Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-11 / 36. szám
IkÖRÖSTÁJ SZÜLŐFÖLDÜNK 1989. február 11., szombat o „Mírhóhát, ne menj arra, botot ád!” Településtörténeti emlékeink Gyomaendrődön „A régi iratok szerint a Mírhó árka a község tulajdona volt” Fotó: Gál Edit Azokról szeretnék írni, melyek még láthatók, és így még megőrizhetők. Ami veszendőbe ment, visszaállítani nem lehet. A település- történet, településföldrajz nem nélkülözhet még olyan kicsinek tűnő objektumot sem, mint a gyomai Mírhó. Az idősebb nemzedék még emlékszik a Mírhó- hátra, Mírhóinneni ríszre, Mírhóhát utcára. Hol is van ez a Mírhó és mit jelent ez a földrajzi név? Írott forrásban először Dávidházi Békés Sámuel református lelkész által „össz- veszedegetett” egyháztörténetben találkozhatunk ezzel a helynévvel (A’Helvét Hitvallást tartó Gyomai Ekklé- sia Históriája 1838.). Majd később Haán Lajos — megyénk jeles történetírója — említi meg. és éppen Gyoménál jegyzetben írja, hogy a Mírhó az „Alföldi magyar” szerint mocsaras, vizes helyet jelentett. (Haán Lajos: Békés vármegye hajdana Pest. 1870.). Valóban, mert a Tiszántúlon több helységben és azok határában előfordul Mírhó. Így Karcagon, Kunhegyesen, Abádszalók környékén, Polgáron Mírhótó, Endrődön pedig éppen egy utca viseli nevét. Mírhói utca, a Juhász Gyula út—Selyem út—Toronyi utca által bezárt háromszögnyi területbe torkollik. Nem nehéz feltételezni, hogy ez a térség valaha lefolyástalan, vizenyős rét volt. Gyomán a Dózsa György úttól kezdődően, az Arany János és Fel- szabadulás utcák között húzódik a porták lábjában, egészen a Hősök útjáig egy árok, mely az út alatt a Holt-Körösbe torkollik. A múlt században a Hunyadi utcában és a Hősök útján híd is volt rajta. Az utóbbi években több porta lábjában feltöltik a Mírhót. A régi irat szerint a Mírhó árka a község tulajdona volt. Az illetékes lakosok voltak kötelesek tisztán tartani saját érdekükben, mert különben udvar- jaikat elárasztotta a tavaszi hóié, és a nagy nyári eső. Talajvíz-levezető szerepe volt és van ma is ennek az ároknak. Egy 1816. évből való gyomai térkép még az Eötvös és Wesselényi, Kisfaludy utca által határolt területen egy mocsaras tavat (latinul: Lacus) jelöl. Ezt a rendszeresen felgyülemlő vizet volt hivatott levezetni a Mírhó. Olyan egyenes a vonalvezetése, hogy feltételezem, egy itt-ott természetes érmederben való megásását. Eredeti formájában még látható — az udvar lejtésével együtt — néhai község főbírája Szabó József házánál, Felszabadulás utca 31. szám alatt (hajdani Mírhóhát út 551., ahol most atya- fiságos rokonságom, Jakó László kedves bátyám lakik). Egyes szerzők 1412-ből keltezett oklevélben említett Sárosérrel azonosították. Minden bizonnyal ez nem fedi a valóságot. A már eflilített 1816. évi gyomai térképen még fel van tüntetve egy érvonulat, mely a mai Fegyverneki út és Bajcsy-Zsilinszky utca között, a porták lábjában húzódott, ezen utcák Körös felőli végéből kezdődően (akkor még ott vízzel telt holtágba torkollott). Átjött ez az ér a mai Lenin úton (endrődi út) és a Petőfi utcán végighaladva, a Botond utcában megtörve, majd a Kossuth utcával párhuzamosan haladva, a református lelkészi hivatal udvarán át a református templom és az iskola között, a tanácsháza portáján át a Körösbe torkollott. A Petőfi utcán és a tanácsháza előtti részen hidak voltak rajta. A másik, szélesebben elterülő vizenyős medervonulatot, térképünk a Mátyás király utcától kezdődően jelöli, ez az Esze Tamás utca vonalán szélesen elterülve ömlött a Körösbe. Az öreg templom helyén állott elődje is Ezek a Körösbe torkolló hajdani vízfolyások vezették le a lakott területen összegyűlt csapadékvizet, mai szóval élve a belvizet. A később „Fegyverneki rísznek” nevezett fent említett területeket több korabeli forrás még „Danca innen” és „Dancahát” néven említi. Melyik volt a „Danca árka”, ma már nem tudjuk, mert sem a térképünk nem jelöli, sem a nagy időt megért gyomai lakosok sem hallottak róla. Maga a Danca mint időszakosan vízzel megtelt, széles érvonulat, vizenyős, lapos terület, ugyancsak több helyen előfordul a Tiszántúlon. így Endrőd és Szarvas között volt Dancalapos, Dan- cafenék. Okányban