Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-01 / 256. szám

I 2 Megyei körkép 1991. NOVEMBER 1. „Soha több emlékművet elesetteknek” A Göncz Árpád avatta fel a mezőtúri mementót (Folytatás az 1. oldalról) A legmegrázóbb pillanat talán az volt, amikor a hozzátartozók az emlékezés virágaival borítot­ták be a frissen avatott memen­tót. Harang zúgott, gyertyák gyulladtak, és az ember hinni kezdett abban, hogy valóban bé­ke költözhet a szívekbe. Ezután ünnepi önkormányzati ülés kezdődött, ahol a polgár­­mester asszony a város áldozat­­vállalását ecsetelte a második vi­lágháborúban, majd az emlékmű alkotóinak átadta a Mezőtúr Vá­rosért kitüntetést. Érdemes fel­sorolni azokat a művészeket, akik fáradoztak a városnak szánt ajándékon, hiszen valamennyi­en lakói voltak a nyaranta itt ren­dezett művészeti táboroknak. Györfi Sándor Munkácsy-díjas és Borbás Tibor Munkácsy-díjas szobrászok alkotóközösségéhez R. Lakatos Aranka és Balogh Géza festő tartozott. Göncz Árpád az emlékmű ki­csinyített mását kapta a vendég­látóktól. Az ünnepi ülés a zene­iskola hallgatóinak hangver­senyével ért véget. Az emlékmű több mint hatszáz egykori mező­túri polgár emlékét vívja vissza a feledéstől.- pb -Fotó: Tarpai Zoltán a megyeházán (Folytatás az 1. oldalról) A felszólalók között többen panaszkodtak az általuk képvi­selt település közbiztonsági helyzetéről. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre a megyei rendőrfő­kapitány elmondta: nagyon sok függ attól, hogy a parlament mi­lyen összegű támogatást szavaz meg a belügyi szervek fenntartá­sára. Hozzátette, hogy e kérdés a normális működés feltételeinek hiányára vezethető vissza. Ilyen értelemben tehát nemcsak rend­őrségi problémáról van szó. Hozzászólásában dr. Bozsó Pé­ter is kitért arra, hogy figyelemre méltóak az önkormányzatok se­gítségei. Megemlítette továbbá, hogy példaértékűek az új önkén­tes rendőri csoportok, önvédelmi alakulatok megalakulásai. A kö­zelmúltban történt személyvál­tozások hatékonyabb rendőri munkát alapozhatnak meg - tette hozzá. Társadalmunk jelenlegi állapotát tükrözi az a tény, hogy a vagyon elleni bűncselekmé­nyeket elkövetők egy része mun­kanélküli, vagy az átlagbér alatt keres. Ezt követően a szakképzés rendszerének továbbfejlesztésé­ről, a munkaerő-piaci szükségle­tekhez való igazodásáról hang­zott el jelentés. A Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Szűcs Pál elismerően nyilatkozott a me­gyei vezetés előrelátásáról, me­lyet a foglalkoztatási helyzet ja­vítása érdekében tettek. Szemlé­letes példákkal érzékeltette a nyelvtanulás jelentőségét s a ma­gyar szakoktatás példás eredmé­nyeit. A napirend megbeszélése­kor megállapították: az oktatás körülményei romlottak, tartalmi céltalanság jelei mutatkoznak; erősödik a szakképző intézmé­nyek magárahagyatottsága. Tá­jékoztatták viszont a jelenlévő­ket a vállalati tanműhelyek átvé­telének lehetőségéről. Léteznek ugyanis olyan országos pályáza­tok, melyek elnyerésével meg tudják venni őket az intézmé­nyek. A tanév egyik sajátossága, hogy az idén tanulnak a legtöb­ben - több mint 21 ezren - közép­fokú oktatási intézményben. Megszavazták a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ igazgatójának felmentéséről és korengedményes nyugdíjaztatá­sáról