Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1993-12-01 / 12. szám

1993. december AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 17 tartottak megemlékezést - a Kereszténydemokrata Néppárt székházában pedig tudományos konferenciát tartottak 1956 világtörténeti jelentőségéről, ahol felszólalt Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Surján László, a KDNP elnöke és Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője. Bánkuty Géza, az "56- os Világszövetség nevében leszögezte: a nyugati magyarság elégedetlen a rendszerváltozás menetével, a privatizációval és a gazdasági kormányzattal, nem lát erőteljes tisztogatást a kommunista berkekben, melyek akadályozzák a gyökeres változássokat. A Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájánál Für Lajos honvédelmi miniszter, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Bodrácska János Budapesti rendőrfőka­pitány koszorúzott - majd ugyanezt tették a Hősök terén is. A volt mátyásföldi szovjet laktanya különtermében Pon- grátz Ödön nyitotta meg a tanácskozást - mert előző nap öccse, Pngrácz Gergely szívivfarktust kapott, s korházba került. Ünnepi beszédet Balsai István igazságügyminiszter tartott. Közfelkiáltással ismét Pongrátz Gergelyt választot­ták meg az "56-os világszövetség elnökének. A világta­lálkozó az "56-os múzeum megnyitásával, majd gálaműsor­ral ért véget. * Október 12-én az Alkotmánybíróság határozatot hirdetett az igazságtételi törvénnyel kapcsolatban - amelyet Göncz Árpád utalt hozzájuk, hogy vizsgálják meg, alkot- mányos-e. A törvényt az Országgyűlés február 16-án fogadta el, s pontos neve: "Az 1956. évi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló" törvény. Az Alkotmánybíróság meg­állapította, hogy: "A nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértések, továbbá a genfi egyezmények közös 3. cikkében a nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés esetén történt események nem évülnek el. Ez azt jelenti, hogy a bűncselekmények elkövetőivel szemben alkotmányosan eljárhatnak a nyomo­zó hatóságok. * Október 21-én Budapesten tárgyalt Warren Christopher, az Egyesült Államok külügyminisztere. Buda­pest volt az első hely, amit a külügyminiszter hivatalba lépése óta, tíz hónapja kétoldalú tárgyalás céljából felkeres. Megérkezése előtt telefonon tárgyalt a Kölnben tartózkodó Antall József miniszterelnökkel, Budapesten pedig találko­zott Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Boross Péter belügyminiszterrel és Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Az amerikai külügyminiszter kijelentette: Magyarország fontos baráti partner, és kitűnőek a két ország kapcsolatai. Látogatása a demokratikus átalakulás támogatását, a baráti kapcsolatok továbbfejlesztési szándékát hivatott kifejezni. Warren Christopher hangsúlyozta: Amerika nem feledkezett meg Kelet-Közép-Európáról. Személyszerint a külügyminiszternek szép emlékei vannak 1956-ról, amikor pedig hazakerült a Korona, akkor ő volt a külügyminiszter: Cyrus Vance első helyettese. 1989, a vasfüggöny lebontá­sában játszott magyar szerep is nagy élménye. Az amerikai külügyminiszter nagyra értékeli, hogy az 1990-ben de­mokratikusan megválasztott magyar parlament és kormány még most is áll. * Balsai István igazságügyminiszter "kiütéses győze­lemként" értékelte a határozatot, mert e szerint a magyar bíróságoknak el kell járniuk az 1956-os forradalom és szabadságharc során háborús bűntetteket elkövetők ellen. Elhárult az akadály a sortüzekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősségrevonás elől. A törvény mostmár hatályban van, s az ügyészségek megtették a lépéseket a jogszabály vég­rehajtására. A Budapesti Ügyészségi Nyomozóhivatal létszámát felemelték, s egy önálló szervezeti egységet hoztak létre. Elrendelték a nyomozást a mosonmagyaróvári és a Kossuth téri sortüzek ügyében, s a többi ügyben is várható az ügyészség döntése a büntetőeljárások megindításáról. Az igazságügy-minisztériumban már idáig is működött egy tényfeltáúró bizottság, amelynek vezetője dr. Kahler Frigyes, s az összegyűjtött anyagot átadták ügyészségi felhasználásra. * Dudás István egykori laktanya-parancsnok előzetes letartóztatásba helyezését sürgette a Mosonmagyaróvári "56-os Egyesület. Azt is szeretnék elérni, hogy dr. Váradi Gyula ezredes, a Győri Katonai Ügyészség vezetője ne irányíthassa a nyomozást - mert ő tagadta meg korábban a feljelentés nyomán a nyomozást, csupán tényfeltáró vizs­gálatot rendelt el, Dudás István tömeggyilkossággal gyanúsí­tott határőr-laktanya parancsnok ellen. * Háborús és nemzetellenes bűncselekmények elkö­vetése miatt feljelentette Hegedűs András egykori minisz­terelnököt a győri "56-os Párt, a mosonmagyaróvári "56-os Egyesület, valamint a Kisgazdapárt és a Pofosz Győr- Moson-Sopron megyei szervezete. * A magyar országgyűlésben megkezdődött a vita a III/III-as törvényjavaslatról, melynek pontos címe: "Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről" szóló kormány indítvány. Célja a demokratikus közélet tisztasága, az, hogy ne kerülhessenek fontos tisztségekbe azok, akik eddigi életükkel bizonyították: nem lehetnek a rendszerváltozás elkötelezett hívei. így tehát a törvényt várhatóan még az idén elfogadják, átvilágítják az ország- gyűlési képviselőket, minisztereket, polgármestereket és más fontos tisztségek viselőit: nem voltak-e pufajkások, III/III-as ügynökök, nem álltak-e kapcsolatban az Á- lamvédelmi Hatósággal. Ha valakiről ez kiderül, és nem haj­landó önként távozni posztjáról, nyilvánosságra hozzák az őt terhelő adatokat! * Módosító indítványt nyújtott be a KDNP a választási törvénytervezethez. Gáspár Miklós frakció

Next

/
Oldalképek
Tartalom