és Túr- keviben a Danca szó sáros, pocsolyást jelent még ma is. Visszatérve a Sárosér-prob- lémához, valószínűbb, ennek a templom és iskola között húzódó érnek Sárosérrel azonosítása. Annál is inkább, mert a magam terep- bejárásai során itt találtam kora Árpád-kori, középkori és késő középkori edénytöredékeket. Ez a tény, no meg, hogy a templom itt áll, és elődje is itt állt, bizonyítják a község középkori magjának itteni feltételezését. A mostani templom éppen tavaly múlt 175 esztendős, a mai tanácsháza pedig ez idén lesz 100. A régi községháza vagy helységháza a fürdő felőli ligeti lejárónál állott. Most a községképbe sehogyan sem illő hatalmas tornacsarnok terül el azon a helyen. A liget felől nézve ez a monstrum mindent eltakar. Ezzel együtt, nem sikerült megőrizni a Holt-Körös felőli régi községképet. A Mírhó- torkolatot sem kímélték meg a tönkretételtől, mikor oda egy lakóépület felhúzását engedélyezték. Egyik legszebb gyermekkori emlékem a Mírhóban (így neveztük a Mírhó-öb- löt, ahol a Holt-Körösbe folyt a Mírhó vize) való téli szánkózás. Volt itt egy gé- meskút is. Amikor még a Holt-Körös élő Körös volt, itt vízmerítőhelyek álltak, és bizony évi bizonyos díjért lehetett innen vizet vinni. Olyannyira vigyáztak a tisztaságra, hogy aki netán nyírás előtt itt merészelte juhait füröszteni, keményen megbüntették. Itt mosták a búzát, nyomtatás és szelelés után, majd otthon ponyára terítve szárították. A tanácsháza alatti kikötőn kívül még itt a Mírhóban is volt egy kikötőhely. Az Erdély felől leúsztatott fát, az úgynevezett lápokon (tutajokon) szállított káposztát, meszet, faedényeket,, az „oláh piros almát” itt cserélték búzára. Itt is állt egy kocsma, mely ilyen helyen nélkülözhetetlen volt. A Mírhóhoz fűződik néhány mondás, és népies szó- magyarázat is. Amikor a gyomaiak újra visszaszállingóztak hosszas bújdosásuk- ból, egy hosszú kocsisor a Mírhóhoz érve megállt. Az első kocsis elkiáltotta magát, hogy: „Hó!” A hátulsók meg kiáltoztak előre, hogy: Mír hó? Hát ezért lett volna Mírhó. Az idősebbek még ismerik a mondást: „Mírhóhát, ne menj arra botot ád”. Fegyvernek, ne menj arra megvernek!” Ezek a rigmusok a két kpzségrész, „Felső-(Mírhóhát) és Alsórísz” (Fegyvernek) közötti vetélkedések, nagy verekedések emlékei. A hagyomány szerint a mírhóhátiak az őslakosok, a fegyvernemek pedig vagy később, vagy más irányból jöttek Gyomára. Örülök annak sokadma- gammal, hogy a liget fáit ígéret szerint pótolják, és igyekeznek pusztulásukat megállítani. Annak is örülök, hogy a már XVIII. század elejéről ismert Pocos és Hantos kertek legalább részeikben, hagyományos formában megmaradtak. A Mírhót is meg kellene tartani, csak egy darabon, emlékként, településföldrajzi támpontként az utókornak. Cs. Szabó István A tanácsháza az idén lesz százesztendős Szeplő ellen márciusi hóié, derékfájásra borban főtt szappan Egy kuruzsló receptjei A felvilágosodás képviselői és a későbbi néphitkutatók a néphitről szólva mindig átkalandoztak, kalandoznak a népi gyógyászat területére is. E két tárgykör ugyanis többnyire összetalálkozik. Minél alacsonyabb fokon állt az orvostudomány, annál több tere nyílt a babonának. A falusi gyógyítók babonás eljárásának hatása sokszor lélektani: a sorsába, betegségébe belenyugodni nem tudó ember úgy érzi, hogy valamit mégis tett egészsége helyreállítása érdekében, s a betegség elmondása máris könnyebbülést okoz. Valamikor a Népegészségügyi Múzeum harmadik emeletén volt olvasható a harmincas évek közepén egy gyógyító kuruzsló alábbi receptje: A derékfájást — borban főtt szappannal kell kenni. Használt férfikalapot vörösborban megfőzni és azt inni. Giliszta ellen — szárított gilisztát porrá törve késhegyként, illetve késhegynyit kell bevenni, vagy verébtrágyát pálinkába kávéskanalanként. Hideglelés ellen — porrá tört lófogat enni. Nyavalyatöréskor — szamártejet inni, s a roham alkalmával borral szemközt köpni az illetőt. Orbáné — Aki orbáncos, kígyózsírral kell bekenni. Pokolvar — Kettévágott va- rangyosbékát kell rátenni. Reuma — Petróleumos borogatással elmúlik. Kelevényt — Abrakostarisznyával kell megdörzsölni, és elmúlik. Szeplő — Márciusi hólével kell mosogatni, és elmúlik. Fülfájás — Temető fájáról tört tüskével a fölbe szúr- kálni. Angolkór — Verébmaradékot vízben áztatva meginni, azután juh- és kecskeszőrt, temető sírhantról hozott földdel összefőzni, és abban fürdeni. Ágybavizelés ellen — Sült egérhúst enni. Álmatlanság miatt — Érdemes hagymateát inni. Újszülött emlőgyulladását — Fokhagymával kell körülkenni. Éjjeli felriadás — Elmúlik, ha szárított csikólépet porrá törve, teában, vagy pálinkában fogyasztunk. Frász — Leemelt ablaktáblát ráhelyezni, menyasszonyfátyollal leteríteni, és az ujját megharapni — elmúlik. Hasfájás — Vöröshagyma a köldökre, és megszűnik. Hasmenés. — Petróleumot inni, vagy forralt kék rongyot a hasra tenni. Himlőoltásra — Mosogatórongy való. Kiütések ellen — Szent György napján hideg vízben kell megfürödni. Láz — Az illetőnek ecetes agyagot kell a talpára kötni. Nyáladzásra — Jó a macska farkát a szájban megforgatni. Ötvar ellen — Frissen lenyúzott bőrben kell megforgatni a beteget. Gyermeksírás, nyugtalan álomra — Lepkepetét a csecsemő párnája alá szórni, azután meztelenül vakondtúrásra fektetni. Szúrások ellen. — Zacskóban kámfort s a nyakba akasztani és elmúlik. Az itt leközölt recept még csak szelíd kivonata annak a sok gyógymódnak, amit a kuruzslók, javasasszonyok használtak. Mindenki tudna ismerősöktől, rokonoktól gyűjteni. A kuruzslók nemegyszer kárt tettek embertársaikban, egyrészt hogy anyagi hasznot szerezzenek, vagy pedig egyszerűen csak ostobaságból. Tény viszont az is, hogy a népi gyógymódok reneszánszukat élik az utóbbi időkben ... Borbíró Lajos Régészeti emlékeink közül az egyik legérdekesebb Pécs- váradon található. Az ásatások és levéltári kutatások nyomán ma már biztosra vehető, hogy a vármonostor falának alsó szintje István, sőt apja, Géza fejedelem uralkodása alatt is állt, vár- szerűen erődített fejedelmi udvarhelyként szolgált téli szállásul. István itt töltötte ifjúkorának egy részét, s hogy mennyire értékesnek tekintette a későbbi években is ezt a helyet, bizonyítja, hogy a koronát a pápától elhozó Asztrik apátnak ajándékozta a monostort. Az adományozó levélben foglaltak szerint az itt létrehozott vármonostor kiemelkedően gazdagnak számított. Hozzátartozott 41 falu, kétszáz fegyveres harcos, akik őrizték a monostort, szőlők, szántók, és természetesen a földművelő családok, ezenkívül méhészek, halászok, kovácsok, pékek, fazekasok, tímárok, ácsok, molnárok, szakácsok, vendéglátók, betegápolók, für- dősök, hogy „szolgálják az apátságot, lássák el a vendégeket és a betegeket... '. A felsorolásban szerepel még tizenegy kehely, ami abban az időben óriási kincsnek számított, és könyvek, „amelyekkel főképp tündöklik a tekintély az egyházban”. Hazai tájakon A pécsváradi monostor A monostor kitűnő helyen épült, a legfontosabb utak találkozásánál, s a királyi kegy folytán a Szentföldre vezető új zarándokút is erre haladt el. A lovagok és kíséretük számára itt szállást és ellátást biztosítottak, s ez jövedelmező szolgáltatás volt. A hely fontossága egyre emelkedett, olyannyira, hogy felszentelése az 1038-as év legfontosabb eseménye — még István halálát is megelőzve — a pannonhalmi bencések által vezetett Pozsonyi évkönyvben. Az évek során egyre bővült, gazdagodott, és rövidesen újból kapcsolatba került az Árpád-házzal. A Kálmán király által megvakított kis Béla herceg talál itt meneAz István király szálloda déket, s a rejtegető szerzetesek jó érzékkel használták ki a megfelelő pillanatot, amikor is az utód nélküli II. Istvánnak bemutatták a herceget, aki örökösévé tette. Az 1957-ben megindult ásatások eredményeként a ma errejáró láthatja az István korabeli templom maradványait, az itt talált értékes kőfaragásokat, a töredékekből helyreállított edényeket, és a gótikus templom alapjait. Szerves része lett a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal által helyreállított műemlékegyüttesnek Borsos Miklós István király szobra, valamint a régebben itt alkotó, nemrég elhunyt Kígyós Sándor műveinek állandó . kiállítása, s az István király szálloda, amely az eredeti falrészek felhasználásával szemet g.vö- nyörködtetően illeszkedik a műemlékegyüttesbe. Hajós Anna (Fotó: MTI-Press)
