Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-16 / 62. szám, szerda

Prímává Kereskedelmi hálózat VK-454/A FÜGGETLEN NA PILAP Szerda, 1994. március 16. II. kiadás Ára 3,50 korona XLVII. évfolyam, 62. szám Prímává Mindenképpen csak jól járhat VK-454/B Robinson Robinson Pozsonyban él, az előkelő Fórum Szálló tövé­ben, a mindig népes sétálóut­ca kellős közepén. Szigete egy vékony újságkötegre te­rített rongydarab, azon ül reggeltől estig, jó és rossz időben, példamutató kitartás­sal. Kora bizonytalan, őszes szakálla a melléig ér. Nem kéreget, csak ül a keleti pát­riárkák nyugodt méltóságá­val, maga elé vagy valahová a messzeségbe nézve, míg a lábánál heverő foszlott sap­kában gyűlik az aprópénz. Néha rövid időre eltűnik, ci­garettaszünetet tart a park valamelyik fájához támasz­kodva, de az aprópénzzel teli micisapkát olyankor is a jár­dán hagyja, megbízik az em­berekben. Lassan már olyan állandó, közismert figurája lesz Pozsonynak, mint egykor Schöne Náci, vagy a titokzatos Kék Néni, aki a plakátok piros betűit húzo­gatta át kék ceruzával. Az emberek valahogy érzik, hogy Robinson más, mint a többi koldus, hogy úgy mondjam, szeretik őt. Egyszer megfigyeltem, öt perc alatt hatan dobtak pénzt a sapkájába. Ebből még, per­sze, nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a napi bevételét illetően, de az biztos, hogy nem éhezik. Azt hiszem, népszerűségének titka az, hogy a gondterhel­ten lótó-futó emberek picit irigylik őt. Ő ugyanis szép csendben kivonta magát a forgalomból, a mindenna­pos tülekedésből, a kenyér utáni hajszából. Őt nem érin­ti a parlamenti válság, a kor­mánycsere, még a munkanél­küliség se. Talán azt se tudja, hogy létezik Mečiar és Mo­ravčík. Boldog ember. VOJTEK KATALIN SZLOVAKIA-SZERTE MEGEMLÉKEZÉSEK A 48-AS FORRADALOM ÉVFORDULÓJÁN Örökségét hordozzuk 146 éve immár, hogy 1848. március 15-én mindent elsöp­rő lavinaként kezdetét vette a magyar szabadságharc. S bár a felemelő intermezzók után Európa legreakciósabb hatalmai vérbe fojtották, azért minden évben úgy em­lékezünk meg róla, mint leg­szebb szabadságvágyunkat és európaiságunkat leghívebben felmutató ünnepünkről. Olykor közösen, máskor ma­gunkra hagyatva. Néha-néha keserű szájízzel. S bár az ak­tuálpolitika különösen ideges hangulatot hozott az idei ta­vaszba, azért Dél-Szlovákia­-szerte s a határokon túl is igyekeztek méltó kegyelettel fejet hajtani a hősök emléke előtt, akiknek politikai-kultu­rális örökségét hordozzuk. Ipolyságtól Kassáig, Nagyka­postól Komáromig, Buda­pesttől Aradig. Kelettől Nyu­gatig. (Összeállításunk a 2. oldalon.) (k-y) Koszorúzás a pozsonyi Petőfi-szobornál. Az ünnepség szónokai: Csóti György, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Boros Jenő, Magyarország pozsonyi nagykö­vete. (Méry Gábor felvétele) Javítani Szlovákia képén AZ ÚJ SZÓNAK NYILATKOZIK JOZEF MORAVČÍK • Moravčík úr, az új kor­mánynak nagyon sok, úgymond halaszthatatlan döntést kell hoz­nia, mindenekelőtt gazdasági té­ren. Melyek azok a specifikus intézkedések, melyeket a volt ellenzéki erők gazdasági szak­emberei szükségesnek ítélnek? - Nem szeretnék elhamarko­dott következtetéseket levonni, úgyhogy ennek a konkrét, vilá­gos kérdésnek a megválaszolásá­val egy kis ideig még várnék. Tudatosítom, hogy bizonyos in­tézkedéseket valóban meg kell hoznunk, de ezek megnevezése leghamarabb két napon belül le­hetséges. • A kormányban résztvevő pártok vezetői egyetértenek ab­ban, hogy javítani kell Szlovákia külföldi megítélését, elejét kell venni annak, hogy az országot negatív összefüggésekben emle­gessék. (Folytatás a 2. oldalon) W'jJ^Hsel (JfljH •HMifte ÉVFORDULÓS ÜNNEPSÉGEK MAGYARORSZÁGON „Élni fog a nemzet, amely összetart" (Budapesti tudósítás) Magyaror­szágon tegnap országszerte méltó­ságteljes és színes rendezvényekkel emlékeztek meg 1848. március 15­ről, a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepéről. A rendezvényekre két körülmény nyomta rá bélyegét: Kos­suth Lajos halálának közelgő cente­náriuma (március 20.) és a május 8-ra kiírt parlamenti választások. A hivatalos központi ünnepségek már szokásosan a parlament előtti Kossuth-téren kezdődtek, ezt köve­tően a Nemzeti Múzeum előtt nagy­gyűlésre került sor, melynek kereté­ben Petőfi Sándor Talpra magyar című versét Dráfi Mátyás, a komáro­mi Jókai Színház művésze szavalta el. MEGVÁSÁROLJUK AZ ALABBI VÁLLALATOK VAGYONJEGYES PRIVATIZÁCIÓBÓL SZÁRMAZÓ RÉSZVÉNYEIT: Slov. Lodenice, Juhoslov. célul, a papierne, SES Tlmače, Plastika, Biotika, Slovakofarma, g Chirana, VSŽ, VSS, Novoker. 2 Készpénzben fizetünk. > Tel.: 07/834 600, 836 707 Ünnepi beszédet Boross Péter mondott, aki felidézte Szent István királyunk parancsát, hogy a magyar-_ ságnak mostani lakhelyén, letelepe­dése helyén mindenáron meg kell maradnia, s virágzó hazát kell te­remtenie. Leszögezte, hogy az el­múlt négy év sem oldott meg min­dent, de Magyarország már jó úton jár, teljesíti az egykori parancsot: megmaradni és felvirágozni. A nemzeti ünnep előestéjén a fő­városban felvonulást tartott a De­mokratikus Charta a sajtószabadsá­gért és tiltakozásul a rádiósok elbo­csátása ellen. A felszólalók a mint­egy 20-25 ezer résztvevő előtt ke­ményen bírálták a kormányt, inert szerintük nyomást gyakorol a televí­zióra és a rádióra. Ezzel kapcsolatos ellentüntetés­nek lehetne nevezni azt a nagygyű­lést, melyet a Csurka István vezette Magyar Igazság és Élet Pártja rende­zett tegnap a televízió előtti Szabad­ság-téren. Az itteni szónokok szerint már éppen ideje volt, hogy a rádió­ban és a televízióban is végrehajtsák a rendszerváltást. A fővárosi önkormányzat hagyo­mányos délutáni ünnepségét a Pető­fi-szobornál megpróbálta megzavar­ni a szélsőséges nézeteket valló Ki­rály B. Izabella képviselőnő által vezetett Magyar Érdek Pártja. A képviselőnő és hívei, többségük­ben skinheadek a Vigadó előtt gyűl­tek össze, s azt mondva, hogy ők korábban kérték a maguk számára a teret, mint Demszky Gáborék, megindultak a tér felé. Útjukat azon­ban rendőrkordon állta, s az egyik erőszakoskodót el is vitték. Jeszenszky Géza külügyminiszter Albertirsán vett részt egy megemlé­kezésen, amelyen leszögezte, hogy a Kárpát-medencei népek szabadsá­gát csak együttes erővel lehet kivív­ni. A napot nagyszabású ünnepi meg­emlékezés és előadás zárta a Magyar Állami Operaházban. KOKES JÁNOS Prikler László felvétele Eva MiM lesz a budapesti nagykővet (ÚJ SZÓ-hír) Eva Mitrová a ma­gyar féltől megkapta az agré­ment-t - jelentette be tegnap Ján Lisach, a szlovák külügyminisz­u-nini államtitkára a pozsonyi magyar nagykövetség új epülete nek avatásakor. Ess gyakorlatilag azt jelenti, hogy Szlovákia első : budapesti nagyköveté l'.va Mit* rová lesz, aki eddig az Európa Tanács mellett működő szlovák missziót vezette. Szlovákiát ed­dig Budapesten ideiglenes ügyvi­vő képviselte Viliam Roth sze­mélyében. -»pve~ Követségavató Pozsonyban ÚJ ÉPÜLETBEN A MAGYAR KÜLKÉPVISELET (ÚJ SZÓ-tudósítás) „Örülünk annak, hogy a magyar külképvi­selet új épülete a szlovák fővá­ros történelmi negyedében van" - jelentette ki Katona Tamás magyar külügyi államtitkár a tegnap Pozsonyban tartott nagykövetségavató ünnepségen. A pozsonyi magyar misszió fo­kozatosan kiköltözik az eddigi, Védcölöp utcán (Palisády) talál­ható székházából és a Nyerges utcában, a Sedlárska 3-as szám alatt működik majd. Az ünnep­ségen jelen volt Boros Jenő, Ma­gyarország pozsonyi nagyköve­te, Csóti György képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottsá­gának alelnöke, a szlovák fővá­rosban akkreditált diplomaták és a pozsonyi politikai élet jeles képviselői. Boros Jenő elmondta: a teg­napi jeles ünnepre időzítették az új követségi székház megnyitá­sát, s hozzáfűzte, hogy március 15-e egyúttal nemzetközi ünnep is, amely összeköti a Kárpát­medencében élőket, azokat, akik 1848-ban a forradalom és a szabadság útját választották. A már idézett Katona Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az új követségi épülettől alig karnyújtásnyira ülésezett 146 évvel ezelőtt az Országgyűlés, amely döntött a jobbágyfelsza­badításról, tekintet nélkül a nemzetiségre. Hangsúlyozta, hogy magyarok és szlovákok év­századok óta élnek együtt, s fon­tosnak minősítette, hogy a két szomszédos nép végre döbben­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom