Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-09-23 / 38. szám

Melléklet a „Zalamegye" 1883. évi 38-ik számához. hogy volt. rint Elnök meggyőződvén a beidézett tanuk jelenlétéről, őket igaz vallomás tételre, az eskü szentségére és a hamis eskü súlyos következményeire figyelmezteti, mely után tanuk az esküt leteszik. Ezután figyelmezteti tanukat, hogy engedelem nélkül a törvényszéki helyiségből le ne távozzanak. A fegyveres őrök Horváth József, Szakáll György és Dómján Pál vádlottakat elnök felhívására a tárgyalási teremből kikísérték és csak Kis Baksa Ferenc vádlott maradt benn. Kezdetét vette Kis Baksa Ferenc rádiótt kihallgatása. Kis Baksa Ferenc az általános kérdésekre előadja, 2(i éves, rom. kaíh. vallású, nőtlen, büntetve nem — Elnök értésére adja, hogy vádolva van, misze. évi augusztus hó 29-én este egy csoporttal benyomult Deutsch József söjtöri lakós udvarába, annak cselédeit halállal fenyegette, konyhaajtót bevágván, a boltból több rendbeli tárgyat elvitt. Kérdést intéz egyúttal hozzá, hogy mit mond mindezekre. Kis Baksa Ferenc vádlott e kérdésre előadja, hogy augusztus hó 29-én Vas Józsefnél kaszált a hegyen, hol elegendő bort kapván, becsípett. Ily állapotban jött haza este hét óra tá jban és vacsorázás után azonnal lefeküdt. Mikor éjjel tüz ütött ki és a harangok félreverettek, hazulról elment egy pálcával kezében, de a tüz eloltása után azonnal hazament. Tagadja, hogy Deutsch .József udvarában benn lett volna és hogy annak cselédeit baltával fenyegette. O nem vágta be a konyha ajtót, a boltból tárgyakat nem vitt el. Az udvaron nem lőtt, mert . nincs is puskája, fejsze sem volt vele. Hogy lakásáról csak a harangok félreverésekor ment el, senkivel sem tudja igazolni, mert azon éjjel oly sötét volt, hogy ismerős emberét is alig lehetett felismerni egy lépés távolságról. Anyján kivül senki vidékivel nem beszélt. A szőlőhegyről Vas József, Horváth István, Sabján Józseffel jött haza, kik közül a házig egyedül Horváth István kisérte, mert a többiek alább laknak és igV azok előbb elváltak tőle. Arról, hogy Söjtörön augusztus 29-én este a statárium kihirdettetett, midőn a hegyről hazajött tudomása nem volt, akkor sem értesült erről, mikor az utcára kiment és otthon sem mondta el neki senki sem. Következett Horváth József vádlott kihallgatása. 27 éves, róm. kath. vallású, nőtlen, kanász, feddhetlen előéletű. < llvasni tud, de irni nem. Nevét egy kicsit letudja irni, de nem valami diványosan. (Általános derrültséget idézett elő vádlott e felelete a hallgatóság körében). — Vádolva van, hogy f. évi augusztus hó 29-én Deutsch boltja feltörésénél részt vett, a boltban benn volt, holmikat vitt onnan el. Elnök kérdést intéz hozzá, hogy Iliiként történt mindez ? Vádlott tagadja, hogy a boltban lett volna. — A marok kenderhez és vasalóhoz úgy jutott, hogy valaki elejthette, ő meg felvette az utcán a korcsma közelében. A vasalót sötétben egy leánynak adta, a ki azt tőle kérte. A kenderből mint afféle kanász ostort szándékozott csinálni, azt tehát hazavitte és otthon az uraságának házából a cselédszobában az asztalfiókba tette. Most is ott kell lenni, ha csak valaki onnan ez ideig el nem vitte. Azért vett bátorságot e tárgyakat felvenni, mert sokan beszélték, hogy Egerszegen a zsidókat elkergették. Knapp János kocsisa Nikla József beszélte, hogy Magyarországból kikergetik a zsidókat és mondta, hogy menjek be vele; a faluba. Tegnap Singer boltját törték fel, ma meg Deutsché lesz kirabolva. Bementem volna a boltba, de egy söjtöri ember reám szólt, ne menjek be, mire én Dereskó János