Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-28 / 288. szám, szombat

» 1953. novembe r 28, U* Dňlave wlnasáhik kétdéfeiie Juhász Istvánnénak Pásztora és Hordósy Vilmának Illésházára Juhász Istvánné pásztói 92. szám alatti lakos levelében azt irja szerkesztőségünknek: „Annak elle­nére, hogy az üj Szó 274-ik szá­mában megírta, hogy a kilépni akaró tagoknak vissza kell adni a földjét, a szövetkezet vezetősége még sem akarja kimérni a földet. „Azt senki sem vonja kétségbe, hogy a kilépni akaró tagnak vissza kell adni a földjét, hisz a szövetke. zetbe való belépés az önkéntesség elvén alapszik, tehát nem lehet erő­szakkal senkit sem a szövetkezet­hez láncolni. Ha valaki úgy tartja helyesebbnek, hogy kilép, annak rendje és módja szerint benyújtja a felmondást, ügye meghallgatásra talál. Van azonban az EFSz-eknek alapszabályzata, melyet a szövetke­zeti tagok, az EFSz-ek I országos kon­gresszusának napján — így Juhász István is — elfogadtak. A minta ­alapszabályzat törvény minden egyes szövetkezeti tag számára, melynek a belépéskor minden tag aláveti magát, ami azt jelenti, hogy minden tag köteles az alapszabály­zat minden egyes pontját betartani, s irányelvük alapján dolgozni. És a mintaalapszabályzat kilépésre vonat, kozó cikkelyében szószerint ez áll: ,,A tag csupán aratás után léphet ki a szövetkezetből, ezt a szándé­kát azonban hat hónappal előbb köteles bejelenteni az elnökségnek." Tehát Juhász István esetében a szövetkezet helyesen járt el, mivel Juhász István a kilépését nem a gazdasági év befejezése előtt hat hónappal, hanem a mult hónapban, tehát októberben jelentette be. Ezek szerint a földjét a jövő gazdasági év után mérhetik ki. A kilépést Juhász István azzal in­dokolja, hogy a szövetkezetben ka­pott jutalmazásból nem tud megélni. Ezért választotta újra az egyéni gazdálkodást. . A levélben többek kö­zött ez áll: „Férjem, Juhász István, három hektárral lépett be a szövet­kezetbe, most ki akar lépni, mert ebből a keresetből nem bír megélni és nem tudja a lakást megjavíttat­ni " Nem tudjuk hogyan áll gazda­ságilag a pásztói EFSz, de minden bizonnyal, Juhász István nem éppen ezért akar kilépni. 1 Tudja jól Juhász István is, hogy ha most a kezdeti nehézségeket leküzdik, s fejlődésnek indul a szövetkezet, ez az egyedüli út, amelyben a közös­ségen keresztül minden paraszt megleli felemelkedését. Nem egy jól gazdálkodó szövetkezetünk van, amelyben a tagok boldogan élnek, eszük ágában sincs a kilépés, s ha arról lenne szó, tíz körmükkel meg­védelmeznék a szövetkezetet. Nincs is nagyon messze a zselízi járástól a komáromi járás egyik községe, Csalióközaranyos. Bármelyik szövet­kezeti tagot megkérdezhet, mind­annyian elégedett, boldog emberek. Ezek a tagok csak fél évre a ledol­gozott munkaegységek arányában 10—15 mázsa gabonát kaptak ter­mészetbeni jutalmazásként. Búcson a Grajszky-család az első félévben több mint 2 5 mázsa kukoricát és 12 mázsa búzát vitt haza. Ezenkívül több mint 300 liter bort kapott a földjéről. Häit' még a pénzbeli ju­talmazás, az is sokat tesz ki. A nagykaposi szövetkezet juhásza, Rapcsák Mihály családjának több mint 100.000 korona az évi jövedel­me. Sorolhatnánk még tovább is, de arra, hogy a sok boldog szövet­kezeti paraszt nevét felsoroljuk, egy hatalmas könyv is kevés volna. Ilyen gazdaggá, erőssé, életüket szebbé varázsolhatják a pásztói szö­vetkezeti tagok is. és akkoK min­den bizonnyal Juhász István is meg­találja felemelkedését. Nem helyes, hogy a pillanatnyi nehézségektől hiegriadunk, hisz köztudomású, -hogy úgy, ahogy az ujjunk sem egyfor­ma, az élenjáró, jól gazdálkodó