Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-13 / 164. szám
VILÄC PROTEI ÁRI H EGYESÜLJETEK ’ DUNÁNTÚLI A BAR. ANYA M EtTY £1 PA:K 7BIZ Ö T jsKu IS A MEGYEI TA NI A.C5 LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM Aua 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956 JŰLIUS 13 A felesleges „Tilos !4í-ok ellen Érdekes élményeiről beszélt barátainak Rozsn. ai Zoltán, mikor legutóbb Pécsett járt. Beszélt a római karmesterverseny tapasztalatairól, Olaszország mai életéről, ausztriai benyomásairól, és csak úgy, mellékesen megemlítette, hogy milyen remek repülőgép vitte — ahogyan mondani szokás — „Itália kék ege alá'1. „A gép maga is gyönyörű volt, — mesélte, — s a kiszolgálásunk — egyenesen kiváló. Több menüből válogathattunk, állandóan érdeklődtek, nincs-e valami kívánságunk és figyelmünkbe ajánlottak egy hosszú listát, amelyen felsorolták, hogy az utasoknak milyen jogaik vannak. E lista szerint jogomban állt rádiótelefonon felhívni bármelyik ország fővárosát vagy nagyobb városát, használni a gép rádióinak egyikét, igénybevehetem a szórakozóeszközök bármelyikét, sőt, még azt is közölte a lista, hogy esetleges kártérítési igényemet (késés vagy baleset előfordulásakor) hol jelenthetem be.“ A Pécsett jól ismert és szeretett karmester elbeszélésének ez a része mély, komoly gondolatokra késztet. Az első gondolat: a különböző tőkés légitársaságok körömszakadtáig folyó versenye, csábító „csalétkeket“ tüzet velük kénytelen-kelletlen horogra, a második gondolat pedig — és ez már a mi viszonyainkra vonatkozik — az, hogy állami szolgáltató vállalataink, mint a vasút, a posta, a MÁVAUT, az áramszolgáltató, stb. néha mennyire rosszul értelmezik monopolisztikus helyzetüket. Üssük csak fel a Hivatalos Menetrend menetrendi és díjszabási tájékoztatóját, olvassuk el a vasúti kocsikban vagy villamosokban kifüggesztett tájékoztatókat, tanulmányozzuk a gázgyárral kötött bérleti szerződéseinket! Kiderül, hogy a helyes és ésszerű szabályok, rendelkezések között — mint például: „Kihajolni veszélyes és tilos“ vagy „A gyermekek részére fenntartott kocsikban tilos a dohányzás!“ — rengeteg az indokolatlanul felállított tilalomfa és nagyon, de nagyon sovány a szabályzatoknak és rendelkezéseknek az a része, amely az utasok, a szolgáltatásokat igénybevevő emberek jogaira vonatkozik. Azt senki sem várja, hogy a MALÉV vagy a MÁV hasonló csalétkeket tűzzön horgára, mint a svájci repülővállalat. Azt azonban elvárhatnánk, hogy a rendelkezések szövege udvariasabb legyen és hogy ezek a közönség és a szolgáltató vagy szállító vállalatok közötti szerződések ne legyenek ilyen végtelenül egyoldalúak. Rendkívül bosszantó igazságtalanság például, hogy amíg a párnás kocsikban fapados jeggyel utazókkal a MÁV megtérítteti az árkülönbözetet és még hét forint pótdíjat is fizettet, addig ugyanez a MÁV gyakran a fapados kocsikból állítja össze párnás jeggyel közlekedő gyorsmolor vonatait és „természetesen" nem téríti vissza az árkülönbözetet és pótdíjat sem fizet. Az is ismert szabály hogy a vasúti ülések rongálásáért vagy be- piszkításáért meg kel! fizetni a javítást, a takarítás árát, ami nagyon helyes. De helyes-e, hogy az utas semmiféle kártérítést sem igényelhet a fennálló szabályzatok értelmében, ha ruháját kitépi egy kiálló szeg, vagy kabátját egy Pécs—budapesti utazás után tisztítóba kell vinnie, mert pecsétes lett az ülések kétes tisztasága miatt. Helyes hogyha valaki lekési a repülőjáratot, elveszíti jegyének az árát. De helyes-e, hogy a MALÉV kiköti: ha a járat elmarad, vagy késik, anyagi kártérítést nem fizet? Ebben az egyben különben minden közlekedési vállalat megegyezik: „A járatok esetleges elmaradásáért, késedelmes közlekedéséért, vagy a menetrendszerinti csatlakozások elmulasztásáért az utasok kártérítést nem igényelhetnek“. De miért? íja valaki a MALÉV hibájából kénytelen Pesten szállodát fizetni, ha valakit az autóbusz a községben hagy, mert elmaradt a járat, vagy ha késik a busz és az utas nem éri el a vasúti csatlakozást, tehát Pécsett meg kell szállnia, itt kell vacsoráznia és reggeliznie — mindez semmi kötelezettséget sem ró a másik félre, a VÁLLALATRA?! Viseljen minden kényelmetlenséget', költséget az utas? Egyoldalú, nagyon is egyoldalú szabályzatok, szerződések ezek. Azt mondhatná valaki: igen, igen, de az állam érdekeit szolgálják. Ez nem igaz. Az állam érdekei nálunk azonosak a nép érdekeivel. És ezek a szabályok így nem minden esetben szolgálják a nép a közönség, az utazók, a fogyasztók érdekeit, sőt bizonyos értelemben a szorosan vett állami érdekeket sem szolgálják. Mert: érdeke-e az államnak, hogy pontos legyen közlekedése, hogy fennakadás nélkül szolgáltassák a vállalatok a gázt, a villanyt, a vizet? Természetesen érdeke. Érdeke tehát az is, hogy ne csak a közönséget, hanem ezeket a vállalatokat is kössék szabályok, rendeletek, méghozzá anyagi felelősséggel súlyosbított szabályok és rendeletek! A nép pedig így érzi majd egyre inkább, hogy itt minden érte, jobb életéért, boldogulásáért történik, hogy kötelességeiért jogokat várhat cserébe. Nem nagy igényeket fejeznek ki ezek a kívánságok. Az sem túlzott igény, ha megpendítjük, hogy miért nem szó) a mi autóbuszainkban is a rádió, mint a csehszlovák autóbuszokban, hogy miért nem tartják rendszeresen karban a gázboylereket- és kályhákat, melyekért tetemes használati díjakat fizetünk és hogy a rendszeres karbantartás hiánya miatt bekövetkező javításokért (kifuvatás stb.) miért nyújtanak be a fogyasztónak külön számlát? Sok mindent kérdez az utas, a fogyasztó, a közönség, de a vállalatok nem tudnak beszélni, vállalati alkalmazottak pedig nem tudnak válaszolni legfeljebb a meglévő szabályzatra hivatkoznak. Bizony helyes lenne, ha közlekedési és szolgáltató vállalatok valamint az utasok és fogyasztók együtt megtárgyal nák közös dolgaikat, eltüntetnék a felesleges tilalomfákat, és olyan szabályzatot alkotnának, amely megfelel nemcsak a vállalatok, hanem a közön ség érdekeinek is, Aratják a búzát Az egyházasharaszti Béke Tsz-ben július 9-én megkezdték a búzaaratást kombájnnal és aratógéppel. A 255 holdból mindössze 40— 50 holdat vágnak kézzel. A tsz 80 hold árpáját is 5 hold kivételével a kombájn és aratógép takarította le 3 nap alatt. Az egyénileg dolgozó parasztok is megkezdték a búzaaratást. — (Szabó Károly) * A belvárdgyulai Győzelem Tsz július hatodikán végzett az őszi árpaaratással. A 25 holdról 17 mázsás átlagtermést takarítottak be. Az árpabeadást a géptől teljesítették, sőt túlteljesítették, mert a 112 mázsa előírással szemben 120 mázsát adtak az államnak. (Szabó Gyula). Angnsziug 2Q-ra kosawlnojk bányászaink Alkotmányunk ünnepének méltó megünneplésére készülnek bányászaink. A legtöbb bányaüzemünkben már egyéni felajánlást is tettek, a válla - 'ások megtétele azonban még korántsem fejeződött bej X agyiiiánvolí A nagymányoki bányászok vállaltak, hogy augusztus 20- ig addig esedékes második félévi tervükön felül 530 tonna szenet termelnek. A csapatok