Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 399 veszett fegyveréit felelősség csak abban az esetben nem terhelné, ha 1875 : XXXVII. bizonyította volna, hogy ö az elveszett fegyver szállítmányozása \-ci. közben ezzel a gondossággal járt el; ennek a bizonyítási köte- ^So- telezettségnek azonban az alperes egyáltalán nem tett eleget, SzáUümá^ sőt még azt sem bizonyította, hogy a fegyver a londoni gyá- *yoz6 felelősros által az alperes czimére feladott küldeményből még a Mte visszafuvarozás előtt ennek a gyárosnak hibájából avagy mulasztásából veszett volna el. A dolgok ily állásában tehát alperes az általa szállítmányozás végett átvett és szállítmányozás közben elveszett fegyvernek értékeért felelős lévén, az elsőbiróság helyesen marasztalta az alperest annak megtérítésében. A viszonkeresetre vonatkozólag a felperest marasztaló rendelkezést azért kellett helybenhagyni, mert az elveszett fegyver szállítmányozásával felmerült költségek a felperest feltétlenül terhelvén, ő azokat akár a szállítmányozás végett átadott fegyvernek természetben való kézhez vétele, akár pedig az azt helyettesítő értéknek kézhezvétele esetében az alperesnek megtéríteni tartozik. (901. ápr. 10* 1137.) 20039. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék: Fel- 422—433. §§. perest keresetével elutasítja. Indokok: Nem vitás a felek Vasúti fuvaközt, hogy a feladó az E. alatti fuvarlevéllel küldött külde- rozás. Az átmény tartalmát helytelenül vallottá be. A fuvarlevélen czim-vevőengedmézettül megjelölt alperes a fuvarlevél külső lapján levő enged- nyesének felemény szerint a fuvarlevélből eredő jogait a feladóra átruházta, lössége. Fués igy meg van állapítva, hogy alperes a fuvarlevelet a vardijpótlék vasúttól átvette. Nem vitás a felek közt, hogy az árut a fu- követelése. varlevélen levő engedmény alapján a fuvarlevélben kitüntetett összegek kifizetése ellenében a rendeltetési állomáson a vasúttól a feladó átvette. Minthogy e szerint a feladó az árul nem mint feladó vette vissza, hanem mint a czimzett engedményese vette át, ennélfogva meg kellett állapítani, hogy a vasút a czimzettel szemben mindazokat a jogokat érvényesítheti, amelyek avval az átvevővel szemben, aki a fuvarlevelet ós az árut elfogadta, a vasutat megilletik. Nem vitás a felek közt, hogy a vasút alkalmazottjai a fuvarlevélben a helytelen tartalombevallás felfedezése után a fuvardíj kiszámítást kijavították és hogy az áru átvevője a fuvarlevélben kitüntetett összeget, tehát a fuvardijkülömbözettel pótolt teljes fuvardijat kifizette. Nem vitás az sem, hogy a helytelen tartalombevallás folytán követelhető dijpótlék a fuvarlevélen, és pedig a vasút előadása szerint elfelejtés folytán feltüntetve nem volt és hogy a díj pótlékot az áru átvevője nem fizette meg. Ennélfogva a per döntő kérdése az, hogy a fuvarlevelet és az árut átvevő czimzett a helytelen tartalombevallás alapján kiszabható dijpótlékért a vasúttal szemben felelős-e"? A vasúti üzl. szab. 67. §-a szerint az átvevő a fuvarlevél és az áru elfogadása által a vasúttal szemben felelőssé válik azon összeg erejéig, mely a fuvarlevélben mint fizetendő összeg fel van tüntetve. Ugyané §-ban bivatkozás van a 01. 4.