Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Wirth Zsuzsanna: A nemesi kisbirtok differenciálódása Vas megyében a XVIII. sz. közepétől a polgári forradalomig

majd délebbre a Pinka folyótól nyugatra fekvő negyede a régi Vas megyének. A keleti síkságtól nem vágja el éles természeti választóvonal, de Stiriától igen, a Lapincs folyó árka. Ott húzódott a régi országhatár. Délről a Rába széles ártere határolja. 198 helység tartozott a 18-19. század fordulóján ebbe a tájegységbe: 12 mezőváros, 180 falu, 6 praedium. (Pontosabban 5 szőlőművelő hegyközség és csak 1 allodiális puszta.) Mivel vegyes nemzetiségű terület volt,

10 sok gondot okoz a magyar, német, horvát elnevezések egyeztetése. A következetes kettős vagy hármas névadás valójában mesterséges, újkeletű törekvés, az eredeti forrásokban rendszerint csak az egyik helységnév szerepelt.

11 Sohasem volt élő forma példuál a Rába környéki magyar falvak német neve. A tájnyelvi német kiejtést követő írásmód ugyancsak próbára teszi a kutató türelmét és ötletességét. Az egész megyében itt érvényesült a legszembetűnőbben a nagybirtokosok, mégpedig a mágnások agresszivitása, fölénye. Különösen a Batthyány dinasztia vagyongyarapító mohósága fojtott meg környezetében minden más birtoktípust, mert nagyon céltudatosan összefüggő, zárt uradalmak kialakítására törekedtek. Érdemes néhány számadattal érzékeltetni, mennyire nyomasztó volt itt a nagybirtok egyeduralma. A hatalmas Sopron megyei Eszterházy javakhoz csatlakozott a Gyöngyös vidékén Léka mezőváros és 15 falu teljes egészében. A Batthyány család több ága egymás közt osztozva uralta a németújvári, a borostyánkői, a pinkafői, a szalonaki és a rohonci dominiumokat. A tájegység összes településének 66%-át mondhatták magukénak úgy, hogy 97 helység kizárólagos tulajdonukat képezte. További 30 esetben csak elenyésző darabját bírta más valaki a határnak. Mindössze 6 helyen biztosította jelenlétüket, ezzel befolyásukat kevés jobbágyhely, mint például Felső- és Alsóőrön. Erdődy örökség volt a vörösvári és a monyorókeréki uradalom 32 helysége. Többségük kizárólagos tulajdona a grófi családnak. Ezenkívül még Őriszigeten élt 1-2 úrbéresük. A jaki apátság és a pornói apátság - helyette később Estei Ferenc főherceg - senkivel sem osztozott 7 falu határában a Pinka mentén. Ha mindezekhez hozzáadjuk azokat a helységeket, amelyekben a nagybirtokos, de nem arisztokrata Saller család 18. századi jószágai az 1830-as évekre már Zichy Károly gróf tulajdonába kerültek, valamint az 1 840-es években gróf Zichy Hermán által Orosz Amáliától, báró Senyéi István özvegyétől megvásároltakat, csak 7 olyan falu maradt, ahová a nagybirtok nem hatolt be a nagy társadalmi fordulat előtt.

12 A térképre tekintve magyarázatot kapunk a kivételekre. A Rába völgy északi peremén a Lahn pataktól számítva 5-10 kilométer mélységű sávban ékelődik be ez a környezetétől elütő, viszont a megye keleti részére jellemző társadalmi összetételű falucsoport. A Hegyháttal közvetlen kapcsolatban maradt, a síkságtól azonban elszigetelte a körmendi uradalom. Itt a portalista nemesség felső rétege játszotta a vezető szerepet. Közülük emelkedtek ki és léptek át a főnemesség körébe a Saller és Senyéi családok. Az ő révükön a 1 8. században még a középbirtokos érdekszférához tartozott Jakabháza, Felső- és Alsórönök, Rábaszentmihály, Sándorhegy, részben Borosgödör is. A 18. század végén kedvező lehetőségeket nyújtott ez a termékeny vidék a köznemesek vagyoni 143