Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Szelestei N. László: Sartoris János (1695-1756) nemescsoi lelkész élete és működése

Sartoris János 1695 februárjában született Győrött. Ugyanitt tanult, majd 1712-ben Besztercebányára, 1714-ben pedig Pozsonyba ment. Úgy tűnik, hogy Bél Mátyás személyéhez ragaszkodva változtatta iskoláit. Marth János 1719. május 8-án Pozsonyból kelt levelében a jénai egyetem professzorának, Johann Franciscus Buddeusnak

25 ajánlotta az ifjú Sartorius Jánost. {Sartoriusnak nevezi!) Ugyanezen év őszén Marth, már mint Bél utóda a pozsonyi iskola élén, Tomka-Szászky Jánost küldte Jénába. Nyilván azért nem Bél Mátyás írta az ajánlásokat, mert Buddeushoz Marthnak voltak jobbak a kapcsolatai, amire nem is mulasztja el emlékeztetni a professzort. Sartoris későbbi életútja igazolta a Marth által írt jellemzést, miszerint az ifjú „hasznos és szükséges dolgok ismeretére vágyik". „Egyébként... Jóerkölcsű, szerény, az erény útját Járó, és azon továbbhaladni akaró... '*

6 Az 1719. évi nyári félévében iratkozott be a jénai egyetemre.

27 1722-ben tért haza. 1723 év végén szülővárosában, Győrött lett conrector. Bél Mátyás 1 724. június 21-én Pozsonyban kelt levelében

28 úgy ajánlotta egykori kedves tanítványát Krmann Dániel püspöknek, mint a jénai egyetem jeles voltának tanúját. Erre azért volt szükség, mert Bélt ellenfelei azzal vádolták, hogy lebeszéli tanítványait arról, hogy a wittenbergi egyetemen folytassák tanulmányaikat.

29 Krmann püspök 1725. június 25-én szentelte pappá Sartoris Jánost, aki ettől kezdve a győri másodpapi állást is betöltötte. 1729 tavaszán hívták meg a nemescsói artikuláris hely magyar lelkészének. A gyülekezetnek 1729. április 7-én számolt el Simon István, aki a Győrből történt költöztetést végezte.

30 Sartoris 1756-ban bekövetkezett haláláig Nemescsón maradt.

31 Már Győrben megnősült.

32 Felesége Rumi Judit, négy gyermekük született. 1 756-ban már csak két lányuk élt, az egyik férjével együtt, Nemescsón. Veje, Kutsera Márton, később vadosfai lelkész lett. Kutsera bazini származású, Nemeskéren volt orgonista, de többször megfordult Nemescsón, a számadáskönyvekben gyakran felbukkan a neve. Egy ízben - talán nem véletlenül - úgy jellemzik, hogy „helyes magyar".

33 Sartoris szerteágazó tevékenységet végzett. Törődött a Nemescsón felállított árvaházzal (nem bizonyított, hogy ez kizárólag a magyar lelkész dolga lett volna!),

34 többször utalt ki illetve adott pénzt szegényeknek, kárvallottaknak, vagy éppen, nyilván könyvkiadási költségként „a saxoniaiak instantiájokra". 1 730 első félévében épült fel a nemescsói magyar oratórium.

35 1 731-ben gyermekszülésben meghalt a szintén Nemescsón élő, Cless nevű kőszegi német lelkész felesége. A temetésről Sartoris így számol be: „Mikor ezt a jó asszonyt el akartuk temetni, hozzánk jövő szándékát Cardinális Ő Eminenciája lovas legénye által jelentette, de eljövetelét instanciánkra a temetés utánra, úgy-mint 12 órára halasztotta. Elérkezve a Magyar Templomba ment egyenesen és ott engemet, ki Deák orációval őtet köszöntöttem, bötsülettel fogott, az Úr Vatsorájáról és keresztelésről examinált. Az után Német Prédikátor Urammal hasonlóképpen bánt Végre betsületesen elbútsúzván Tömördre, honnétjött, elment. ^

36 Az eset jellemző: a győri püspök (Zinzendorf bíboros), akinek a területén feküdt a nemescsói artikuláris hely, a Carolina resolutio (1731) szellemében felügyeleti joggal rendelkezhet bizonyos kérdésekben még az artikuláris helyeken is. 111