Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Kiss Mária: Körmend oktatásának helyzete 1945-1960

Körmend oktatásának helyzete KISS MÁRIA 1945 áprilisa történelmi sorsfordulót jelentett az ország életében. A felszabadulással cgyidőben gazdasági és politikai téren új tervek kidolgozására kqrült sor, amely a háborús károk helyreállításával, az ország újjáépítésével párhuzamosan történt. A magyar parasztság évszázados jogos igényének 1945 márciusában törvénybeiktatott földreform tett eleget. Ezt követték nemsokára a művelődésügy területén hozott rendelkezések. Az egységes iskolarendszer megteremtése, a kötelező 8 osztályos általános iskolai oktatás bevezetése!, az egyházi és községi iskolák államosítása minőségi változást jelentett kulturális téren. Mindezeknek a gyakorlatban történt megvalósítása a volt uralkodó osztály művelődési monopóliumának megszüntetését és az általános műveltségi színvonal emelését jelentette. A célkitűzések eredményes foganatosítása csak a társadalom összefogásával volt lehetséges. Az iskolapolitika terén szülő, nevelő, tanítvány közösen munkálkodott, közös erővel fáradozott az iskola újjáépítésién, a szükséges feltételek megteremtésén, és a tartalmi munka színvonalának biztosításán. Körmend nagyközség iskolapolitikája, iskolakultúrája magán viselte a kor jellemző sajátosságait és híven tükrözte a megye oktatásügyének helyzetét. Vas megye népoktatási kerületében 1944. évi felmérés szerint 367 népiskola működött, 846 tanítóval. A tanulók száma 41 092 volt. Az 1945 júliusában készült kimutatás 309 elemi iskolát említ. A tanítók szarnia 674, a beírt tanulók létszáma 33 969 volt.

1 Á megye népiskoláinak 91%-a egyházak kezében volt. Körmenden valamennyi alsófokú tanintézet felekezeti jelleggel működött. Kettőt a r. kat, egyet-egyet az evangélikus, illetve református egyház, illetve az izraelita hitközség tartott fenn. Polgári iskolája állami volt. Iparostanuló-iskolája fenntartásának költségeit a nagyközség viselte. Körmend lakossága számára 1945. március utolsó napján ért véget a második világháború. A szovjet csapatok március 31-én szabadították fel a községet. A háborús rettegésből felocsúdott lakosság azonnal hozzákezdett a romok eltakarításához. Első gondja az volt, hogy megmentett elejtet ismét a régi módon folytassa, amennyire ezt körülményei megengedték. Legfontosabb feladat volt számba venni mindazt, ami pillanatnyilag adott volt, és el kellett indulni az újjáépítés és az élet újrakezdésének nehéz útján. Éhhez adott erőt a hihetetlen nagy akarat, nyújtottak segítséget a megalakuló pártok és a szovjet katonai parancsnokság. A körmendi járás főszolgabírója április 10-én kiadott körlevele közölte a községi jegyzőkkel, hogy Körmend szovjet katonai parancsnoka elrendelte a magyar közigazgatás újbóli megindítását. Sürgette a mezőgazdasági munkák megkezdését, az üresen álló földek művelését, bevetését, ipari és kereskedelmi vállalatok tevékenységének folytatását.

2 Egy héttel később a főszolgabíró jelentette, hogy a közigazgatási hatóság munkáját megkezdte, a tisztviselők nagy része munkahelyét elfoglalta. A közrend biztosításáról a községi rendőrség gondoskodott. A közegészségügy terén súlyos gondok * 205