Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

DEGRÉ ALAJOS: ZALA MEGYE 1839. ÉVI KÖVETUTASlTÁSA - V.A politikai perek ügye az utasításban

elvei szerént mindazokat, mik azokban sérelemképpen elszámláltatnak felterjeszteni és orvosoltatni igyekezzenek. Mivel pedig azon gyászos esetek által, mik a múlt országgyűlésének befejezése óta történtek, a törvények újra, s talán még súlyosabban megsértettek, a haza szolgálatának biztossága, a megyék köz felszólalási jussa és hatósága, a nyilvánosság, a személy- és vagyonbéli közbátorság újabb veszedelmeknek vágynak kitéve; szükséges, hogy a hazánk ezekből eredő méltó aggodalma mindenekelőtt eloszlattassék, s mindezek az összes térvényhozás által haladék nélkül orvosoltassanak. Sérelem az: hogy némely felségsértéstől vádolt ifjak a polgári hatóságok elmellőzésével katonai hatalomkar által fogattattak bé. Sérelem az: hogy ellenük a pör egyoldalú önkénnyel, a rendes eljárásnak és a törvénykezés szokott formáinak elmellőzésével minden nyilvánosság kizárásával sőt a szabad védelem megtagadásával folytattatott. Sérelem az: hogy azok oly vádokért, mellyeket törvényeink felségsértése eseteinek nem mondanak, felségsértési perbe idéztettek, önkényes büntetésre ítéltetvén, némelyek közülük országon kívüli tömlöcökben hurcoltattak. Sérelem az: hogy a feladó meg nem neveztetett. Sérelem az: hogy több megyéknek ez ügyben őfelségéhez terjesztett felírásukra orvoslás helyett dorgáló, sőt a kérelem esmétlését is tiltó királyi parancsolatok érkeztek. Sérelem az: hogy midőn ez ügyben némely megyék őfelségének atyai kegyelmében bizakodva küldöttségeik által akartak a királyi szék előtt törvény és igazság mellett esdekelni, küldöttjeik előtt a fejedelem trónusához juthatás, mely minden alattvalónak nyitva áll, elzáratott, s azok visszautasíttattak. Sérelem továbbá az: hogy Kossuth Lajos a Törvényhatósági Tudósításoknak kiváltság nélkül, de csak írásban folytatott közlésétől először ugyan az ország nádorának, később pedig őfelségének nevében, de a nélkül: hogy valamely tiltó parancs az illető törvényhatósághoz érkezett volna, csupán szolgabíró által eltiltatott, s midőn é vele nem közlött főbb parancsolat után, mely néki határozottan kijelentett egyenes kérelmére sem lett előmutatva, tudósításait folytatta, ellene hivtelenségi per mozdíttatott. Sérelem az: hogy ő az ítélet kimondása előtt, sőt még mielőtt idézve lett volna, katonai hatalomkarral befogattatván, lezáratott, írásai elkoboztattak, minden ellenőrzés nélkül a királyi fiskus kezére adattak, holott az 1715. esztendei 9. törvény a hivtelenség esetében a megmarasztaló ítélet előtti letartóztatást egyenesen tiltja. Sérelem az: hogy pőrének védelmében a fokonkénti kifogások előadásában a perbéli orvosló módok használatába gátoltatott. Sérelem az: hogy ő is oly vádokért, mik a törvény által meghatározott, s elszámlált hütelenség esetei közt nem foglaltatnak, súlyos és szinte önkényes büntetésre lett ítélve. Sérelem báró Wesselényi Miklósnak pőrében a fokonkénti védelem és kifogások eránt hozott bírói ítélet, — mely a védelmet csak a pör érdemére szorítva, azon elvet akarja felálléttani: hogy hivtelenségi pörben kifogásokkal élni nem szabad.