Veszprém vármegye 1696., 1715. és 1720. évi összeírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 17. (Veszprém, 2002)

Fogalomtár

ház (domus): 1696-ban és 1715-ben a mezővárosokról készült kimutatásokban használták az összeírok a ház fogalmat, amely - a jobbágytelek hagyományos felépítésére tekintettel - a belső' telekkel tűnik azonosnak. (Az is elképzelhető', hogy csupán a házhelyet és a rá épített házat értik alatta.) 1696-ban Pápán a telek rovatban egész, fél-, negyed- és nyolcadházakat jelölnek, tehát voltaképpen a telek nagyságát adják meg, ugyanakkor ezeknek „csekély tartozékait nem hasznosítják" vagy „tartozékuk nincs": a belsó' telekhez tehát nemigen járult külsőség. Devecsernél még a következő kifejezésekkel találkozhatunk: ház tartozékokkal (domus cum appertinentiis), ház tartozékok nélkül (domus sine appertinentiis). Az appertinentia jelentése telki tartozék, külső tartozék, (vö.: jobbágytelek) hazátlan zsellér (subinquilinus) : sem földdel, sem házzal nem rendelkező paraszti réteg. Mások házában húzták meg magukat. Kézművesiparral, állattartással, kupeckodással, fuvarozással foglalkoztak, valamint telki állományon kívüli szőlőt, irtványt vagy pusztát béreltek, esedeg napszámból éltek. A földesúrnak gyalogrobottal szolgáltak. hegyvám (ius montanum) : a mindenkori bortermés után, dc annak mennyiségétől függetlenül, a földesúrnak szerződés vagy a helyi szokások alapján évente beszolgáltatandó, meghatározott mennyiségű bor. inhabilis: az 1715. évi összeírásban többnyire iparosok neve mellett álló jelző. Pontos jelentése bizonytalan; mindenesetre valamilyen akadályozottságot, valamire való képtelenséget, alkalmaüanságot jelöl: 1. vagyontalan, aki ezért iparát nem tudja gyakorolni (pl. nincs munkaeszköze vagy anyagi ereje) 2. alkalmatlan a munkára idős kora vagy egészségi állapota miatt 3- esedeg céhen kívüli iparűző vagy kontár (?). inscriptionalisták (inscriptionalistaé) : a szabadosok (libertinf) egyik csoportja. A földesúrnak adott készpénz, azaz kölcsön fejében jobbágytelket kaptak haszonélvezetbe, amelyet sem cenzus, sem robot nem terhelt. A telek használata és jövedelme az inscriptionalistát a zálogösszeg visszafizetéséig illette meg. irtvány (extirpatura): erdőirtással, mocsárlecsapolással művelhetővé tett földterület. Az irtásföldet nem sorolták az úrbéres földek közé, ezért a jobbágy szabadabban rendelkezhetett vele, kisebb földesúri teher nehezedett rá, állami adó pedig nem terhelte. Ha a földesúr ki akarta sajátítani, meg kellett térítenie a jobbágynak az irtás költségét. jobbágytelek (sessio): a feudális rendszerben gazdasági és adózási alapegység, amelyet a jobbágy a föld tulajdonosától, a földesúrtól kapott használatra. Belső telekből (belsőség) és külső tartozékokból (külsőség) állt. A belső telek részei: házhely a rajta épült házzal, udvar a gazdasági épületekkel és a kertek. Külső tartozék a község határában lévő szántóföld és rét. Továbbá a telkes jobbágyok a közös legelőt és erdőt is használhatták. Az egész telkek (intégra sessio) az öröklés miatti telekosztódás következtében egyre kisebbé váltak, korszakunkra kialakultak a fél-, negyed- és nyolcadtelkek is (media, quartalis, octavalis sessio). kapás (fossor): egy nap alatt egy ember által megkapált szőlő területe. Nagysága az ember, az eszköz, a műveléstechnika és a szőlőhegy természeti adottságai függvényében változó. 1 kapás szőlő adagosán 100-200 négyszögölnek felelt meg. kaszás (falcastrum) : az egy ember által egy nap alatt lekaszált rét területe. Különböző tényezők (ember, eszköz, természeti adottságok) a kapáshoz hasonlóan változó nagyságot eredményeztek. Általában 1 kaszás rét 800-1300 négyszögölnek felelt meg. Az 1715. évi összeírás utasítása alapján a kaszás azonosnak tekintendő a szekér fogalmával. A kaszás más megfogalmazásban tehát akkora területű rét, amelyről egy szekér széna kaszálható. kétes nemes (suspectus nobilis): a vármegyében nemességét még kétségkívül nem bizonyító, többnyire armalista nemes. Ugyanis a birtoktalan armalista nemessége csak abban a vármegyében volt érvényes, ahol azt kihirdették. Ha nem tudta nemességét igazolni, kiváltságait elvesztette és lesüllyedt az adózók közé. kirurgus (cbirurgus): seborvos, felcser, borbély-sebész. Mesterségüket céhes keretek között tanulták ki, orvosi képzettségük korlátozott volt. Elsősorban érvágást, köpölyözést, piócázást, foghúzást és kisebb