Lukácsi Zoltán - Vajk Ádám: Mosonmagyaróvár 1956 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 4. (Győr, 2006)
Szabó Csaba: "Az emberiesség nyitott határa" Mosonmagyaróvár - Hegyeshalom - Nickelsdorf 1ö56 október végén
Szabó Csaba JVL EMBERIESSÉG NYITOTT HATÁRA”1 Mosonmagyaróvár - Hegyeshalom - Nickelsdorf 1956 október végén Bevezető A huszadik század folyamán Magyarország egyértelműen az 1956-os forradalom napjaiban került leginkább a világközvélemény érdeklődésének középpontjába. Ezen világközvéleményen belül az egyik leginkább érintett, a szomszédos Ausztria mindig is kitüntetett figyelemmel kísérte a Magyarországon zajló folyamatokat. Az 1945/1948 utáni időszakban - természetesen amiatt is, mert az információk eleve jelentősen megszűrve érkeztek csak a „vasfüggönyön” tűiről - Magyarország mégis pusztán egyike lett a Keleti Blokk országainak. 1956 október végén viszont hazánkban olyan eseménysor vette kezdetét, ami az osztrákok figyelmét több hónapon keresztül folyamatosan a határ túloldalára irányította. Érdekes kérdés, hogy ezen belül mikor és minek kapcsán érkezett el az a pont, ami az osztrák közvélemény számára világossá tette, hogy Magyarországon másról és többről volt szó, mint a korábban már más szocialista országokban (Jugoszlávia, Lengyelország) is megfigyelt „változások”, vagy „reformok”. Mindez jól vizsgálható, ha nagyító alá vesszük az érintett időszak osztrák sajtóorgánumait, illetve a forradalmi eseményeket átélt szemtanúk visszaemlékezéseit. Jelen tanulmány központi kérdése az, hogy az osztrák lakossághoz milyen hírek jutottak el, és azokat hogyan értékelték. Az alábbiakban tehát nem elsősorban a „hivatalos Ausztria”, hanem az osztrák társadalom forrásai kerülnek terítékre. Ezek egyik meghatározó csoportját 1956. negyedik negyedévének azon osztrák sajtótermékei képezik, amelyek az akkori viszonyok között aktív közvélemény-formáló szereppel bírtak.2 A kérdésre, hogy a különböző sajtóorgánumok milyen széles réteghez jutottak el, vajon tényleg jelentős mértékben tudtak-e befolyást gyakorolni a közvéleményre, a vizsgált lapok megjelenési példányszámainak ismeretében válaszolni lehet.3 Ezek alapján megállapítható, hogy 1956-ban némileg ugyan kisebb arányban jutottak el a sajtótermékek a lakossághoz, mint manapság, viszont ez a sajtópaletta jóval tagoltabb, ennél fogva színesebb volt. A források másik csoportja, a szemtanúk visszaemlékezései kiegészítik, pontosítják, árnyalják a hírlapok vizsgálatával megismerhető képet arról, hogy miként látták az osztrákok a magyar forradalmat. Ahhoz, hogy a fenti kérdésfelvetésre a kutatás eredményeként kielégítő választ lehessen kapni, vizsgálat tárgyává kellett tenni, hogy a magyar forradalom különböző időpontjaiban 1) mit tudtak az osztrákok a Magyarországon (azon belül a határtérségben, Mosonmagyaróvár és Hegyeshalom körzetében) zajló eseményekről, 2) milyen forrásokból szerezték információikat, 3) hogyan reagáltak mindarra, ami a szomszédban történt, illetve 4) miképp változtatta meg mindez a magyar forradalommal kapcsolatos vélekedéseiket. 21