EFSz-ek látható gazdasága és pénz­ügyi eredményei mellett vannak olyan szövetkezetek is amelyek, mi vei nem alkalmazzák helyesen a haladó agrotechnikai módszereket, rosszul szervezett munkájuk és la­za munkafegyelmük következtében jó gazdasági és pénzügyi eredmé­nyeket nem érhetnek el és ezért előfordulnak olyan esetek, hogy egyes | parasztok mindmáig nem győződtek meg a gazdálkodás szö­vetkezeti formájának előnyéről. Az ideiglenes nehézségeknek lényegét azonban nem abban tátják, hogy minden kezdet nehéz, nem ismerik be saját munkájuk fogyatékossá­gát sem, hanem más okokat ke­resnek. , Ilyenformán gondolkozik Juhász István is. Pedig mint gazdálkodó egész bizonyos, hogy tisztában van azzal, hogy ha a szövetkezet rosz szui gazdálkodott, keveset termelt, akkor nem a szövetkezeti mozga lom ťossz, hanem a tagok, akik könnyen bánnak a szövetkezet va gyonával,' nem élnek felelősséggel a közösség iránt. Persze, hogy ha a közös vagyon nem gyarapszik, hát a tagok sem kaphatnak isten tudja mennyi jutalmazást. Kérdez zük Juhász Istvántól, hogy amikor még egyénileg gazdálkodott, s mond juk 30 mázsa búzája termett, eb­ből el tudott. e adni tesszük fel Gondosan készüljünk fel az állatok v téli takarmányozására AZ UJ SZŐ POSTÁ JÁBÓL .Egészséges gyermek — boldog nemzet" Ez a jelszó tűnik szemembe a 'lé­vai bölcsőde bejáratánál. Amikor a kapun belépek, élénk gyermekzsivaj fog-a me.ybe ijonn?n hozott káját mindenben támogatják a böl­kisleány sírása vegyül. D e majd ő csődé ápolónői. Tóthné vezető ápo­gyermekorvos, aki ha szükséges, na­ponta többszór is ellátogat a bölcső­débe. Az orvos lelkiismeretes mun­is elhallgat és megszereti az új ott-, hont, mint a bölcsőde régi lakói, akik most már nehezen tudnak el­szakadni ápolónőiktől, amikor szü­leik értük jönnek, hogy éjtszakára hazavigyék őket. Ezt a bölcsődét 1950-ben létesí­tette a város, és 1951-ben átvette az egészésgügy. Kéthónapos koruktól 3 éves korukig lehetnek itt a gyer­mekek. A csecsemők két külön te­remben vannak. Minden gyermek megtalálja a maga játékát. A leg­lónővöl az élükön. A gyermekek kosztja, melyet az orvos ellenőriz, kitűnő és a gyermekek kalóriaszük­ségletének megfelelően van össze­állítva. A bölcsőde vezetőségének most az a terve, hogy egy autóbuszt állíta­nak forgalomba, amelyen a gyerme­keket a bölcsődébe és onnan haza­szállítják. Ehhez azonban a járási nemzeti bizottság, a járási egészség­ügyi szervek és a szülők segítségé­kisebbek jól fertőtlenített kaucsuk. ! r e szükség van. babákkal játszanak. A bölcsődében van bábszínház és filmvetítés is, amelyet nagy figyelemmel kísérnek a gyermekek. Meglátszik rajtuk, hogy szorgalmasan foglalkoznak ve­lük, mivel félelem nélkül, bátran felelnek a feladott kérdésekre. *A nagyobbak, akik innen az óvodába kerülnek, fájó szívvel válnak meg kedvenc játékaiktól és szeretett ápolónőiktől. A gyermekek egészségi állapota nagyon jó. Mikor bejönnek és ha­zamennek alaposan megvizsgálják őket. A gyengélkedőket elkülönítik a többitől. A gyermekek egészségi állapotának gondos őrzője dr. Höihnel A bölcsőde — mondhatnánk egyetlen —• legnagyobb hibája az, hogy kicsi. Csak 46 gyermekre van berendezve, de jelenleg is 52 gyer­mek van elhelyezve benne. Több gyermek felvételét vissza kel! uta­sítani, ezért sok anya nem mehet állásba, mert nincs kire hagynia gyermekét. Lévának olyan böíts,-,de­re. volna szüksége, ahol legalább 150 gyermeket lehetne elhelyezni. Vagy ha ez nem lehetséges, akkor az egyes üzemeknek kellene létesíteniük saját bölcsődét. Jó volna, ha a lé­vai Nemzeti Bizottság minél előbb foglalkozna ezzel a kérdéssel