Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

után. Országunkban ekkorra tehető az első száraz-, és vízimalmok megjelenése.

10 Később a magyarországi társadalmi és gazdasági fejlődés alapját tekintve a XII-XIII. században az ipar főleg a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparra korlátozódik. Következésképpen a malomépítészet a kezdetben önellátásra berendezkedett termelőközösségekben - kolostorokban -, és a feudális birtokokon bontakozott ki.

11 A malom és maga a molnár is adomány tárgyát képezte.

12 A malomtartási jogot (jus molae) a Hármaskönyv a nemesi jószág tartozékai közé sorozza.

13 Korai okleveles iratainkban, melyek éppúgy vonatkoztak egyházi, mint világi birtokokra, már 1093-ban találkozhatunk megyebéli malom adományával. A tihanyi apátság tolnai birtokösszeírásában: „Koppány faluban a Füzegy mellett 22 telek, és Izsák Ispán udvarháza malommal, hegyekkel, szőlőkkel, és tizedekkel, valamint más tartozékokkal."

1

* A dömösi egyház Tolna megyei birtokösszeírásában 1138-ban: „Horhi faluban van két malom, két molnárral, akiknek neve Mihály és Fonsol".

15 Szekszárd közelében, az ábrahámi apátságot Mojs mester alapította testvérével, Sándorral. Az alapítók az apátság javára hagytak egy malmot Kurdon, a Szent Márton templom felőli oldalon 1263-ban.

16 Dunai malomról először 1382-ben található adat: „Ilona úrnő és Tamás elmondták élő szóval, hogy ők Tóti közelében lévő malmuk felét az említett László mesternek és összes utódainak 26 egyenként 6 penzát érő márkáért mindörökre és visszavonhatatlanul eladták".... - az eladók „vállalták, hogy László mestert és összes utódait a saját költségükön és fáradozásukkal az említett malom fele részének békés és biztonságos birtokában megőrzik, és megtartják."}

1 1498. évi adatok szerint, Széplak és Berekal között húzódó folyón is találunk malmokat, melyekről ezt olvashatjuk: „Zsigmond, a Szent Háromságról címzett felsőhévízi prépost, Péter széplaki molnár malmát, mely a Széplak és Berekal között húzódó folyón, a széplaki plébános és Györké Antal széplaki polgár malma között volt, mint az ő egyhazához tartozó jószágot lefoglalta. "

18 Amikor Lackfi István pedig átveszi a simontornyai várat és tartozékait sógorától, szó esik egy kétkerekű malomról, mely a Kapós vízén feküdt, ahogy akkor a Siónak itteni, kelet felé folyó részét nevezték. Az 1518-ik évben Gergelylaki Buzlay Mózes idejében a simontornyai dominikánusok is részesültek a malom jövedelméből.

19 Az eddig szóban lévő malmok hajtóerejére vonatkozó adatok nem derültek ki az oklevelekből, de a felsorolt helységek földrajzi elhelyezkedése arra engednek következtetni, hogy ezek vízimalmok voltak. Malmokat elsősorban a kisebb vizeken építettek, ennek oka az volt, hogy a nagyobb folyókon a malmok megkötése igen nagy gondot okozott. A magyar molnárok nem ismerték, helyesebben nem használták a vasláncot és a vasmacskát. A vesszőből font kötelekkel a sebes és mély vizeken nem boldogultak, tehát inkább a partok közelében maradtak. így érthető az a sajátos jelenség, hogy még a XVI. és XVII. században is csak igen kis számmal találunk malmokat a Dunán és a Tiszán.

20 A malmok egyre nagyobb számú megjelenése tulajdonképpen azt is igazolja, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődése igen intenzív volt. Hiszen kezdetben a termést fel tudták dolgozni, illetve fogyasztásra alkalmassá tudták tenni a kézimalmokkal is. A szükségletek növekedése egyre nagyobb földterületek megművelését igényelte. A mezőgazdasági termelés fejlődésével párhuzamosan növekedtek a mezővárosok is. A 13. században már művelés alá fogják az irtványföldeket, a jobbágyok igyekeztek robotterheiktől megszabadulni, és hanyatlásnak indult a paraszti kézműipar is. A céhes kézművesek elődeit hazánkban nagyrészt azokban az iparos szolgákban kell keresni, akik a 13. század társadalmi forrongásai során helyzetükből részben szabadultak, részben vendég jogállásra emelkedtek, vagy mezővárosokba telepedtek le.

21 A XTV. század végére, illetve a török hódítás előtt megyénkben a mezőgazdasági termelés összesen 306 világi és egyházi birtokos kezében összpontosult. 13 vár vagy megerősített kastély és 21 mezőváros volt.

22 Közülük a kor legjelentősebb uradalma a Héderváriak birtoka 44 faluval, de hasonló nagybirtok még további tíz, s még ezenkívül 11 egyházi ura344