Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Szelestei N. László: Sartoris János (1695-1756) nemescsoi lelkész élete és működése

Az egyetemeken tanuló ifjak, az őket küldő lelkészek és iskolamesterek foly­tonosan tájékoztatták németországi patrónusaikat és az egyetemi professzo­rokat a magyarországi helyzetről, segítségüket kérve. A segítség néha egy-egy kötet Magyarország területén kívül történő kinyomtatása. E külföldön megje­lentetett kötetek példányszáma jóval nagyobb volt, mint a titokban itthon ki­adottaké. M. Sartorius János pl. a Magyar lelki óra negyedik kötetét, mely tu­lajdonképpen katekizmus, 1 733-ban Wittenbergben 3500 példányban jelen­tette meg, „hogy Magyarország oly nagy pusztaságában elég legyen". 17 * A 18. század első felében Magyarországon számos Sartorius János nevű lel­kész működött. Ezek egymással összefonódott életrajzi adatait és műveit Zo­ványi Jenő választotta szét Tájékozódás a Sartorius Jánosok között című cik­kében 18 Világosan elkülönítette egymástól a Nemescsóban lelkészkedő Sar­torius Szabó János és a Magyar lelki óra c. négykötetes kiadványt szerkesztő, rozsnyói születésű M. Sartorius János alakját. Kézikönyvként használt posthu­mus Egyháztörténeti lexikonában is elkülönítve szerepel e két azonos nevű, s hasonló teológiai irányban álló, magyar nyelvű könyveket kiadó evangélikus lelkész. 19 1979-ben a Veszprémi Akadémiai Értesítő Tanulmányok a tanügy történeté­ből című számában. Kovács József és Molnár Károly neves nemescsói pietista tanító-prédikátorok cikkükben 20 foglalkoztak Sartorius Szabó Jánossal. Sajnos még a Zoványi előtti állapotnál is jobban összekeverték az életrajzi adatokat, műveket. 21 Ezért nem látszik haszontalannak, ha új adatokkal bővítve az eddig ismerteket, felrajzoljuk a 18. század első felében működő Sartorius Jánosok életének legfontosabb adatait. 22 A 17. század második felében Eperjesről külföldre menekült Sartorius János azonos nevű fiának magyarországi működéséről konkrét adatokkal nem ren­delkezünk. Az Erdélyben, Nagyszebenben, majd Holcmanyban kántorkodó Sartorius János fia (1 710-1 787) élete végéig Erdélyben maradt. A valószínű 1768-ban elhunyt, Sáros és Abaúj vármegyékben működő, pietizmus vádjával illetett Sartorius János a Sáros vármegyei Karácsonmezőn született, 1728-1 730-ban Wittenbergben végezte teológiai tanulmányait. Nevezik még a szlovén Kuzmits Istvánt is Sartoris Jánosnak tévesen forrásaink. 23 Bár az 1750-es években éppen Nemescsón volt iskolamester, mielőtt Surdra meg­hívták lelkésznek, e hibás adat azonban sehol sem keveredett Sartorius Jáno­saink adataival. A nemescsói lelkész Sartoris Jánosnak hívta magát. Ez minden általunk lá­tott sajátkezű aláírásában így szerepel, 24 a továbbiakban, megkülönböztetésül, mi is az általa használt névalakkal emlegetjük. A másik, a rozsnyói születésű is megkülönböztethető a többitől, ugyanis az általa írt levelekben és kiadott mű­vekben nevében mindig szerepel egy M. betű. Zoványi szerint ez magistert je­lent. Alább érveket hozunk fel ezen feltevés ellen. Ha erről a Sartoriusról lesz szó, akkor az M. Sartorius alakot használjuk. Cikkünk végén a személye körüli szórványos életrajzi adatokból megkíséreljük kirostálni azokat, amelyek sem rá, sem a fentebbiekre nem vonatkozhatnak, s tovább növelik a Sartorius Já­nosok számát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom