Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye kisvasútjainak történetéhez 1945 után
1954. november 16-án azután sor került a Karcag-Tilalmasi Állami gazdaság kisvasútjának közigazgatási bejárására.8 Egy hónap múlva pedig a Kunmadaras! Á.G. keskenynyomtávú vasútjának közigazgatási bejárását is megtartották.9 Fegyvernek-Tiszaszentimre (Tiszaőrs) gazdasági vasút A kisvasút szerves részét képezte a hortobágyi kisvasúthálózatnak. Itt is a 760 mm-es nyomtávval számoltak. A vonal egyik kiindulópontja Fegyvernek vasútállomása volt, vonalvezetése követte a megyeszékhelytől északra fekvő Tisza bal parti községek településhálózatát - amelyek kiestek a vasútépítésből - és Tiszaőrs után csatlakozott a „Karcag és Hortobágy környéki gazdasági vasút” vonalhálózatába. A tervezet másik sajátossága volt, hogy komplexen vizsgálta a terület közlekedési hálózatát. A normál nyomtávú vasútvonalon kívül ötleteket adott a közúti hálózat és a vízi közlekedés fejlesztésére is. A kisvasút tervezéséhez 1954-ben kezdtek hozzá. Az UVATERV munkatársai ezt megelőzően felmérték a terület szállítási igényeit. Részletes kimutatásukból érdemes idézni a legfontosabb termelőegységek szállítási igényeit. Szolnok megyében, főleg a nagykunsági részen már évtizedek óta jelentős szerepet töltött be a rizstermelés. A rizstelepek létrehozását kiterjedt határok és megfelelő talaj adottságokkal rendelkező nagykunsági városok vezetői még a két világháború között intézték el a kenderesi származású Horthy Miklósnál. A különleges művelési formát igénylő rizstermelés következtében meghonosodott a közös gazdálkodási mód. A mezőgazdaság szocialista átalakítása következtében, egyre nagyobb szerephez jutott a rizstermelés. Az 1950-es évek közepén Szolnok megye és főleg a tiszántúli részek a magyarországi rizstermelés központjává váltak. A megye szántóföldi növénytermesztésében a búza és a kukorica után a harmadik legfontosabb növénynek a rizs számított.10 Nem tűnhet merész feltételezésnek, hogy kisvasút építésének gondolata mögött a rizs elszállítását feltételezhetjük a Tiszaszentimrei Hántoló- és Őrlőmalomba illetve a nagyállomásokra. A nagyüzemek közül elsőként a Surjáni Állami Gazdaságot említik. Ebben az időszakban fő profilja a növénytermelés volt, a gazdaság 3700 kát. holdon gazdálkodott. A szétszórt üzemegységek összeköttetésére a gazdaság kívánatosnak tartotta az akkor már üzemelő Fegyvernek-Tiszabő kisvasúti vonalból egy leágazás megépítését a központi majorhoz, az ú. n. „Kun tanyához” és a „Hilléri MNL JNSZML Karcag Városi Tanács Építés-Közlekedés és Vízügyi osztály ir. 72-6/3/1954. MNL JNSZML Karcag Városi Tanács Építés-Közlekedés és Vízügyi osztály ir. 72-6/4/1954. FÜLÖP Tamás: A „Karcagi precedens”. Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában. In: Zounuk 22. Levéltári Évkönyv. Szolnok, 2007. 262. 187