brigádvállalásuk valóraváltá- sával igyekeznek adott szavuknak helytállni. A 'mányoki üzem 32 brigádja közül már 29 csapat megtette felajánlását. Az eredmény: július első harmadában az üzem minden nap túlteljesítette tervét. A műszakiak már elegendő munkahelyről gondoskodtak, A sűrített levegővel való még jobb ellátásért pedig augusztus elején 25 köbméteres kompresszort helyeznek üzembe. Egy új Salzgitter rakodógép üzembeállításával a feltáráson dolgozókat segítik. A szállítás meggyorsításáért a III. szinten mintegy 500 méter hosszú végtelenkötél-pályát szerelnek fel. Gondot fordítanak a minőségi termelésre is. Nagyon ötletes a selejtkiállítás. Ha valamelyik csapat a szénnel együtt sok meddőt szállít külszínre, a meddőből kis gúlákat raknak s megjelölik, hogy (nelyik csapat termelte. A selejtkiállítás hozzájárult, hog\ a minőségi termelés terén serr kell az üzemnek szégyenkeznie. A nagymányoki bányászok július első harmadában terven felül 170 tonna szene' termeltek. Máza A mázai bányászok július 1-től alkotmányunk ünnepéig terven felül 750 tonna szén kitermelését ígérték. Az üzem 35 csapata közül 29 már megtette vállalását. A vállalás valóraváltásáért folyó munkában a DISZ-brigádok tűnnek ki. Az üzem legjobb brigádja július első harmadában Bernhardt Ádám DISZ csapata volt. A brigád vállalta, hogy napi tervén felül 6 csille szenet termel. Adott szavának eleget tett és július első harmadának végéig előirányzatár felül 76 csille szenet szállítót' külszínre. A mázaiak főleg az anyag- takarékosságra ügyelnek. Az első félévi bányafamegtakarítás eredményeként a napokban 14 ezer forint jutalmat osztanak szét. Vineker Károly csapata 1 500 forint, Bernhardt Adám brigádja szintén 1 500 forint iutalmat kap. Szászvár A szászvári bányászok megkülönböztetett munkaszervezéssel készülnek az alkotmány ünnepére. Számukra különösen jelentős ez a verseny, hiszen aknájuk az „Alkotmányakna“ nevet viseli, amelyet jó munkával érdemeltek ki. Augusztus 20-ig előirányzaton felül 530 tonna szén kiterme- yését ígérték, s elhatározták; augusztus 13-tól 20-ig Alkot- mány-dekádot tartanak. Az idős bányászok a régi harcok emlékét is felelevenítik ezekben a napokban. Erdei József bányamester most 50 éves, de már 1920-ban itt dolgozott a bányában, az akkori nehéz bányászéletről mesél az új bányászoknak. Radics József 55 éves és már 34 év bányamunka van mögötte. Résztvett az 1924-es hathetes sztrájkban. Elmondja, hogy munkaruháról, hűségjutalomról, megbecsülésről nem beszélhetett akkor a bányász. Most több mint 3000 forint hűségjutalmat kap. Szov’et kereskede'mi küldöttség érkezik Pécsre A Belkereskedelmi Minisztérium meghívására, szovjet kereskedelmi küldöttség érkezett hazánkba. A küldöttség vezetője: iMvarjev elvtárs, a föderatív orosz szocialista tanácsköztársaság belkereskedelmi miniszterének első helyettese. A küldöttség tagjai: Stepanov elvtárs, az OSzSzSzK belkereskedelmi minisztériumának főosztályvezetője, Mutyilin elvtárs, a kievi városi tanács osztályvezetője, Abo- jancov elvtárs, a leningrádi nagyáruház igazgatója és Kacs- lov elvtárs, a föderatív orosz szocialista tanácsköztársaság 1 elkeresKedelmi minisztériumának osztáiyvezetője. A szovjet kereskedelmi küldöttség a jövő héten ellátogat Pécsre is. Országos turistaversenyt rendeztek Pécsett *Vasámap megélénkült Pécs turista forgalma. A Bástya Kórház SK természetjáró szakosztálya ekkor* rendezte meg Béke-vándor- díjas tájékozódási versenyét, amelyen az ország különböző részéből