Milej-Nagyrada - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 16.
Nagykapornak 16.335. 163
Na g y kap o rnak . Zala VB. Pacsai járás. Ii.Ii.Iíabronok alakban, Ma Nagy-Kapornak. - Csánki: II.p. 763. Kapornok, Kapornak /Nagy-/ A kapornaki megye itélőszókéhez tartoztak Sala megyének a £ala folyótól a Dráváig eső területei, ahol a Eánfiáknak és Kanizsaiaknak volt hatalmas birtokuk. Éppen igy a Muraköz is úgyszólván két hatalmas uradalomból állt. - Holub: p. 213. - 1325. E község Zala megye nyugati felének volt "törvényszéki helye".Holub: p. 213. - 1325. A XIV. században szokásban volt nádori közgyűlések tartása, a nádoron kivül másnak is adhatott megbizást, vagy parancsot a király, igy áz illető megye főispánjának is. S gyűlések semmiben sem különböztek a nádoriaktól. Ilyen gyűlés volt a községben 1335. III. 22./ Peria IV. in die mediequadragesime./ - Holub: p. 192.-1335. Kapornak. A megye autonóm birói joghatóságát a megyei törvényszék gyakorolta, ugy a bűntető, mint polgári perekben, de ezek mellett a XIV. sz. oly birósági ^közgyűléseket is tartottak^ amelyeket nem a nádor, hanem a főispán tartott, hol valószínűleg más ügyek is szóba kerültek az igazságszolgáltatás mellett. Ilyen megyei birósági közgyűléseket tartottak c községben: 1340.X.26./ /feria V. ante festum Omnium Sanctorum./ 1346. a kaprornaki sedria egy perben nem döntgtt, mivel azt nehéznek találta, hanem "propter arduitatem" a főispán leglözelebbi közgyűlésére halasztotta el. Ma Nagykapornak. - Holub: p. 202.- 1340. Itt hiteles hely /convent/ volt, ahol oklevelet adtak ki "örökös joggal történő birtok elidegenítésről" s ezeknek pecsétéi bizonyító erővel birtak. /1351. III.te./ - Holub: p. 325. - 1351. A "sedriák" napja / törvényszéki közgyűlés/ állandó volt és mindig ugyan arra a napra esett: /csütörtökre/ /feri V./ azért, mert ezen a napon volt a hetivásár is,amikor ugyanis sok ember jött össze, különféle dolgainak elintézésére. - Holub: p. 222.XIV. század. Érdekes az adófizetésről szóló nyugta, melyet 1418-ban Koromlyi Bálint adószedőn és Csuti Bálinton kivül aláirta két szolgabíró ós lepecsételte. A fizetés helye valószínűleg mindig a sedria helye volt, ahol a nemesség gyakran megfordult. Az exactorok legtöbbjének megmaradt nyugtája Kapornakon kelt. Történt azonban adófizetés a kapornaki konvent előtt is, ilyenkor ez állította ki a nyugtató levelet a rovó passiója alapján.- Holub: p. 286. 1418.
