Milej-Nagyrada - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 16.

Nagykapornak 16.335. 163

Az 1536-iki adólajstromokban a Nagykapornak-i járás már ketté osztva szerepel: Nagy- és kis - járás néven s a Muraközi helyek az előbbivel vannak felsorolva. Holub: p. 219.- 1536 Magyar falu, áll 60 házból és egy kastélyból, Régebben nemesi levéltárral és nemesi gyűléssel, amit később Zalavárra helyeztek át. Hiteles hely volt. - Korabinsky: 279.- 1786. Magyar falu, földesura a kapornaki Apáíruraság, lakosai katolikusok, határja jó termékenységü, réttye és legelője meglehetős, vagyonnyai középszerűek. - Vályi: II.p. 285.- 1799. Város, rk. templommal és parochiával. 109 ház, 876 r.k., 2 ág ev., 5 zsidó, összesen: 883 lakos. - Hagy: I.p. 340.- 1828. Magyar mezőváros, főhelye a Benedekrend egy részének, melyhez 7 falu tartozik. Rk. templom és plébánia, 109 ház, 883. rk. lakos. Közepes földmüvelés, jó mezőség és legelő, évi vásárok. Valamikor itt országos vásárokat tartottak. Fekszik Zalaegerszegtől 2 mf-nyire Thiele: I-II. p. 127.- 1833. Hagy Kapornak, magyar mezőváros, erdőkkel és szőlőhegyekkel körül keritve: 918 kath., 2 ev., 2 sidó lakos. Kath. parochiaT templom. Földjei csak középtermékenységüek. Apáturasága 1216ban fundáltatott. A benediktinusok számár.-, s hiteles levéltára is volt, de az 1576. 31-ik törvény cikkely szerént már azon időben pusztán állott. Jelenleg ismét jövedelmes apáturaság s Őfelsége világi pppoknak szokta konferálni. - Fényes: I.p. 505.-1836. Magyar mezőváros erdőkkel és szőlőkkel körülkerítve, ut. p. Egerszeg. Lakja 988 kath. lakos, paroch. templommal. Földje csak középtermékenységü. Apáturaság 1216-ban alapíttatott, a sz.be- nedekiek számára, s hiteles levéltára is volt. Jelenleg ismét jövedelmes apátság, s ő felsége világi papoknak szokta adományozni. - Fényes: I-II.p. 176.- 1851. Kapornak /ma Hagy-Kapornak, Zalaegerszegtől délnyugatra/ papja Hegyvinus.1333-ban 30 széles dénárt fizet pápai tized fej ében.Békefi: p. 145. Kapornak. /Ma Hagy-Kapornak Zalaegerszegtől nyugat-délre/ a szt üdvözitőről nevez.tt rendi apátsággal. Első nyomával már a XII. században találkozunk. 1196. előtt kegyura Györgyfia Márton a Kádár nemzetségből. Magvaszakadtával a kegyaraság III. Béla királyra szállott, 1508-ban a kapornaki monostorban vizsgáló biztosok