Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

DEGRÉ ALAJOS: ZALA MEGYE 1839. ÉVI KÖVETUTASlTÁSA - V.A politikai perek ügye az utasításban

szerű, de tőkés vállalkozás útját egyengeti. Nyilván ettől vár több és jobb termelést. Annak törvénybeli rögzítését is kívánja, hogy a földesura engedélyével boltot nyitó, és ez után bért fizető jobbágy üzletében sót is árulhasson. Más jobbágynak azonban tilos sót árulnia. (1836: 6. tc. 7. §.) Minthogy az ugart is felszántó jobbágynak ez után nem kell kilencedet fizetnie, (1836: 7. tc. 2. § utolsó bek.), de sok helyen nincs nyomásos gazdálkodás, vagy csak két nyomásos (őszi—tavaszi) van, ez nem mindenütt alkalmazható. Pontosan meg kell tehát határozni, mi tekintendő e szempontból ugarnak. Nem hajtható végre az a rendelkezés sem, hogy a roboton igazolatlanul meg nem jelenő jobbágy költségére a földesúr jogosult a munka elvégzésére más munkást fogadni, mert sokszor előfordul, hogy a földesúr nem kap munkást, különösen, ha a jobbágyok erre összebeszélnek. Ehelyett javasolja, hogy az indokolatlanul mulasztott gyalognapszámért 1 Ft, igás napszámért 2 Ft pénzbüntetéssel sújtsák. Törvényben volna szabályozandó az is, mi teszi jogossá a jobbágy távolmaradását. Ilyenül azonban csak a jobbágy, vagy a robotban használandó állata betegségét, illetve a vármegyei közmunkát javasolja tekinteni. — Ez a rendezés világosan földesúri érdeket szolgál, de kétségtelenül gyakorlati tapasztalaton alapul. Érdekes, hogy a közgyűlés ezt módosította, még egy igazolási okot kívánván elismertetni. Az 1836: 10. tc. 3. §-át is módosíttatni kívánja, különbséget téve véletlen és szándékos mezei károkozás, vetés lelegeltetés és erdőpusztítás között. Véletlen károkozást csak a kár megtérítésével és a kárt észrevevő cselédnek járó hajtópénzzel kell sújtani. A szándékos károkozást, a tilosban legelő marha behajtásának erőszakos megakadályozását azonban a kártérítésen kívül ,,a törvényes elöljáróság, vagy tisztviselőség" által kiszabandó szigorú büntetéssel, súlyosabb esetben szabályos büntetőeljárással kell megtorolni. Ez is alapjában földesúri érdeket szolgál, de precízebb szabályozást is jelent, és nemcsak földesúr, de megkárosított jobbágy javára is használható. V. A politikai perek ügye az utasításban Az egész utasításnak legjellemzőbb, egyben — az utasítás élére lévén helyezve — hangját meghatározó része a 3. pont. Ezt — fontosságára tekintettel — egész terjedelemben idézzük. „A szólás törvényes szabadságán, mely nélkül semmi kötanácskozás, annál inkább törvényhozás nem gyakoroltathatik, mely nélkül a nemzeti élet fenn nem állhat, a már közelebb lefolyt országgyűlése alatt ismételve súlyos sérelmek ejtettek, — ezen sérelmek orvoslása azonban nem eszközöltethetett azért, mert a képviselő táblának javallatba hozott felírásaihoz a méltóságos fő rendek járulni nem akartak; — az országgyűlési követeknek tehát utasításul adassék: hogy mindenek előtt a szólásszabadságot igyekezzenek biztosítani; — ugyan azért az e felett folyt tanácskozásukat, ott hol ezeknek fonala a múlt országgyűlésén megszakadt, ismét felvévén, az emiétett felírásoknak