Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Wirth Zsuzsanna: A nemesi kisbirtok differenciálódása Vas megyében a XVIII. sz. közepétől a polgári forradalomig
azonban bizonytalan határterületen ingadozott. Vas megyében késői képződményt jelentenek, így már nem bontakozhatott ki önálló érdekvédelmi szervezkedésük. Többnyire beilleszkedtek az őket befogadó és oltalmazó nemes rokonságba. A kisnemesi vagy kuriális falvak lakosságát valójában a taxás nemesek és az agilisek együttesen alkották, de nem teljes egészében. A „hátuk megett" a nemesi funduson meghúzódtak saját házas és hazátlan zselléreik. E kuriális zsellérek függőségi viszonya megegyezett a magasabb birtokkategóriák majorsági zselléreiével. A közép- és nagybirtok úrbéres népével szintén számolnunk kell, hiszen ritka kivétel, ha az 1848 előtti száz esztendőben csakis kisbirtokosok tulajdona mutatható ki a faluhatárban. A hajdani Comitatus Castriferrei területén csupán néhány ilyen kivételes példára találtam: Pordasinc a Tótságban, a hegyháti Pusztahalastó, a síkságon Meszlen, Besenye, Rádócújfalu, Kemenesalján Kocs, Boba. 8 Figyelembe kell venni azt a kevéssé ismert tényt is, hogy a kurialisták és agilisek demográfiai illetve birtokmegoszlásának aránya nem azonos ebben a falutípusban. Bár többséget alkottak a lakosságon belül, kint a határban kevesebb szántót, rétet, erdőt vallhatták magukénak, mint egy-két portalista helyi részbirtoka. A kisbirtokos valamint az imposessionalista (birtoktalan) nemesek és agilisek viszonylag kisebb hányada küszködött a fennmaradásáért jobbágyfalvakban kisebbségként szétszórva. Az ilyen szórvány település olyan földrajzi térségben mutatkozik, amely összefügg valamiképpen a tömbszerű előfordulással. Külön tanulmányt kíván a mezővárosokba költözött nemesek csoportja. Feltűnően sokan laktak például Szombathelyen, Rohoncon. A nemesi összeírások kimutatják jelenlétüket, de nem érzékeltetik rétegeződésüket. Pedig éppen az ő körükben a legváltozatosabb a létalap. Uradalmi tisztviselő, háziszolga, jómódú ügyvéd, hajdú, szőlősgazda, bérleti díjból éldegélő özvegyasszony, más határban fekvő jószággal rendelkező földbirtokos egyaránt fellelhető közöttük. 9 Az 1840-es években már találkozhatunk azokkal a szabadosokkal, akik az önkéntes örökváltság lehetőségével élve megszabadultak a jobbágyi kötelékekből. Számarányuk azonban olyan elenyésző, hogy már önmagában is bizonyítja ennek az útnak a járhatatlanságát. Mégis érdemes utalni társadalmi beilleszkedésükre, mert esélyeiket a szűkebb környezet több változatban determinálta. A sorravett rétegek tömörülése térképre vetítve jól kirajzolódó övezeteket alkot. Sorsukat azonban egészen más gazdasági - társadalmi tényezők határozták meg a megye keleti, illetve nyugati zónájában. Vas megye északnyugati része Kőszeg volt megyénknek egyetlen szabad királyi városa. Az északi megyehatáron a Gyöngyös völgyének kapuja azon a ponton, ahol a síkságról a hegyekbe vezet az út. Vasi szemmel nézve itt kezdődik nyugat az Alpok előőrseivel. Változatos, még szelíden szép hegyes-dombos táj a Kőszegi-hegység lábától, 142
