Veszprém vármegye 1696., 1715. és 1720. évi összeírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 17. (Veszprém, 2002)

Fogalomtár

sebészeti beavatkozásokat végeztek el. Nem ritka, hogy az orvosi jellegű tevékenységgel párhuzamosan valóságos borbélyi tevékenységet: hajnyírást, borotválást is folytattak. kocsmáitatás (educillatio): a borkimérés joga a földesúré volt. A jobbágyok, ha a településen volt szőlő­hegy, Szent Mihály napjától (szeptember 29.) Szent György napjáig (április 24.) árulhatták borukat. Ha nem termett bor a határukban, három hónapig tartott a jobbágyok borkimérése, azaz karácsonyig árul­hatták azt. A földesúr az év többi részében mérhette a hegyvámként kapott borát, illetve, miután elővé­teli joga volt rá, a jobbágyok borát is, többnyire drágábban, mint ahogyan vette. kúria (curia) : a kuriális nemesek telke, amely szabad nemesi földnek számított, és ezért adómentes volt. Bár a kuriális nemeseket egytelkes nemeseknek is nevezik, a kúria nagysága nem feltétlenül egy telek­nyi. Az 1696. évi összeírásban olvashatjuk, hogy a jobbágytelkek mértéke szerint Nagyszőlősön két, Kajáron három egész telket tett ki a kuriális telek. kuriális falu: kuriális nemesek által lakott község, amelyben nemesi kúriára telepített szabadosok, zsellé­rek is élhettek. A település nem állt földesúri hatalom alatt, lakosai magukat igazgatták, intézték a bírás­kodást. A török háborúk kora Veszprém megyében különösen kedvezett a tiszta nemesi községek kiala­kulásának és megerősödésének. Különállásukat 1871-ben szüntették meg. kuriális/kurialista nemesek (curialistae; nobiles unius sessionis): a kisnemesség egyik csoportja. Egy teleknyi földjükön nem éltek jobbágyok, maguk művelték azt. Nemesi földjük adómentességet élve­zett. Az 1595-től rájuk kirótt adó (taxa) után a taksás nemesek közé számítjuk őket. makkoltatás (glandinatiö) : a korban a makkoserdőben termő makkal hizlalták a sertéseket. A földesurak a makkoltatásra külön illetéket, dézsmát vetettek ki. Az idegen földesurak jobbágyai szokás szerint magasabb bérért legeltethettek. más helységbeli (extraneus); a települések határában művelhető földet, legtöbbször szőlőt birtokló, nem helyben lakó földműves, mezővárosi polgár. A helybeli földesúrnak a szokásos szolgálatokkal (kilen­ced, hegyvám), az egyháznak tizeddel tartozott. Ez a lehetőség a gazdagabbaknak a további gyarapodást jelenthette. Míg a szegényebb telkes jobbágyok és a zsellérek a XVII-XVIII. század fordulóján szaba­dabb személyi állapotot érhettek el az extraneusként művelt földjeik révén. mérföld (milliare): az összeírásokban helyenként feltűnő mérföld kifejezés alatt minden bizonnyal a ma­gyar mérföldet kell érteni. Ennek nagysága kor és tájegység szerint is eltérő volt. (Sík vidéken nagyobb volt, mint dombos, hegyes vidéken.) Átlagos nagysága 8,35 km, de használták a korban az ún. régi magyar mérföldet is: 11,37 km. nyomás (calcatura; campus); a feudalizmus uralkodó földhasznosítási módja a nyomásos gazdálkodás. Ebben a rendszerben a nyomások: a gabonával bevetett szántóparcellák és az ugar évente váltják egy­mást. A hagyományosan calcatura szóval jelölt nyomás kifejezést az 1715. és az 1720. évi Veszprém megyei összeírások túlnyomórészt a campus szóval adják vissza. 1696-ban az összeírok a campus, seminatura, aratura szavakat egyaránt használták ilyen értelemben. Ezenkívül sokszor körülírással fejezték ki a nyomásos rendszer lényegét: campus pro duabus seminaturis; seminatura pro binis campis. pénznemek: a XVI. századtól kezdve a Német Birodalomból és az osztrák örökös tartományokból szárma­zó különböző pénznemekkel bővült a Magyarországon használatos pénzegységek köre. A korszak gyak­ran zavaros viszonyai rányomták bélyegüket a pénzügyi viszonyokra is. így a pénznemek értéke, egy­máshoz viszonyított arányuk több tényező (pl. pénzrontás, nemesfémtartalom) hatására is változott, ezért csak hozzávetőlegesen tudjuk megadni az összeírásokban előforduló pénzfajták értékarányait. 1 birodalmi tallér = 2 rajnai forint (később 3 rajnai forint) 1 birodalmi tallér — 2 2/5 magyar forint 1 rajnai (rénes) forint = 100 dénár = 60 krajcár = 20 garas 1 magyar forint = 100 dénár = 60 krajcár (Ugyanakkor a régi magyar (más néven egri vagy kurta) forint 50 krajcárt ért.) 1 máriás = 17 vagy 20 kajcár

Next

/
Oldalképek
Tartalom