is. Stark Imre, Léva. Irodalmi vitaest Kőváron Az állatok átteleltetésének idősza­kában nagy jelentősége van a ta­karmánykiegészítő anyagoknak. Egy­oldalú takarmányozás mellett súlyos megbetegedések, emésztés, zavarok, csontbajok fordulhatnak elö az álla­toknál. Ha a takarmányhiány miatt szalmát kell használnunk az állatok etetésénél, vitamintartalmú anyago­kat adagoljunk e takarmányhoz, hogy kiDÓtoljuk kalória értékét. Változatos takarmányozással az állat megkapja mindazokat az ásványi anyagokat, amelyek szervezetének felépítéséhez szükségesek. Mindig arra törekedjünk, hogy állataink vitaminszükségleteit kielégít­sük Ha vitaminodban gazdag jó minőségű változatos takarmányokkal nem rendelkezünk akkor mestersé­gesen előállított vitaminkészítmények­kel pótoljuk a takarmányt hogy .el­kerüljük állataink megbetegedését „D" vitamin hiánya esetén állatainkat kü­lönféle abrakörleinénvekkel etessük, amelyekben nagymennyiségű ..D" vi­tamin található. Legújabban az ál­latgyógyászatban „A" vitaminkészít­ményeket is hoznak forgalomba ame­lyekkel különösen a fiatalabb állatok fejlődését és ellenálló ereiét növel­jük. A „B" vitamin pótlására élesztőt, vagy élesztősitett takarmányt hasz­náljunk fel. amivel a fiata ! állatok növekedését és a tejelő állatok ter­melését fokozhatjuk. Az E" vitamin fontos szerepet tölt be a megtermékenyítés, vagyis a hírmivarú állatok termékenyítőké­pességében. „E" vitamin nélkül nincs szaporodás. A takarmányok mind­egyike tartalmaz több vaev kevesebb ..E" vitamint, de legnagyobb mennyi­ségben a búzában, rozsban és a ku-' kcrica szárában fordul elö Pótlásra ritkán van szükség. Ha azonban ész­revesszük, hogy valamely gazdasági állatunk „E" vitamin hiányában szen­ved, csíráztatott búzát vagy zabot etessünk az állattal. A „C" vitaminról ném kell külön gondoskodnunk, mert általában min­den takarmány f él ébe n megtalálható A „K" vitamin hiánya szintén okoz­hat betegségeket. Legtöbb esetben vér­szegénységet okoz és teljesen le.su­ványitja állatállományunkat. Hiánya azonban ritkán fordul elő. mert a zöldtakarmányok nagy menyiségben tartalmaznak ,.K" vitamint. A „B" vitamin hiánya 'ideggyulladást, bénu­lást, szívműkődési zavarokat okoz, valamint az állatok növekedését gá­tolja. Az élesztősitett takarmányok, gabonaszemek és a korpa sok jó mi­nőségű .„B" vitamint tartalmaznak, azért ha észrevesszük, hogy állataink ,.B" vitamin hiányában szenvednek ezekből elkészített abrakot etessünk az állatokkal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyoldalú takarmányozás -.úlyos következményekkel járhat Ezért igyp kezzünk, hogy inkább kevesebb de vitamindús takarmányt etessünk ál­latainkkal. amelyekke' kiküszöböljük az állatok kóros megbetegedéseit. Kalapos József, Lelesz. 40—50 máasát, vagy ha az anya disznó hatot malacozott, ebből tu­dott-e tizenkettőt meghizlalni? Ugy-e, hogy ez képtelenség, nevet séges dolog. Hát éppen olyan kép telenség ez a szövetkezetben i s ak­kor. ha nem terem, s követelnek. Honnan vegve elö az elnök, hogyan adjanak 22 koronát egy munka egységért, amikor a tagság mun­kájának fedezete talán hat koronát sem tesz ki munkaegységekként. Most már minden bizonnyal meg érti Juhász István, hogy a kezdeti nehézségek leküzdése után a biztos ' jövőjét, saját maga és családja fel­emelkedését csakis a szövetkezet, ben találja meg. Kormányunk min­den erőfeszítést megtesz és leg­messzebbmenő , anyagi támogatást nyújt, hogy fellendítsük, megszilár­dítsunk a gyengébb szövetkezeteket. De ha Juhász István inkább hall gat a kulákra, aki elkeseredettsé gében, mivel érzi, hogy a szövet kezet