Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Kiss Mária: Körmend oktatásának helyzete 1945-1960

jelentkeztek, mivel a háború végén még megmaradt gyógyszerkészleteket a visszavonuló németek elszállították. A közellátás is akadozott. A sütőipari műhelyek egy részét sikerült ideiglenesen használható állapotba helyezni. A műhelyek a szovjet csapatok részére is sütöttek, így a polgári lakosság ellátására minimális lejhetöség adódott. Tejellátásról beszélni sem lehetett, mert a németek a tehénállomány nagy részét elvitték. A megmaradt állatokat igahiány miatt jármozták, így tejet nem adtaik. Körmend nagyközség helyzete valamivel jobb volt a járás többi községénél. A helyi Kömimunistá Párt segítette a közellátást, biztosította a húsellátást.

3 Valamennyi Vas megyében lévő szovjet katonai panancsnokság sürgette az iskolák megnyitását, a tanítás megkezdését. Vas megye szovjet katonai prancsnoka április 8-án kelt napiparancsában elrendelte, hogy a helyi hatóságok és a polgári lakosság minden eszközzel segítse elő az iskolák szabályszerű működésének biztosítását. Ilyen értelemben adott ki rendelkezést Körmend község szovjet parancsnoka is.

4 A megyei szovjet katonai parancsnok az alispántól kimutatást kért a megye valamennyi tanulójának elhelyezéséről, a rendelkezésre álló tantermek számáról. A szombathelyi tankerület tanfelügyelőjének jelentése szerint a felszabadulásig az összes iskolában szünetelt az oktatás. Az iskolaépületek jelentős részét katonai célokra vették igényibe. A gyakori bombázások, légiriadók miatt egyre kevesebb tanuló látogatta a tanítási órákat. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 9700/1944. sz. rendelete 1944. október 29-től minden magyarországi népiskolában beszüntette a tanítást, és hivatalosan is leibetővé tette az iskolák katonai célra történő igénybevételét. A felszabadulást követő hetekben, ahogy a körülmények engedték, megkezdték a tanítást. A körmendi járás területének nagyobb részén április közepén már folyt a gyermekek oktatása. Ahol az iskolát nem sikerült rendbehozni, ott tágas udvarokba, nagyobb lakásokba gyűjtötték össze a tanulókat.

5 Körmenden elsőnek a polgári fiú- és leányiskolában kezdődött el az oktató-nevelő munka. Még folyt a háborús romok eltakarítása, mikor az iskola igazgatója, Tüttő Vince, a szolgálattételre ideiglenesen beosztott dr. Kincs Elek, Budapestről menekült gimnáziumi igazgatóval felkereste Körmend közigazgatási vezetőjét, és az alakulóban lévő Kommunista Párt titkárát, hogy nyújtsanak segítséget az iskolai munka megindításához. A párt hozzájárulásával összehívták a tanulókat és a rendszeres tanítást április 10-én megkezdték. Az oktatás a református elemi iskolában és annak tanítói lakásában 8 helyiségben folyt, mert a polgári iskola részben romos volt, egy részét pedig átmenetileg szovjet katonai kórház céljára vették igénybe. A református iskola és tanítói lakás helyiségei, a kisebb tanulólétszám miatt oktatási célra megfeleltek, mivel a vidéki tanulók még nem jártak be.

6 A polgári iskola példáját követték az egyes felekezetek elemi iskolái és a kitakarított iskolaépületekben, vagy szükségmegoldásként a szabadban megkezdték a tanítást. Az iskolák használhatóvá tételével egyidejűleg megtörtént a háborús károk felmérése is. Kivétel nélkül valamennyi iskola épülete rongálódott, berendezése károsodást szenvedett vagy megsemmisült. A megye alsófokú iskoláiban keletkezett háborús károkról 1945 szeptemberében készített jelentésében a tanfelügyelő 33 546700 P épületkárt és 9 747 200 P berendezésben mutatkozó kárt közölt. A felszerelésben előállott hiányt felbecsülhetetlennek ítélte meg.

7 Körmend iskolái közül legnagyobb kárt a polgári iskola szenvedett. Az épület kupolája belövés következtében romosssá vált, karszerű berendezésének, felszerelésének 90%-a megsemmisült. A tanulók létszáma főleg április-május hónapokban alatta maradt a beiratkozottak számának. A polgári iskola beírt 452 tanulója közül május végén 142 jelent meg az 206