Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Feiszt György: Szombathely mezőváros pénzügyigazgatása a XVII—XVIII. században

jogainak és kötelességeinek rögzítésével. A „Corpus statutorumban" közölt források között egyetlen tételes hivatali utasítást sem találtunk.

6 A mezővárosi bíráskodás korlátait a szombathelyi magistratus is érezhette, bár a lopás, rablás és gyilkossági ügyek kivételével saját hatáskörében intézkedhetett. A Mária Teréziától 1 743-ban kapott, a város által Jus g/adii"-nek nevezett ítéletvégrehajtási joggal igazságszolgáltatási hatásköre szinte maximális lett.

7 A város Sopron magánjogával élt és súlyos esetekben Kőszegről, Rohoncról és Csepregből meghívott bírákkal együtt hozta meg ítéletét, de rendszeresen igénybe vette a megyei bírák ítéletalkotói segítségét is, az alispán és szolgabírák meghívásával. A város bírói döntéseivel szemben a földesúri, azaz a püspöki úriszékhez Győrbe lehetett fellebbezni. Nehezebb volt a bíráskodás abban az esetben, ha a városnak földesura, a győri püspök ellen kellett perbe szállnia. 1666 márciusában a város generális gyűlése, mivel őket a püspök 14 534 forint hátralék meg nem fizetésével vádolta, Nádasdy Ferenc országbíróhoz fordult támogatásért. Nádasdy válaszában a bírót, néhány tanácsost és a nótáriust Keresztúrra hívta, ahol jelenlétében a püspökkel egyezkedhetnek.

8 A per végül az esztergomi érsek előtt Pozsonyban folytatódott.

9 A közigazgatás terén a város gyakorlatilag szuverén volt. Az élet vagyonbiztonság, a szociális kérdések, az egészségügy, a városi iskola, a tűzvédelem, az ipargyakorlás és árszabás és az élet még számtalan területén teljes hatáskörrel intézkedhetett. A mezővárosi pénzügyigazgatás Az a megfigyelés, hogy a feudális kori városigazgatásnak nincs egyetlen olyan állása sem, amely a gazdálkodással, pénzkezeléssel össze ne függne. Szombathely esetében is igaznak bizonyul.

10 Ha a szabad királyi városokban is csak a 16. sz-tól figyelhető meg a hivatalok kialakulása, akkor ez a mezővárosok esetében méginkább elmondható. A 17. sz. elejéig Szombathelyen sem fejlődtek ki a városi hivatalok és a bírón kívül alig volt a város igazgatásában olyan személy akinek meghatározott pénzkezelési feladata lett volna. Minden valószínűség szerint a szombathelyi magistratus is kollektív módon döntött pénzügyekben és tagjai közül a bíró csak a „primus inter pares "szerepét töltötte be. Úgy érezzük, hogy a mezővárosi ügyintézés osztatlanságát mutatja az írásos intézkedési gyakorlat fejletlensége is. Sajnálatos módon 1606-ban Szombathely város teljes középkori irattára, a jegyzőkönyvekkel együtt, megsemmisült.

11 Ebből a korból tehát nem rendelkezünk adatokkal. Valószínű azonban, hogy a tanács elé kerülő ügyek közül, a 17. sz-ban is csak a külső hatóságokkal és személyekkel kapcsolatosakat foglalták írásba. A városi polgárok ügyeiket a bíró előtt szóban intézték, de nemcsak ügyes-bajos dolgaikról nem készítettek aktákat, hanem szóban érintkeztek a püspök tiszttartójával is. 1711-ben például, amikor a bíró hírét vette, hogy Malik Ferenc püspöki tiszttartó a város vámját a zsidóknak akarja bérbe adni két tanácsost küldött 125