Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Feiszt György: Szombathely mezőváros pénzügyigazgatása a XVII—XVIII. században

FEISZT GYÖRGY Szombathely mezőváros pénzügyigazgatása a XVII-XVIIl. században Szombathelyt a középkori jobbágyfalu státusából az az egyesség emelte ki, amelyet földesurával a győri püspökkel foglaltatott írásba 1407-ben. János győri püspök szabadalomlevele biztosította a városnak a bíró és tisztviselőválasztás jogát, valamint lehetővé tette, hogy a földesúrnak járó szolgáltatásokat évente egy összegben, 200 arany forinttal megfizesse.

1 Szombathely önkormányzata a 17-18. században A város életét a városi tanács, a magistratus irányította. Tagjait minden évben Szent György napján választották. A bíró is ekkor nyerte el hivatalát, amely egy esztendőre szólt. Az új bíró mindig a tanács tagjai közül került ki, úgy, hogy személyére a püspök tett javaslatot. Az írásban előterjesztett püspöki kandidáció négy személy nevét tartalmazta. Ezek között az előző évi bíró mindig szerepelt. Közülük az „egész város akarattyából" választották ki a tisztségre legalkalmasabbnak ítélt személyt. A megválasztott bíró esküt tett, amelytől csak akkor tekintettek el ha a hivatalban lévő bírót újra választották.

2 A bíróválasztást a magistratus, 12 belső és a külső tanácsosok megválasztása követte. A belső tanácsosok megválasztásában a bíró szava döntően érvényesült. Elsőként ugyanis ő választott négy személyt, azokat akik a legbizalmasabb munkatársai lettek. A bírót és ezt a négy személyt 1740-től titkos tanács néven említik a városi jegyzőkönyvek.

3 Ezután a város közönsége jelölt négy személyt a belső tanácsba, végül a megválasztott nyolc tanácsos újabb négyet választott a testületbe.

4 A külső tanács tagjait a városi communitas delegálta és ebből arra következtethetünk, hogy a döntéseknél a község érdekeit képviselték. A tanács működésének vizsgálata azonban azt mutatja, hogy az egyszerű kézműves elemek fokozatosan kiszorultak belőle és a 17. sz. végére, helyüket a vagyonos patríciussá vált személyek foglalták el.

5 A tisztviselőválasztás jogán kívül megvolt a város statútum alkotási joga is. A szombathelyi statútumokat tanulmányozva viszont sajnálattal kell tudomásul vennünk, hogy a magistratus viszonylag keveset foglalkozott a tisztviselők 124