cselédtársammal, kivel az utcán találkoztam, együtt haza mentem. — Vádlott a vasalót Horváth ('sicsó leányának Rozinánakadta. Hogy a zsidók kiveretnek, egyedül Nikla kocsistól hallotta, különben sem ismerős a községben. Állítja, hogy 29-én éjjel oly sötét volt, hogy máskép nem lehetett az embert megismerni, ha csak elébe nem állt. Mikor Deutsch háza előtt volt, a boltajtó nem volt nyitva, azért akart a hídon bemenni, de egv söjtöri ember figyelmeztetésére nem ment be. Deutsch házának az utca felől egy ablakja van. A boltban lehetett lámpás, mert a honyha ajtón kilátszott a világosság az udvarra. Azon kérdésre, hol volt augusztus 29-én, előadja, hogy egész nap a disznók mellett volt mintegy 4 cifra cövek (kilometer) távolságban a falutól és csak esti imádság harangszóra ért be a faluba. A statáriom kihirdetését nem hallotta senkitől, cseléd társaitól sem. Itt a börtönben tudta meg a sárhidai kovácstól, aki egyúttal azt is beszélte hogy a söjtöri pap három embert akar felakasztatni. O csupán kíváncsiságból ment ki és legkevésbbé sem azért, hogy a tárgyakból osztozzék. Elővezettetik Szakáll György vádlott. Az általános kérdésekre elmondja, hogy róm. kath. vallású, nős. két gyermek atyja, földmives, büntetve sohasem volt, 3—400 forint értékű ingatlannal rendelkezik, irni, olvasni tud. Vádolva van, hogy augusztus 29-én résztvett Deutsch József kipusztításánál. onnan nemcsak 27 patkót, hanem más holmikat is vitt el. Vádlott tagadásba veszi, hogy a boltban lett volna. Nóvák József szomszédjával akkor ment az utcára, mikor a tűzjelzést hallotta. Elmentek egész Deutsch boltjáig. Látván, hogy tüz van, Novákkal együtt haza szaladt. Útközben Tarányi háza előtt levő árokban találta a patkókat. Megsem nézhette, hogy hány, mert sok ember bolyongott az utcán és mindenki vitt valamit. Hazamenvén, a patkókat ledobta és lovait befogta és a tűzhöz vizet vitt, ínég István öcscse segített merni. Deutsch házához érve, mivel a tűzoltók azt mondták, hogy nem kell viz, viszszament. — Elnök azon figyelmeztetésére, hogy Asboth Anna fog vádlott ellen tanúskodni, miszerint a boltban benn volt és hogy az aluiárioinból holmikat szedett ki, kijelenti, hogy azon asszonyt nem is ismeri, de meg nem is igaz, hogy a boltban volt. Megbizonyítja Nóvák József, kivel együtt ért haza. Hogy mily sötét volt augusztus 29-én este, biztos feleletet nem adhat, mert nem figyelte meg a sötétséget, emberekre sem figyelt és így senkit sem ismert. Elnök azon figyelmeztetésére, hogy a községi elöljáróság által hitelesen bizonyítva van, miszerint augjsztus 29-én este oly sötét volt, hogy a földön az árokban fekvő patkókat épenséggel nem lehetett felismerni, vádlott azzal védekezik, hogy a patkókat csakugyan Tarányi árkában találta. Ugyanis a csomó patkó vége a sánc partján kiállott és mikor csak egy lépésnyire volt tőle, hogy majdnem bele botlott, akkor látta meg. Nóvák József is látta; mert vádlott a patkókat a földön húzta és azok csörömpöltek. Hogy csak a tűzjelzéskor ment ki az utcára, csupán Novákkal tudja bizonyítani, mert mikor a tűzjelzéskor kiszaladt és Nóvák háza előtt elment, az is kifelé jött és együtt mentek el. Lakása Deutschtól a tizenharmadik. Mire Deutsch házához ért, bent a boltban és a lakásban nem látott senkit. Egerszegen augusztus 28-án volt. Ama figyelmeztetésre, hogy midőn Egerszegről haza ment Söjtörre, azt beszélte többeknek, hogy Egerszegen ütik a zsidókat és hogy ők is üthetik, előadja, hogy mikor Söjtörre hazament, napnyugotkor találkozott Hordós Ferenccel, ennek beszélte, hogy Egerszegen látta, miként a zsidók ablakai be vannak verve, mire Hordós azt felelte, hogy már mi is késién' vagyunk. Az este is itt voltak az edericsiek, és puszta-szt.