Amerikai Magyar Értesítő, 1993 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-01 / 12. szám
18 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1993. december vezető-helyettes indítványa szerint ne legyen választható országgyűlési vagy önkormányzati képviselőnek az, aki az államvédelmi szervezetnek hivatásos tagja vagy kar- hatalmista volt, s aki az 1956-os szabadságharc leverésében való részvétele miatt kitüntetésben részesült. * A Szabad Európa Rádió magyar adása október 31- én költségvetési okokból mgszűnt. A Szabad Európa és a Szabadság Rádió "karcsúsítása", valamint az Amerika Hangja átszervezése előreláthatólag nem érinti az Amerika Hangja magyar adását - de biztosat egyenlőre senki sem tud. * Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője az Amerikai Egyesült Államokban járt. Az 56-os évforduló több amerikai megemlékezésén részt vett, találkozott a magyarság vezetőivel, képviselőivel, tárgyalt az amerikai külügyminisztériumban, s a képviselőház, valamint a demokrata frakció több vezetőjével. * Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöke hetilapot alapított "Heti Újság" címmel. A lap többségi tulajdonosa a Lakitelek Alapítvány; főszerkesztője Kiss Dénes, főszerkesztő-helyettese Faggyas Sándor. Célja a nemzeti demokrata, keresztény-keresztyén erkölcsiségű olvasótábor informálása. * Október közepén az Erdélyi Szövetség Egerben tanácskozást tartott, amelyen részt vettek az elcsatolt országrészek magyar politikai szervezeteinek vezető személyiségei. A tanácskozás résztvevői felhívással fordultak a világ magyarságához. Ebben hangsúlyozzák a magyarság nemzeti egységének az erősítését annak az érdekében, hogy a most több államban élő részei egyenrangú államalkotó közösséggé válhassanak. A konferencia résztvevői elutasítottak minden olyan politikai törekvést, amely a magyarság megosztására irányul. * * Az MDF Lezsák Sándor ügyvezető elnök vezette küldöttsége Erdélyben találkozott Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével, Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, Tempfli József római katolikus püspökkel, Bálint Lajos római katolikus érsekkel és Sütő Andrással. Október 6-án megkoszorúzták az aradi vértanuk emlékművét. A küldöttség tagjai voltak Nahimi Péter, az MDF alelnöke is, aki kijelentette: "Az anyaország akkor tud a határontúli magyarokért a legtöbbet tenni, ha kellően erős államot hoz létre a Kárpát-medencében. Egy olyan erős Magyarországot, amelyre bizalommal tudnak feltekinteni a környező országokban élő magyarok, és amely megmutatja, hogy a magyar nemzet a térségben - ahol módja van erre - az európai értékeknek leginkább megfelelő állami politikával tud megjelenni." Jeszenszky Géza külügyminiszter ugyancsak körutat tett és tárgyalásokat folytatott Erdélyben. * Október elején egyetemavató tanévnyitót rendeztek a szlovákiai Királyhelmecen, ahol a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hathatós közreműködésével huszonhat hallgató kezdte meg tanulmányait az első évfolyamon. Az egyetemet a református egyháztól kapott épületben helyezték el. Gilági István, a városi egyetem igazgatója a nemzeti önszerveződés példájaként említette a városi egyetem létrejöttét. * Negyvenöt esztendő után először rendezték meg Magyarországon a protestáns napok elnevezésű rendezvénysorozatot, amelynek keretében az ország számos pontján rendeztek a protestáns egyházakhoz tartozó felekezetek kultúrális, illetve vallási programokat. * Október 11-én az Észak-atlanti Közgyűlés plenáris ülése Koppenhágában megszavazta magyar kezdeményezésre azt a határozati javaslatot, amely felszólítja a januári NATO-csúcs résztvevőit: dolgozzák ki a Keleteurópai országokkal - így Magyarországgal - kibővített szövetség tervét és szabják meg a tagfelvétel feltételeit. Olyan folyamat megindítását szorgalmazza, amely belátható időn belül elvezethet a taggá váláshoz, beleértve egyfajta társult viszonyon át a teljes jogú tagságig vivő lépések meghatározását is. * Magyarország akkor is Oroszországtól és Ukrajnától fogja beszerezni fegyverzetének egy részét, ha lesz pénze a szabadpiacon vásárolni - jelentette ki Für Lajos honvédelmi miniszter moldvai és krasznodari látogatását befejezve, ismeretes, hogy a hatalmas orosz államadósság feléért MIG-29-es elfogó vadászrepülőket kap Magyar- ország, amelyet másfél évtizede fejlesztettek ki, a teljesítményét tekintve a legkorszerűbbek közé tartozik. Az első MIG-29-esek október közepén megérkeztek Kecskemétre. Ezek ugyan sokat jelentenek Magyarország számára, hiszen a honvédség a nyolcvanas évek elejétől nem kapott korszerű haditechnikai eszközöket. A mostani beszerzéssel még mindig mintegy 40 repülőgéppel kevesebbje lesz Magyar- országnak, mint a fegyverkorlátozási megállapodások által lehetővé tett 180-as limit. Ha az orosz adósság fennmaradó másik feléért is fegyvereket kapna Magyarország, akkor szeretne Sz-300 típusú légvédelmi rakétarendszerhez jutni - erről már folytak is tárgyalások az illetékes orosz hatóságokkal. * Antall József kijelentette: "Magyarországnak elsőrendű a megítélése a nyugat-európai vagy akár az amerikai országokban politikai és gazdasági szinten egya