megszilárdításával kicsúszik lába alól a talaj, nem zsákmányol­hatja ki v a kisparasztot — mindent elkövet a szövetkezet ellen, s min den törekvése arra rányul, hogy meghiúsítsa a szövetkezet eremé nyes munkáját. v felbomlassza a szövetkezetet. Ez azt jelenti, hogy Juhász István nem szereti család ját, maga és családja jövőjének, iólétének fékezője. Hordósy Vilma Mésházáról azt kérdezi, hogyan lehet azoknak ki­lépni a szövetkezetből, akik föld Hélkül léptek be és az iparban szeretnének elhelyezkedni? A szö vetkezetben nem különböztetünk meg földnélküli és földdel belépő tagokat. A szövetkezetben minden­ki egyforma, s a mintaalapszabály­zat egyformán törvény minden tag számára, függetlenül attól, hogy földdel avagy föld nélkül lépett a szövetkezetbe. Tehát a hathónapos felmondási idő éppen úgy vonatko­zik a szóbanforgó esetre is, mint Juhász István esetére, azzal a kü­lönbséggel hogy ha már október ben beadták a felmondást nem kell várniok a gazdasági év végéig, ha­nem a hat hónap letelte után ki léphetnek természetesen csak ak kor, ha a tagsági gyűlés ezt el fogadja. Mivel a szövetkezetben minden döntést a tagok, a tagsági gyűlés hajt végre, adhatnak olyan javaslatot, hogy ha a szövetkezet­ben ninc 3 munkaerőhiány. akkor az illető földnélküli tag a tagság beleegyezésével kiléphet a szövet, kezetbői. s más munkaíhelyen mun. kába állhat. Befejezték az őszi mélyszántást Hogy mezőgazdaságunk szocialista továbbfejlesztését és a hektárhoza­mok további növelését fokozni tud­juk, nagy súlyt kell fektetnünk a ta laj jó előkészítésére és a mélyszántás Idejében való elvégzésére. A balonyi traktorosbrigád megértve pártunk és kormányunk felhívását, s kihasznál­va a szovjet mezőgazdászok és trak­torosok taipasztalatait, az őszi mély­szántást 1953. november 15-én elvé­gezték. Ehhez nagyban hozzájárultak Vida Imre brigádvezetö és Berec Vin­ce szakaszagronómus, akik szovjat' mintára állitották be az őszi mély­szántás menetét és szigorúan betar­tották a váltásokat. Babics Mihály Skoda 30-as trakto. rával 365 hektáron végezte ei az őszi mélyszántást, Both József pedig Ze. tor 25-ös traktorával 267 hektárt szántott fel. Dicséretet érdemel a többi dolgozó is, akik szintén nagy­ban hozzájárultak ezen sikerek elé­réséhez. Munkájukban segítségül volt a traktorosoknak a mindennapi sajtó­tízpercek és az egymásközti munka verseny, amit a napi sajtótízperceken is értékeltek. A balonyi traktorosbrigád ver. senyben áli a magyarországi ásvány, rárói traktorosbrigáddal Babics Mi hállyal egyéni versenyben áll,' fiz ás ványrárói állami gépállomás r trakto­rosa. Tóth Lajos. Rácz Mihály, Balony Kóvár ki s község a kékkői járás­ban, eranek ellenére is élénk kultúr, munka folyik ebben a faluban. A Csemadok helyi szervezete megala­kulásától kezdve szép és eredményes munkát végez. A helyi csoport ezt bebizonyította a Szovjet Barátsági Hónap megnyitása ailíalmából is, amikor értékes kultúrszámokkal já­rultak hozzá a megnyitás ünnepélye" sebbé tételéhez. A Szovjet Barátsági Hónap keretében a Csemadok tag sága a vezetőség kezdeményezésére irodalmi vitaest megrendezését vette tervbe. Ez a terv nem maradt csak papiron,' hanem azonnal hozzáláttak gyakorlati megvalósításához. Az irodalmi vitaestet november 22 én tartották meg. A vita tárgya Bo­risz Polevoj szovjet író az „Egy igaz ember" cimü könyve volt. Ebben a könyvében az író a második viiág háború szovjet hőseit jellemzi mflvé szi formában. A vita során az egyes elvtársiak igen helyesen mutattak rá a könyv jelentőségére és hangsúlyoz ták a békeharc fontosságát. Rámu tattak arra, hogy hasonló szenvedés