-lászlóiak, de visszatértek, ma ismét meg fognak jönni. Elnök a r ögtönhiráskodást délután 1 órakor felfüggeszti d. u. 3 óráig, mikor is Szakáll György vádlott kihallgatása folytattatik. Elnök azon figyelmeztetésére, hogy augusztus hó 31-ig, a mikor ugyanis vádlott elfogatott, lett volna elég ideje a patkókat viszsza adni, vádlott saját védelméül felhozza, hogy augusztus hó 30-án reggel Hahótra ment fuvarba Weiszenstern Márkus söjtöri zsidó családjáért, délelőtt 10 órakor jött meg onnan, mikor is azonnal Sümeghyné rétjére inent felest kaszálni és csak ebéd után ért haza, mikorra nála kutatást eszközöltek és a patkókat a nyomozást teljesítő szolgabíró elvitte és igy nem is lehetett alkalma a patkókat viszsza adni. Szakáll György kihallgatása befejeztetvén, elnök jelenti, hogy tárgyalás folyamán a szolgabírói hivatalt rövid uton megkereste, hogy Horváth József vádlottnak hiányzó keresztlevelét sürgősen beszerezni szíveskedjék. be sorait, mentse meg azt még egyszer önmagának. Laura„szereti önt. Találkozásuk megmentheti ó't. Őrültként futottam főnökömhöz, arcom ki volt kelve ; rekedt hangon adtam elő, hogy borzasztó szerencsétlenség ért, mit azonban el nem árulhatok. Kértem, hogy mentsen föl egy időre hivatalomtól. Főnököm készséggel engedett kérelmemnek. Másnap megérkeztein M.-be, a vasúti állomásnál Csermelyiék kocsija várt, mely a városba. Csermelyiék lakására szállított. Csermelyiék ugyanis időközben, leányuk gyengélkedése folytán a városba tették át lakásukat. A házban minden komor és csendes. Az ajtók belvét nehéz függönyök pótolták, mindenki lábhegyen járt és suttogva beszélt. Egy cseléd által bejelentettem magam Csermelymének. Az ajtóig jött elém s megpillantva, fuldokló zokogásban tört ki. A fájdalomtól megtört hangon értesített, hogy Laura utolsó pilanatát éli s engem óhajt látni. Siessünk hozzá, mondá. Karomat nyújtottam a bánatos anyának, kit a szerencsétlenség annyira megtört, hogy büszkeségét leküzdve, tőlem, az általa oly mélyen sértettől várta leánya sorsának jobbra fordultát. Beléptünk a beteg szobába. A homály miatt nem vehettem a beteget észre, de a velőt rázó sikoly, mely beléptünkkor ballható volt, elárulta a beteg hollétét. Őrültként futottam Laurához, hogy legalább még egyszer lássam élve, de már későn érkeztem. A beteg kiszenvedett. Márvány arca a dicsőült szelíd vonásait mutatta; szemei megtörtek, élettelenül tekintettek reám. Az orvos értesített bennünket, hogv a beteg meghalt. Az anya s én a halott ágya előtt térdeltünk, könynyeink egybefolytak, zokogásunk meg-meg szakította a síri csendet. Megszűnt köztünk a gyűlölség, a közösen szenvedett borzasztó csapás rokonokká tett bennünket. Nem jutott eszembe az egykor büszke nő, ki sértő szavakkal tiltott ki tulajdonából, csak a megtört anyát tekintettem, kinek fájdalmát ellenem elkövetett viseletének emléke még inkább növelte s ki leánya életét túlszigoru elveinek áldozta föl. Csermelyné elmondta, hogy távozásom után Laurán kedély betegség vett erőt. Tölgyessyveli házassága határozott vonakodása miatt nem következett be. Tölgyessv csakhamar kimaradt a háztól és megnősült. Laura egészsége napról napra hanyatlott; végre ágyba kellett feküdnie. Az orvosok féltették életét. Szelidebb éghajlatot ajáltak neki.de Laura vonakodott megválni a megszokott helytől. A városba jöttek tehát, hol Laura rendesebb orvosi ápolásban részesülhetett- Egyik nap igen roszszul lett. szüntelen önkívületben volt. többször nevemet emlegette