Lukácsi Zoltán - Vajk Ádám: Mosonmagyaróvár 1956 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 4. (Győr, 2006)
Szabó Csaba: "Az emberiesség nyitott határa" Mosonmagyaróvár - Hegyeshalom - Nickelsdorf 1ö56 október végén
Mosonmagyaróvár és a közvetlen határtérség, Hegyeshalom és Nickelsdorf forradalmi eseményei voltak azok, amelyek a szomszédos osztrák lakosság érdeklődését legelőször, illetve legközvetlenebbül felkeltették. Ezeket azonban semmiképpen sem lehet a magyar forradalom egyéb történéseitől teljesen elválasztani, hiszen az egyes forradalmi helyszínek eseményei, illetve az ezekről megszerzett információk jelentős mértékben hatottak egymásra is. A leginkább figyelemmel kísért időszak az 1956. október 23-tól november 4-ig tartó periódus; a forradalom leverését követően az osztrák határ felé induló menekültáradat kérdései tehát már írásunk tárgyán kívülre esnek. A mosonmagyaróvári-hegyeshalmi események a határ túloldaláról nézve A nickelsdorf-hegyeshalmí osztrák-magyar határ térségében 1956. október 23-a és november 4-e között történtek tárgyalása során mindenképp fontos rávilágítani arra, hogy - különösen a forradalom első napjaiban - időnként meglehetősen ellentmondásos információk jutottak el az osztrák közvéleményhez. Maguk az informátorok, illetve a különböző információforrások pontatlanok, sok esetben szándékosan félrevezetőek, az adatok nagyon gyakran ellenőrizhetetlenek voltak. Ebből adódóan az események alábbi vázlatos áttekintése sem képes pontos képet adni arról, hogy mi minden történt a térségben az említett időszakban. A cél sokkal inkább annak érzékeltetése, hogy az osztrák lakosság milyen információk birtokában alakította ki véleményét a magyar forradalommal kapcsolatban. A vizsgálódás éppen ezért tudatosan az osztrák társadalom rendelkezésére álló híreket állítja a középpontba, a kormányzati hivatalos információkat, reagálásokat, véleményeket csak érintőlegesen veszi figyelembe. Október 23. kedd Az osztrák kormány feje, Julius Raab4 szövetségi kancellár október 22-én hétfőn kezdte meg három naposra tervezett németországi hivatalos látogatását, a magyar forradalom kirobbanásának időpontjában tehát nem tartózkodott Ausztriában. Leopold Figl5 külügyminiszter a 23-i, keddi napon szintén külföldi látogatáson képviselte Ausztriát Strassbourgban az Európatanácsnál. Ráadásul néhány nappal később, október 28-án Adolf Schärf6 alkancellár is külföldre indult egy régóta tervezett, gondosan előkészített, többnapos távol-keleti (pakisztáni, indiai, japán) útra. Azt lehet tehát mondani, hogy a magyar események meglepték a hivatalos Ausztriát. De nem számított rájuk az osztrák lakosság sem, amely ezekben a napokban sokkal inkább a lengyelországi változásokkal volt elfoglalva. 23-a estéjén ráadásul mindenfajta telefonösszeköttetés megszakadt Magyarország és Ausztria között, amit egyébként Walther Peinsipp7 budapesti osztrák követ Budapestről október 24-én délután 16.02-kor elküldött, és Bécsben másnap, 25-én 12.00-kor átvett táviratában külön is jelzett.8 így a forradalom első napjaiban az osztrák közvélemény számára (sőt - az ekkor még elenyésző mértékű katonai 28