és pusztítás csakis a békeharc állán dó fokozásával előzhető meg. A fel szólaiók hangsúlyozták, hogy a hős szovjet pilóta, Mereszjev főihadnagy példáját követve, nekünk sem szabad visszariadnunk a nehézségektől, ame. lyekkel munkánk egyes szakaszán találkozunk, mert ezek a nehézségek kitartó és szorgalmas munkává] le­győzhetök. Szabó László tanító elvtárs feľ. szólalásában ismertette az irodalom szerepét a mult társadalmi rendszer­ben, amikor az irodalom is az ural­kodó osztályok érdekeit képviselte ' és elvonta a dolgozók figyeünét rrün­denapos problémáiktól és a kizsák­mányolásról. Majd az új szocialista irodalomról beszélt, amely mindig a dolgozó nép életévei', harcaival és el­ért eredményeivel foglalkozott és fog­lalkozik^ A vitaest előkészítésében nagy ér. deme van a Csemadok helyi csoport titkárának, Cseri Lajos elvtársinak, aki fáradságot nem ismerve igye­kezett, hogy a vitaest meghozza a kívánt 1 eredményt. A vitaesten a Csemadok helyi csoport tagsága és a nemzeti iskola tanulói kultúrmű­sorral léptek fel, ami még jobban felkeltette a lakosság érdeklődését a vitaest iránt. Az irodalmi vitaest hiányossága abban mutatkozott meg, hogy a vita tárgyát képező könyvet aránylag ke­vesen olvasták. Ennek elľenére mé­gis n^gy eredményként kell elköny­velni ezt az eseményt, annál is in­kább, mivel a vitaest után a dolgo. zsk érdeklődni kezdtek, hogy mikor lesz a következő vitaest és melyik könyvről, hogy azt idejében eiolvas­sák és jobban bekapcsolódhassanak a vitába. Bálik Ferenc Csemadok járási titkár, Losonc. Komárom új Most, amikor hazánkban az első ötéves terv befejezéséhez közeledünk, rnegenüítésre méltó az a változás, amelyen Komárom városa az eltelt öt év alatt átesett. Szinte rá sem lehet ismerni a régi városra, annyira megváltozott. Más a levegő itt ezen a gyönyörű napos, késő őszi reggelen, amikor mindenki munkába siet. Mindenütt mosolygó arcokát látni, fiatal, öreg egyaránt jókedvűen siet munkahelyére Most egy fiatal csoport megy a gimnázium felé, bizonyára az inter­nátusbó]' jönnek. Bennlakók a közeli falvakból, a kormány lóvoltából ta­nulhatnak. hogy majd orvosok, mér­nökök. társadalmunk hasznos mun­kásértelmiségévé váljanak. De nézzük csak meg, milyen az élet a város másik felében. Itt vannak a Skoda-művek gyártelepei. Már javá­ban -folyik a munka szinte érezni lehet azt a lüktető életet, amely a gyár területén folyik Ez a hajógyár talán a legnagybfc üzeme büszke régi városunknak. Gyönyörű, modern hajók készülnek itt. dolgo/óink szo­cialista építő munká.ia ez, akik mun kájukban a szebb és boldogabb jövőt várossá lett látják. A gyártelep körül szinte gombák módjára nőnek ki a földből a szép világos munkáslakások, melyek kényelmes családi otthont biztosíta­nak dolgozóinknak. A város kulturális színvonala is emelkedett. Az üzemi klubházak, tár­salkodók. könyvtárak lehetővé teszik, hogy dolgozóink munka után kellemes szórakozással tölthessék idejüket. Szombat és vasárnaponként a város fiatalsága nem a kocsmák füstö< le­vegőjében tölti szabad napját, mint valamikor, hanem inkább olvas, vagy sportol. Éppen most mondta a test­nevelési megbízott, hogy fiatalságunk javarésze megszerezte a képességi jel­vényt. Nagyon szép sikereket ér el a Magyar Terü'eti Színház komáromi színjátszócsoportja is ebben a hó­napban. Sok felejthetetlen estét nyújt a komáromi közönségnek. Különösen a „Fösvény" című szatirikus vígjá­ték aratott hatalmas síkéit Igv folyik az élet itt Komáromban, ahol ma már minden dolgozó egy célért küzd, az új szocia ísta á'lam felép'téséért Buús László, Komárom

Next

/
Oldalképek
Tartalom