus plébánia házasultak anyakönyvei 1843-1881; A tiszabői római katolikus plébánia halotti anyakönyvei 1844-1861 Annaháza megalakulása esetében a források 150 sváb családról tesznek említést, akik tehát nem egy időben, hanem évek alatt telepedtek le Fegyverneken. Ezzel párhuzamosan Puszta-Fegyvernek a II. katonai felmérés térképén az 1860-as évek elején a Fegyvernek-Puszta déli részén elte­rülő Szapáry-birtokon is kolonizáció zajlik. Szerkezetében hasonlóságot mutat a tőle 3 km-re északra megala­kuló Annaházával: széles párhuzamos és rájuk merőleges utcák, hosszú tel­kekkel. A telepítvény itt a gróf úrról kapta nevét: Szapárfalunak lett ke­resztelve. A népesség összetétele vi­szont eltérő képet mutat. Az ide telepített 100 család33 nagyobb há­nyada a környékbeli helységekből ér­kező magyar volt, míg kisebb része német. Az anyakönyvek a szapárfalui német elem jelenlétéről is tanúskod­nak (pl: Amon, Wégert, Miller, Hudetz, Keller, Wagner, Falch, Marin, Koch, Lintner, Plank, Smid, Tobler, Beheim, Gabri, Hiller). 34 Egyes leírá­sok kezdetben valóban német iparo­sok megtelepedését említik, akik többsége hamarosan elvándorolt a megélhetési problémáik miatt. Ennek hátterében az állt, hogy Annaházával ellentétben a Szapárfaluban házhely­hez jutók nem vásárolhattak maguk­41

Next

/
Oldalképek
Tartalom