szóló előterjesztést; A Jászsági Településfejlesztési Alapítványhoz való csatlako­zást. A megyei önkormányzat tagja lett a Magyar Falusi Ven­dégfogadók Szövetségének. Emlékműavatás Besenyszögön AII. világháború községi áldo­zatainak állítottak emlékművet tegnap Besenyszögön. Lakatos Aranka debreceni szob­rászművész alkotását Boros Emil . polgármester leplezte le. Ezt kö­vetően Hetényi Adorján kanonok felszentelte a 93 nevet tartalmazó alkotást, majd gyertyát gyújtot­tak és virágokkal halmozták el a kegyeleti helyet. Fotó: Mészáros „Merre haladjunk?” Pedagógusok szakszervezeti fóruma Szolnokon A reformáció évfordulóját ünnepelték (Folytatás az 1. oldalról) A hitbéli megújuláson túl, olyan események kezdetét jelezte ez a tett, amely megváltoztatta Európa arcula­tát, és hatása mindmáig érezhető. Hamar István református lelkipász­tor megnyitószavai után, a legidő­sebb protestáns felekezetnek, az evangélikusoknak lelkésze, Fodor Ottmár esperes vezette a közös imát, majd Vladár Antónia metodista lel­kipásztor tartott előadást a kétszáz éve elhunyt John Wesley-ről, a me­todista felekezet alapítójáról, akinek szociális nézetei nagyban hozzájá­rultak ahhoz, hogy az ipari forrada­lom Angliájában a munkásság élete némileg elviselhetőbb legyen. A megszokott egyházi énekek mellett a gyülekezet egy tagjának, Illési Mik­lósnak két zeneműve is fölhangzott Szabó András és Bálint Erika elő­adásában, majd az istentiszteletet Dankó Lilla tószegi lelkipásztor szolgálata zárta. (Folytatás az I. oldalról) A fél év alatt megduplázódott pedagógus-munkanélküliség el­len például a kötelező óraszám csökkentését tartanák célszerű­nek, s ez egyben az oktatás mi­nőségének javítását is szolgál­hatná, de síkra szállnak a tantes­tületek javaslati jogáért az igaz­gatók kinevezésében, tiltakoz­nak az oktatás alacsony részese­dése miatt a jövő évi költségve­tési tervezetben, amelyben az is­kolai úgynevezett dologi kiadá­sokra mindössze öt százalékot szánnak. Kidolgozott a szakszer­vezet egy újfajta kitüntetési rendszert is, s ehhez kapcsolódó­an javasolják, hogy az igazából rossz emlékű pedagógusnap he­lyett november 22-ét nyilvánít­sák a magyar közoktatás napjá­vá. Az elhangzottakat minden el­lenvetés nélkül tudomásul vették a jelenlévők, s ezzel tulajdon­képpen ismét hitet tettek a Peda­gógusok Szakszervezete mellett, amely - akárhogyan is nyilatkoz­nak politikusok különböző fóru­mokon - megőrizte a tanárok zö­mének bizalmát, hiszen több mint 200 ezer pedagógus újította meg tagságát. T. G. Kitüntetések az 1956-os forradalom résztvevőinek (Folytatás az 1. oldalról) Göncz Árpád köztársasági elnök aláírásával el­látott emlékplaketett osztottak ki délután, melye­ken a következő mondat szerepel: „A nemzet sor­sát és történelmét meghatározó dicsőséges forra­­dalptunk alatt példamutatóan helytállt, fogadja ezért a magyar nemzet köszönetét.” A bensőséges ünnepségen az alábbiak kaptak kitüntetést: Aradi József, Aradi Józsefné, Szelevény; Bakos Kálmán, Karcag; Barna Sándor, Jászladány; dr. Benke József, Benke Józsefné, Szolnok; Berényi István, Tiszabura; Berkes István, Jászberény; dr. B ollók József, Jászkisér; Bolyki Vilmos, Jászár ok­szállás; dr. Böjthe Lajos, Szolnok; Csató Imre, Öcsöd; Csetényi