közel kétszáz turista vett részt. A döm’örkapui turistaházban elszállásolt természetjárók már reggel fél 4 órakor talpon voltak, háromnegyed 5 órakor pedig a Széchenyi térről autóbusz szállította őket az ürögi völgybe. A versenyzők a Vöröshegy déli völgykatlanában, a szentkúti forrásnál gyülekeztek, ahol az indítóálloIdén sem beli szégyenkeznünk Gondos előkészületek a mezőgazdasági kiállításra Még elevenen él mindnyájunkban az 1955-ös Országos Mezőgazdasági Kiállítás pompás forgataga, még nem feledtethette el velünk az idő azok nevét, akik nagydíjakkal s érmekkel megrakodva tértek haza Budapestről. Egy év telt el, vagy még annyi se, de máris újabb gondos előkészületek folynak megyénk mezőgazdasága régi jóhírének további öregbítésére. A nemrégiben megrendezett megyei borverseny például valóságos seregszemléje volt már annak, hogy történelmi borvidékeinket kik s mivel képviseljék a kiállításon. A nagydí- iat a Pécsi Állami Gazdaság 1955-ös furmintja vitte el, s övé lett az elsőség az 1955-ös szüretű fehér borok között, míg az óborok pálmáját a' Szőlészeti Kutató Intézet olasz rizlingje hódította el. — Méltón képviselte a híres vörösbor vidéket a villányi állami gazdaság: 1953-as kadarkája ugyancsak első díjat kapott. A monyoródi Uj Élet Tsz-t se tavalyi, se ó-borokkal nem? tudta elhagyni senki a termelőszövetkezeti fehér borok versenyében, míg a legjobb vörösbornak ebben a kategóriában a villánykövesdi Alkotmány Tsz opportóját találta a bizottság. A tenyészállatoknál —melyből tavaly két nagydíjat is szereztünk — végétért már a második felülbírálás is. Huszonkét termelőszövetkezet és 17 egyénileg gazdálkodó dolgozó p>araszt jelentette be eddig részvételét. Az egyéni gazdák kivétel nélkül tenyészbikákat állítanak ki. Ott lesz köztük Duzsai József gerdei gazda 93 pontszámú, 7 953 literes tehéntől való bikája is, amelyik a legjobb pontszámú . az egész megyében. A keszűi Kelemen Sándor Gábor nevű bikája (6 862 liter tej) 88 ponttal a második, a Cudar (5 216 liter tej), harmadik az egyéni gazdák jószágai között. Szinte az Országos Mezőgazdasági Kiállítás főpróbájának számít az a bólyi rendezvény, amelyet bátran nevezhetünk a „három járás mezőgazdasági kiállításának.” — Augusztus 5-én és 6-án a pécs- váradi, mohácsi és siklósi járásbeli állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok Bolyban mutatják be legszebb terményeiket és jószágaikat. A kátolyi December 21 Termelőszövetkezet tagjai például egy négy és fél mázsás angol kocát mutatnak be. máson gyönyörű vándorzászlót lengetett a reggeli szél. Az üdvözlések után kihirdették a csapatok indulási rendjét. összesen 36 csapat indult. A veszprémi tíz csapaton kíviil. Budapest 15, Űzd 2, Pécs 5 és Bélapát talva. Diósgyőr, Mosonmagyaróvár, valamint Szeged egy-egy csapattal indult a nagyszabású turistaversenyen. Nyolcpercenként egyszerre két csapat indult útnak, az egyik a nyugati „A” szakaszra, a másik pedig a keleti „B" szakaszra. A szűk völgykatlanban a tájékozódási feladatok nehezeknek bizonyultak. Az erdő mélyén, az út, ösvény, magassági pontok keresése közben, több csapat is eltévedt. nem tudott a kijelölt célba érni s Így a további versenyből kiesett. Az utolsó versenyzők délután 2 és 3 óra között értek célba. ’ A verseny értékelésére most - került sor és eszerint a Béke vándorzászlá ez évi győztese és egy évig őrzője, a budapesti Vasas MÁV \G csapata lett, mindössze 28 hibapontos kiváló eredménnyel, Második a budapesti Bástya Pedagógus lett 168 hibaponttal. A tavalyi győztes, az özdi Vasas csapata a harmadik helyre került. A legjobb pécsi eredményt a Törekvés csapata ért el, amely az ötödik be’v- re került. Jellemző, hogy az idén egyetlen csapat sem adta fel a versenyt, hanem a nehéz terepen mindegyik végigment. DK. OPPE SÁNDOR orvos Szombaton adják át teljes hosszában a Keleti Főcsatornát A csapadékban szegény tiszántúli vidék öntözése és új hajózási útvonal létesítése érdekében 1950 őszén kezdték meg a Keleti Főcsatorna építését. Nagyteljesítményű kotrógépek és egyéb korszerű munkaeszközök segítségével csaknem kilencmillió köbméter földet mozgattak meg, ami olyan nagymennyiségű, hogy az itt kitermelt föld Budapesttől Fckingig érő vasúti szerelvényt megtöltene. A főcsatorna most készült el kilencvennyolc kilométeres teljes hosz- szában és Tiszátok, Tiszavas- vári, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Hajduszovát, Ka- ba, Tetétlen és Földes község mellett haladva Bakonszegnél torkollik a Kék-Kallóba, azon keresztül a Berettyóba. A csatorna átlagosan negyven méter széles és négy méter mély. Teljes szélességében azonban csak Hajduszovátig további szakaszán pedig fél- szélességben készült el, — A munkákat teljes egészében 1957 végén fejezik be. A Keleti Főcsatornát 1954 tavaszán Hajdúszoboszlóig, 1955 elején Tetétlenig részletesen üzembehelyezték és 25- 30 ezer holdon már folyik is az öntözés. Az öntözést most kiterjeszthetik a tetétlen—ba- konszegi térség csapadékszegény tájaira is. A Keleti Főcsatornát teljes hosszában július 14-én, szombaton adjáv át, _ Irány : a Balaton Pécs, Főpályaudvar, 1956. július 12. Hajnali négy óra. Éjszínű takaróját fejére húzva még alszik a Nap, mikor a gyerekek már gyülekeznek az állomáson. Különös: egyik sem nyafog, egyik sem álmos, igazi úttörők módján frissek, vidámak, inkább a felnőtteken, akik elkísérték őket, látszik a három órai felkelés nyoma. Most azonban könnyűszerrel magyarázható, miért ilyen jókedvűek a gyerekek. Kétheti táborozásra indulnak az ország különböző úttörő táboraiba, egyrészük a Balatonra, Leltére. Szépen, sorban felszállnak a vonatra. Az álmos szülők is felélénkülnek és mikor már a gyerekek berendezkedtek, felóvakodnak ők is a bérelt vagonokba, megnézni, milyen helyet foglaltakkényelmesen utaznak-e majd gyermekeik. — Aztán írjál! — Engedelmes légy! — Ne egyél egyszerre sokat! — Ha kijössz a vízből, megtörölközz! — Ne verekedj! Árad, ömlik a sok tanács, figyelmeztetés — egyenletesen elosztva elég lenne észtén^ dőre is. A gyerekek meg csak bólogatnak, a fülük befogadja a szavakat, de hogy agyukig elér-e, az már nem bizonyos. ök már a Balaton mellett vannak gondolatban és a sok új, izgalmas, nagyszerű élmény lehetőségét latolgatják. Vagy 270-en utaznak el ma reggel, a pesti gyorshoz csatolt külön- kocsikkal. Ingyenes az út, az üdülés — csak az időjárás is gondoskodjék úgy a gyerekekről, mint a DISZ, akkor nem lesz semmi baj. A szülök búcsúzkodnak, Vörös Pál, a Mátyás király utcai iskola igazgatója is még- egyszer megnézi, mit csinál három tanítványa. Ez is a gondoskodás újszerű, megható formája: az iskolaigazgató hajnalban felkel, kijön az állomásra, m.ert — nem három gyermeke, hanem — három növendéke üdülni megy. Azután pontban 4 óra. 40 perckor kigördül a vonat. A sok mosolygó gyermekfejjel megtelnek az ablakok, lobognak a zsebkendők, integetnek a kezek: a viszontlátásra kékét múlva, jöjjetek haza meghíz va, lebarnulva, megizmosodva, a balatoni táborozás emlékeivel gazdagabban!