s hollétemet kérdezte. Az anya büszkesége megtört fájdalmán, elhatározta hogy meghív Laura végperceihez. Megérkeztem a nélkül, hogy Laurát életben találtam volna. Előrzete megjósolta neki távozásom alkalmával, hogy élve nem látandoni többé. Itt nyugszik most e csendes helyen; boldogságom, reményem vele lett eltemetve. Nincs mire várnom többé. Imádkozzunk Lauta nyugalmáért. A sirhoz mentünk s halk imát rebegtünk. En egy levelet téptem le a sir virágaiból s azt most is kedves ereklyéim közt őrzöui. Imánkat végezve, együtt távoztunk a temetőből. A bánatos ifjút vendégemül hívtam. Nem foganta el meghívásomat, sok teendőjét adva okul. Elváltunk tehát egymástól. Másnap a városban megrendítő eseményt beszéltek. Egy itju a temetőben egyik sírra borultan halva találtatott. Oegyilkossá lett, a golyó szivét fúrta át. < »ngyilkosságának okát senki sem tudta, mert semmi felvilágosító iratot nem találtak nála. A rendőrséghez siettem, a hol értesítettek, hogy az öngyilkos a mult években itt volt fiatal tisztviselő: Barna Sáudor. Elővezettetik Dómján Pál vádlott, a ki az általános kérdésekre adott feleletei szerint 30 éves, róm. kath. vallású, nős, feddhetlen előéletű, pusztaszentlászlói lakos. Vádolva van, hogy Söjtörön jelen volt Deutsch József boltja kirablásánál és onnan valami ingóságot vitt el. E vád ellenében vádlott előadja, hogy augusztus 29-én Puszta-Szent-Lászlón Tarányi cséplőgépe mellett volt napszámos. Itt beszélték, hogy Singért Söjtörön kirabolták és hogy a zsidókat mind elhajtják. Neki Weisz Lipót söjtöri lakos 100 frttal adó sa volt és ép előtte való napon megkínálta követelése törlesztése fejében 50 forinttal, mely ajánlatot akkor vádlott nem fogadta el. A vett hírek után azonban azt gondolta, jobb lesz 50 frt, mint semmi és követelésének behajtása végett ment augusztus 29-én vacsora után Söjtörre, a hol felkereste Weisz Leopold lakását, kit otthon nem találván, miután nagy nesz és tolongás volt, felment egész Stolezer házáig, ott egv negyed óráig álldogált és onnan hazament. Körülbelül 11 órakor ért Szent-Lászlóra. Deutsch bolt jában nem volt; mintegy 25—30 lépésnyire volt a bolttól. Haza telé menve nem volt nála semmi, mint egyik kezében zsebkendő, másik kezében egy kis meggytapálca. Stoll Jánossal, Bölecz Ádámmal és Pétery Lajossal nem találkozott, nem is látta őket. Augusztus 29-én éjjel oly sötét volt, hogy ha nem szólt vagy nem beszélt valaki, az ismerős ember is ugy elmehetett az ember mellett, hogy azt fel nem ismerhette. Söjtörön létekor nem volt tudomása arról, hogy ott augusztus 29-én a statárioiuot kihirdették. A statáriom elrendeléséről csak augusztus 30-án értesült, midőn náluk Puszta-Szent-Lászlón ki lett hirdetve. Azon állításának igazolásául, hogy Weisz Lipót nem volt honn és igy senkivel sem beszélt, azt hozta fel, hogy Weisz ajtaját becsukva látta és abból következtette, hogy nincs otthonn. Vádlottak kihallgatása véget érvén, kihaügattatik Deutsch József károsult. 34 éves, niózes vallású, nős, két gyermek atyja, söjtöri kereskedő. Megkérdeztetvén aziránt, miként történt boltjának kirablása, előadja, hogy arról tudomással nem bir, mert sem ő, sem családjának egyik tagja sem volt otthonn. A háznál két szolgáló maradt, továbbá Pécsy Lajos napszámos, a ki a lovakra ügyelt fel és Pécsynek felesége. Boltot és lakását bezárta. Gyuricza Boris szolgálónak éjjeli szállása az istáló melletti kamarában volt, melyet cselédszobának használtak. Ő augusztus 30-án reggel ment haza, a konyhából a boltba vezető ajtó szét volt vágva, a szobának udvarra néző ablakai szét voltak verve. A konyhából az első szobába vezető ajtó nem volt megsértve, az innét az üzlet helyiségbe vezető üvegajtó üvege be volt zúzva. Holt helyiségben semmiféle ott hagyott állvány vagy szerelvény erőszakosan megrongálva ueiu volt, azonban többféle festék és fűszer volt kiöntözve és megpörkölődve. Az udvaron egy zsákravaló liszt volt kiöntve. Kárát körülbelül 9000 frtra becsüli. Felmutattatván előtte a Szakáll György által elvitt patkók, azok megszemlélése után kijelenti, hogy biztosan nem állíthatja, hogy azok az ő boltjából valók, mert a rúdon semmiféle jelzést nem talál. Mégis a reá ragasztott vasúti jelző papírról, melyen St. betűk láthatók, gyanítja, hogy azok a szentmihályi állomásra az ő részére küldettek és igy tulajdonát képezik annyival inkább, mert Söjtörön csak Singer boltjában volt csekélyebb mennyiségben patkó, ennek boltja pedig már előtte való napon lett kirabolva. Vádlott Szakáll György erre megjegyzi, hogy Söjtörön Stolezer kereskedő boltjában is árulnak patkót, maga is vett ott, mire károsult Deutsch ezen állításra azt feleli, meglehet, hogy igaz. A tett kérdésre folytatólag állítja, hogy istállójának vagy Gyuricza Boris hálószobájául szolgáló kamarának ajtajában álló személy azt, ami a konyhaajtónál történik, nem láthatja. Ha a boltban lámpás égett, az utcáról oda nem lehetett látni; mert az ablakok vastáblával voltak betéve. A mint reggel haza ment, Gyuricza Boris, Tál Teréz, Asbótli Anna, azonnal átadták neki az általuk a rablók elől megmentett és az istállóba vitt tárgyakat: ágyiruhát, valamelyes rőfös kelmét, kendőket. Ugyancsak e cselédek figyelmeztetésére átnézte a kertet, mert a cselédek állítása szerint sokan a lopott portékákkal a kerten keresztül menekültek. Talált is egy pár csizmát és egy pakli pamutot, miket a menekülők valószínűleg elejtettek. Azon kérdésre, hogy mikor és mi okból távozott el, előadja, hogy augusztus 29-én este ment el családjával együtt, mivel liire járt, hogy azon este őt fogják kirabolni. Jelentette is ezt a község bírójánál, aki az ép Söjtörön volt szolgabíróhoz utasította, ez pedig azt válaszolta, hogy Singer boltját a kik feltörték, el vannak fogva, statáriom ki van hirdetve, a nép pedig fél az akasztófától. O azonban mégis mikor a katonaság i a Singeméi elkövetett rablás tetteseit Egerszegre kisérte, családjával együtt hazulról eltávozott. Elnök a röqtönhiráskodást d. u. G

1 , órakor felfüq• jexzti '21-én reggel U óráig. Második nap. (Péntek.) Félbeszakított tárgyalás 9-kor folytattatik. Vádlottak elővezettettek. Kihallgattatik Szabó Antal tanú, Tarányi ispánja. Ismeri Dómján Pál szent-lászlói lakost, határozottan állítja, hogy I lomján augusztus 29-én Tarányi cséplőgépjénél dolgozott, onnan harangszó után ment el. Elnök által felszóllítatván, felismeri-e Domjánt, igennel felel, és körülnézvén, azonnal Donijánra mutat. Horváth János tanú, gépész Tarányinál, állítja, hogy aupusztus 29-én Szent-Lászlón dolgozott géppel, Doniján estig munka félbenhagyásáig ott dolgozott, mint zsákoló. Domjánt felismeri. Jól menve, jó félóráig lehet elmenni Tarányi majoijától Söjtörre Deutsch házáig. Szekeres László tanú, földmives, Söjtörön esküdt augusztus 29-én őrködésre kiküldetvén, Deutsch háza félé ment, annak közelében mintegy .'50 emberből álló csoportot látott. Egyik, midőn közelebb ment hozzájuk, kérdezte suttogva, van-e itt előljáró, másik azt mondá, csak ez kellene nekünk, hármat kivetkőztetnénk a bőriből. Félve, hogy e három egyik ő, Deutsch házával átellenében levő háznak sárból készült padjára ült, hol bakterok szoktak öszejönni. Ezután körülményesen elő-