László, Csépa; Czaga István, Kis­újszállás; Czitányi Mátyás, Szolnok; Debreczeni Bálint, Szajol; Dékány István, Karcag; Faragó Béla, Jászár okszállás; Farkas Béla, Szolnok; Fe­jes Lajos, Mezőtúr; Fekete Imre, Kunhegyes; Föl­­desi István, Mezőtúr; Földi János, Földi Jánosné, Fegyvernek; Földi József, Földi Józsefné, Kende­res; Frankó Vilmos, Jászberény; Fiigedi János, Szolnok; Gajdos János, Tiszaföldvár; Gugyin Ká­roly, Gugyin Károlyné, Karcag; Herczeg Boldi­l- inlekennek: a sóiét szalagos a posztumusz kitüntetés zsár, Tiszabura; Hürkecs Károly, Kunszentmár­­ton; Imre Béla, Imre Béláné, Jászberény; Jaksics Jeromos, Mezőtúr; Kardos Ernő, Szolnok; Kánya István, Túrkeve; Sz. Kárási István, Sz. Kárási Ist­vánná, Tiszaföldvár; Kiss Ilona, Tiszaföldvár; Ko­rom Kálmán,Mezőtúr; Kosalkó Sándor, Tiszaföld­­vár; Kozák Miklós, Kenderes; Lauer László, Szol­nok; Ludányi Kálmán, Jászalsó szent györgy; Ma­rosfalvi Ernő, Tiszaföldvár; Mészáros Jánosné, Szolnok; Micskó István, Tiszajenő; dr. Mizsei Bé­la, Szolnok; Modla Sándor, Modla Sándorné, Szol­nok; Monoki Árpád, Monoki Arpádné Tiszafüred; Nagy János, Kunmadaras; Nagy József, Cserke­­szőlő; S. Nagy László, Túrkeve; dr. Nagy Pál, Nagy Pálné, Jászberény; Nagy Sándor, Tiszaföldvár; Nemes István, Túrkeve; Orendás Béla, Jászbe­rény; öz János, őz Jánosné, Törökszentmiklós, Palócz József, Jászár okszállás; Pákozdi Lajos, Mezőtúr; Posta Barnabás, Szajol; Prágai Zoltán, Szolnok; Puskás Lajos, Kisújszállás; Rabóczki Lu­kács, Rabóczki Lukácsné, Tiszaigar; Rusa Attilá­­né, Szolnok; Sebestyén Sándor, Túrkeve; Simon István, Simon Istvánná, Mezőtúr; Solti Lajos, Túr­keve; Somody István, Szolnok; Somogyi Béla, Ho­mok; Süveges Miklós, Tiszafüred; Szabó Kálmán, Jászberény; Szabó József, Szabó Józsefné, Jász­apáti; Szatmári Géza, Kisújszállás; Szatmári Jó­zsef, Szatmári Józsefné, Szolnok; Szántó Lajos, Gyulavári; Szántó Mihály, Gyulavári; Szegedi Bé­la, Szegedi Béláné, Martfű; Szécsi Lajos, Túrkeve; Szigetvári János, Jászapáti; Szikszói György, Me­zőtúr; Szombati Árpád, Szombati Arpádné, Tisza­füred; Szövetes Lajos, Tiszafüred; dr. Szűcs Antal - né, Szelevény; Takács Antal, Kisájszállás; Tamás József, Szolnok; Tálas Ferenc, Kunszentmárton; Tokai Sándor, Mezőtúr; Tóth István, Szolnok; Tóth Tibor, Abádszalók; Tőkés László, Jászapáti; dr. Valentin Béla, Jászberény; Varga Mihály, Túrke­ve; Varga Zoltán, Kisújszállás; Zsidó Mátyás, Kunszentmárton. Elkelt a kunszentmártoni Pannónia Az új tulajdonos: a kecskeméti Ramsys Kft. (Folytatás az 1. oldalról)- Nézze, ez egy érdekes kérdés, mert általában a közvéleménynek vagy azoknak, akik ezt az idősza­kot átvészelték, még három-négy hónap is hosszúnak tűnik. Azt per­sze el tudom fogadni, hogy akik­nek valamilyen bajuk van, vagy betegségben szenvednek - hisz sokszor mondom, hogy a szanálás, a felszámolás leginkább egy egészségügyi folyamathoz hason­lítható - végtelennek tűnt a tavaly február óta eltelt idő. De én úgy gondolom, mindennek megvan a maga sora, s hogy ezt az ügyet csak most lehetett lezárni, annak Dr. Rédei László: Nem az időt kell nézni, hanem azt, hogy végül is mit értünk el oka van. Mert szerintem nem az időt kell nézni, hanem azt, hogy végül is mit értünk el. A felszámo­lónak ugyanis az a kötelessége, hogy a hitelezőket kielégítse. S ne­künk a vagyon értékesítését úgy kell megszerveznünk, hogy ezt a célt elérhessük. Ugyanakkor a vál­lalat érdekeit is szem előtt kell tar­tanunk, főleg azért, hogy minél több munkahelyet hagyjunk meg, s az itt dolgozók foglalkoztatása hosszú távon biztosított legyen. Nos, ha hamarabb zárjuk le ezt az ügyet, nem vagyok biztos benne, hogy ilyen eredmény születik.-Végül is mennyiért cserélt gaz­dát a gyár?- Könyv szerinti értéken, ami négyszáz millió forint körüli összeget jelent. Azért fogalmazok így, mert a készletek leltározása még csak most van folyamatban. Nos, ebből a pénzből már ki tudjuk elégíteni a hitelezőket is.- Mondja, a több mint másfél év alatt sokan érdeklődtek a kun­szentmártoni üzem iránt?- Igen. Több tucat cég képvise­lője megnézte a gyárat, voltak, akik tettek árajánlatot, és voltak, akik nem. Ám a legmegfelelőbb és legkedvezőbb ajánlattal az új tu­lajdonos, vagyis a kecskeméti Ramsys Műszaki-Fejlesztő Szol­gáltató Kft. állt elő. Megegyez­tünk velük, s így 1991. november 1-től az ő tulajdonukba kerül át a gyár. Az új gazda nevében Erőss La­jos, cégvezető válaszolt kérdése­inkre. Mint megtudtuk, a szóban forgó kft. banki alapítású, és 1988- ban jogi és magánszemélyek tulaj­donaként jött létre. Kizárólagosan magyar cégről van szó.- Miért döntöttek a gyár megvá­sárlása mellett?- Az üzlet úgy jött létre, hogy megegyeztünk a szanálószerve­zettel a vételárban. Megítélésünk szerint szerencsésen találkozott az eladó szándéka a mi üzleti elkép­zeléseinkkel. Ugyanis meggyőző­désünk, hogy a magyar iparszer­kezeten belül éppen a könnyűipar az, amelyiknek igen komoly jövő­je van. Fantáziát látunk benne. Hisz az itteni tevékenységi kör, a meghonosodott munkakultúra, az üzem múltja és híre számunkra bi­zonyította, hogy a Kunszentmár­­tonban készített termékeknek pia­cuk van.- Terveznek-e a jövőben lét­számleépítést?- Nézze, nekünk egy a fontos: mégpedig az, hogy a gyár teljes termelőkapacitása mellett az itt dolgozókat hatékonyan foglalkoz­tathassuk. A cél meg a törekvés tehát az, hogy a maximumot hoz­zuk ki ebből az üzemből, fgy nem abban gondolkodunk, hogy el­küldjünk embereket, hanem sok­kal inkább ésszerű fejlesztéseket szeretnénk végrehajtani. S akkor nagyon könnyen előfordulhat, hogy a mostani dolgozói létszám még nőni is fog. Egy biztos: aki tisztességesen és becsülettel végzi a munkáját, annak nem kell ag­gódnia, sőt idővel még résztulaj­donos is lehet. Mert most néhány hónapig igaz, hogy a gyár kft.­­ként dolgozik majd, de rövid időn belül átalakítjuk rész­vénytársasággá.- Mondana néhány szót a Ramsys Kft.-röl?- Többféle dologgal is foglalko­zik a cég. így például elektronikus eszközöket, elsősorban erősáramú berendezéseket gyártunk, de más­féle műszaki termékekek mene­dzselése is beletartozik tevékeny­ségi körünkbe. Ezenkívül elég je­lentős forgalmat bonyolítunk le a számítástechnika területén, mivel vezetői szoftverek értékesítésével foglalkozunk. De más vállalkozá­sokban is érdekeltek vagyunk. Ezek közül a legnagyobb egy ugyancsak könnyűipari rész­vénytársaság, amely 96 százalék­ban a mi tulajdonunkban van. N. T. Fotó: Korényi Éva Eröss Lajos: Fantáziát látunk a kunszentmártoni gyárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom