Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)

1989-12-01 / 286. szám

1989. DECEMBER 1. Néplap Ma az AIDS világnapja Szövetkezetek a szövetkezetben Kilenc kérdés az A!DS-rői Minden tag érdekelt a költségben, a minőségben és az árban A Uj vállalkozási forma a túrkevei téeszben- Mi az AIDS?- Szerzett immunhiányos betegség. Az AIDS ví­rusa a szervezet immunrendszerét támadja meg, így az nem tud védekezni a különbőzé betegségek, fertő­zések ellen. A világnak eddig több mint 145 országá­ból több mint 150 ezer beteget jelentettek. Ennél azonban sokkal több (világszerte 5-10 millióra becsü­lik) azoknak a száma, akik HIV-vírussal fertőzöttek. Aki fertőzött, nem biztos, hogy megbetegszik, de má­soknak továbbadhatja a vírust- Hogyan terjed ez a betegség?- Háromféle módon: nemi érintkezéssel, vérrel és a fertőzött anyától az újszülött gyermekre. A nemi érintkezés útján való terjedés mind a homoszexuális, mind a heteroszexuális kapcsolatra érvényes, főleg akkor, ha az aktus során sérülések keletkeznek. Mi­vel ma már mindenkit aki vért ad, szűrnek, ezért az AIDS-től nem kell félnie annak, aki vért vérkészít­ményt kap. Azok a kábítószeresek viszont akik kö­zös injekcióstűt használnak, szintén veszélyeztetet­tek. Ugyanilyen veszélyforrás a tetováláshoz haszná­latos nem steril tű.-Hogyan nem terjed az AIDS?- Kezdetben különböző tévhitek éltek a betegség terjedéséről és ezek sok riadalmat keltettek. Ma már tudják, hogy nem terjed kézfogással, fogorvosi keze­léssel, evő- és ivóeszközökkel, fésűvel. Nem közve­títik a háziállatok, a vérszívó vagy egyéb rovarok (pl. szúnyog), a gyermekjátékok, a strandok vizei, az éte­lek, italok, a köhögés, a tüsszentés. Nem lehet meg­fertőződni például W.C.-n. Nem veszélyesek a min­dennapos kapcsolatban előforduló érintések pl. simo- gatás.- Milyen tünetek figyelmeztetnek a betegség­re?- Rossz közérzet, hányás, hasmenés, láz, gyakori herpeszes kiütések és a testszerte megjelenő nyirok­csomó megnagyobbodások.- Mennyi a betegség lappangási ideje?- Néhány hónap vagy néhány év is lehet Tehát el­sősorban azoknak kell gyanakodniuk, akiknek öt éven belül külföldi kapcsolatuk volt (akár futó kaland szinten is).- Gyógyítható-c az AIDS?- Sajnos még nem találták meg a gyógyszerét. Vannak olyan orvosságok, amelyekkel sikeresen ke­zelik a betegeket, javítanak az állapotukon. Ez főleg akkor igaz, ha még a kezdeti stádiumban fedezték föl a betegséget- Hogyan védekezhetünk az AIDS ellen?- Ha elkerüljük a veszélyeket. A legfőbb védelem ellene a szexuális hűség. Ha valaki bizonytalan vagy futó kapcsolatba keveredik, feltétlenül használjon óvszert. A kábítószerrel élők pedig egyszer használa­tos fecskendőt alkalmazzanak, és azt soha ne adják kölcsön.- Ha a betegség már jelentkezik, az egyértel­mű. De ha valaki még csak fertőzött, és nincsenek tünetei, hogyan tudhatja meg, hogy hordozza a ví­rust?- Ha jelentkezik AIDS-szűrésen, amelyet a me­gyei bőr -és nemibeteg gondozókban végeznek, va­lamint Szolnokon a megyei Köjál-nál.- Hová forduljon az, aki meg akar tudni vala­mit a betegségről?- A Magyar AIDS-alapítvány levélben válaszol a kérdésekre. (Címe: 1367. Budapest, Pf. 121.) AIDS- telefon pedig Szolnokon is él. Minden hétfőn délután fél háromtól fél négyig hívható a 42-111-es telefon­számon a 105-ös mellék.-pé­Gépkocsi magánimport Péntektől áfa A november 30-án, pénteken éjfélig behozott gépkocsik után még nem kell áfa-t fizetniük tulaj­donosaiknak. Az általános szabá­lyoktól eltérően azokat a személy- gépkocsikat sem terheli áfa, ame­lyeknek teljes vételárát még no­vember 24-e előtt - tehát az Or- szágggyűlés döntését megelőzően - konvertibilis fizetőeszközben belföldi pénzintézeten keresztül kiegyenlítették. Ezek az autók még akkor is mentesülnek az áfa alól, ha majd csak a jövő évben érkeznének be az országba. Ugyancsak nem kell áfa-t fizetnie annak a személynek, aki a törvény hatálybalépésének napján, tehát december 1 -jén kül­földön tartózkodik és onnan a ki­utazástól számított 30 napion belül tér vissza. December 31 -ig vámke­zelhetők áfa-mentesen a novem­ber 24-e előtt megrendelt, megvá­sárolt vagy leelőlegezett gépko­csik, ha e tények valamelyikét az érintettek hitelt érdemlően igazol­ni tudják. Ez a határidő vonatkozik azok­ra a külföldről ajándékba kapott gépkocsikra is, amelyek esetében az ajándékozólevél hitelesítése még november 24-e előtt megtör­tént. Legitim "kormánya” legyen a kórháznak Képviselők a Hetényiben A Hetényi Géza kórház meg­bízott igazgatója, dr. Krasznai Géza tegnap konzultációra hívta meg a megye orvos or­szággyűlési képviselőit. Lé- demé dr. Faragó Margit, dr. Kádár Magdolna és dr. Király Ferenc az igazgatótanács tag­jaival találkozott, ahol a szak­ma legaktuálisabb kérdéseit beszélték meg. A gyógyító munka tendenciáját próbálták prognosztizálni, ám az esz­mecsere során számos, a kí­vülálló részére is érdekes megállapítás hangzott el. így dr. Krasznai Géza bejelentet­te, hogy a kórház igazgatóta­nácsának tagjai egybehangzó véleményük alapján bejelen­tik igényüket a megyei pártbi­zottság székházára. Elképze­lésük szerint az épület alsó traktusaiban szakrendelők, körzeti orvosi ügyeleti szo­bák, tanácsadók, gondozók kapnának helyet, míg a felső három szinten medikus, orvos és nővérszállás lenne kialakít­ható. E nagy lélegzetű elhatá­rozásuk megvalósításához kérték az országgyűlési kép­viselők támogatását is. Az igazgatótanács tagjai kö­zül többen szóvá tették - és ezt erősítette meg dr. Király Fe­renc is - hogy nehéz dolgozni olyan körülmények között, amilyenben most a kórház ve­zetése teszi a dolgát. Szinte mindenki megbízott, aki szá­mottevő poszton van. Krasz­nai Géza ezt így fogalmazta meg: "Valakit nevezzenek már ki igazgatónak, az se baj, ha nem én leszek, de ez az ál­lapot tarthatatlan!" dr. Király Ferenc pedig a tőle megszo­kott szellemes fordulattal így fejezte ki véleményét: "Végre legyen legitim kormánya a szolnoki Hetényi Géza kór­háznak."-pb­A tavaszi közgyűlésen bízta meg a Túrkevei Vörös Csillag Tsz tagsága a vezetőséget és a szakapparátust, hogy dolgoz­zon ki 1990-re olyan új belső érdekeltségi rendszert a gazdál­kodásra, amely a dolgozók nagyobb önállósága és felelős­ségvállalása alapján elősegíti a közös jövedelmének növelé­sét és az egyének jobb anyagi boldogulását is. Közeledvén az új gazdálkodási forma bevezetésének idejéhez, utánajártunk mire jutottak a szervezésben, csaknem egy esztendő alatt. - Milyen alapvető változtatásban láttak lehetőséget egy több mint ezer aktív tagot foglalkoztató, 17 f ezer hektáros nagy­üzem termelésének hatékonyabbá tételére - kérdeztem elöljá­róban Szegő László elnöktől. Osztoznak a több jövedelmen- A jövedelmezőbb termelés egyik legnagyobb gátjának tartjuk a téesz-tagság, a szövetkezeti pa­rasztság mostanában olyan sokat emlegetett bérmunkássá válását. Abból adódóan ugyanis bércentri­kussá váltak, elsősorban azt tartják lényegesnek, hogy az adott idő alatt mennyi jövedelemhez jutnak a közösben végzett munkával. Mi­után a munkájuk következménye, a termék használhatósága, eladha­tósága nem hat vissza rájuk, nem nagyon érdekli őket, hogy meny­nyibe került, milyen minőségű lett a termés, az állati termék. Az év­közi, vagy évvégi részesedés pél­dául egyazon százalék alapján kapják a jói produkáló és a veszte­séges ágazatok is. Leegyszerűsít­ve tehát a dolgot: a valós szövet­kezeti szemlélet és gyakorlat meg­valósításában látjuk az eddiginél jövedelmezőbb gazdálkodás zálo­gát. Ezért dolgoztuk ki a belső szö­vetkezeteknek, mint új vállalkozá­si formának a rendszerét. - Szövet­kezetek a szövetkezetben? Kik és mire szövetkeznek, vállalkoznak?- Munkahelyek, ágazatok ala­kítanak belső szövetkezeteket és valamennyi szövetkezeti tagunk vállalkozik. A rendszer lényege, hogy a téesz vezetősége szerző­dést köt a megalakuló szerveze­tekkel, amelyek vállalják az át­adott eszközökkel - földdel,gép­pel, jószággal - való önálló gazdál­kodást. Mindezzel természetesen többletnyereség előállítását, ame­lyen a szerződésben meghatáro­zott arányban osztoznak a téesz- szel. A többletnyereség nagyságá­ban úgynevezett tervalku alapján állapodunk meg, közös nevezőre hozva a belső szövetkezet és a té­esz által készített tervet. A többlet- jövedelmen való osztozás biztosí­tja az egyéni érdekeltséget, ugyan­akkor minden egyes téesztag szer­ződésben vállal egyéni felelős­séget, kockázatot a rábízott terme­lőeszköz hatékonyabb működteté­séért, megóvásáért. - Mit értsek kockázatvállaláson, felelősségen? Vagyonával, házával, autójával felel a traktoros a nagyértékű gé­pért, a tehenész a drága jószá­gért?- Az igazi vállalkozást illetően ez a jövő útja, de a mi belső szö­vetkezeteink egyelőre korlátozott anyagi kockázatvállalással fognak működni. A jelenlegi közepes jö­vedelemszínvonalunk sem teszi lehetővé a teljes anyagi felelősség bevezetését, mert miközben meg­teremtjük az önálló gazdálkodá­suk feltételeit, a létbiztonságuk megtartását is garantálnunk kell a tagjainknak. Az egyéni és a cso­portos vállalkozásban egyelőre a munkájukkal vállalnak felelős­séget az éves munkabérük 50 szá­zalékát is elérhető többletjövede­lemért a belső szövetkezetek tag­jai. Nem feltétlenül többet kell ne­kik dolgozni, hanem másként. Jobban, mert a piaci törvények alapján mostmár vissza fog rájuk hatni a költségek alakulása, és a munkájuk végeredménye a minő­ség, az ár. Az egyes belső szövet­kezetek ugyanis vállalkozói és megrendelői pozícióba kerülnek majd egymással. Egyáltalán nem biztos, hogy a növénytermesztési egység kifizeti a megállapított tel­jes szolgáltatási díjat a gépüzem­nek, ha kiderül, hogy nem kellő mélységben szántottak, vetettekés emiatt gyengébb lesz a termés. Az sem kizárt, hogy ha a növényter­mesztők rossz minőségű silót állí­tanak elő, akkor az állattenyésztők nem tőlük, hanem mondjuk a szomszét téesztől vásárolják meg a takarmányt. Saját önkormányzat- önálló gazdálkodást említett. Mennyiben lesznek önállóbbak a belső szövetkezetek, mint mond­juk az eddigi ágazatok?- A téesz vezetősége nem gya­korol közvetlen irányítási jogot az új vállalkozási formákban. A bel­ső szövetkezetek saját önkor­mányzati szabályok szerint gaz­dálkodnak, működnek. Tagérte­kezletük hatáskörébe tartozik pél­dául a szervezeti egységbe való tagfelvétel és kizárás, a téesszel kötött megállapodás módosításá­nak kezdeményezése. Maguk a ta­gok választanak a szövetkezeteik élére vezetőket, valamint koordi­náló testületeket, azaz a vállalko­zók tanácsait. A téesz feladata a szövetkezeti törvény érvényesíté­sén túl ezentúl az ellenőrzés, a va­gyonkezelés és a menedzselés, azaz a belső szövetkezetek műkö­dési feltételeinek maximális bizto­sítása lesz. - Nem hagy nyugodni egy gondolat: más az, ha egy kol­lektíva jól működő tehenészetet vesz ki vállalkozásba és megint más, ha teszem azt félezer hektár közepes minőségű földet...- Természetesen biztosítjuk az esélyegyenlőséget. A már említett nyereségalku során figyelembe vesszük a belső szövetkezet tárgyi és egyéb adottságait, nyereségter­melő képességét. Az olyan terme­lőegységnél, ahol mondjuk csak 3-4 százalékos árbevételarányos nyereség érhető el, ott a többletjö­vedelem nagyobb hányada marad a vállalkozóké, mint például a 25 százalékos nyereség lehetőségé­vel bíró egységnél. - Közeleg az új gazdasági év kezdete. Hol tar­tanak most az új belső vállalkozá­si forma kialakításában? Szerződés decemberben- Az elképzeléseinket vala­mennyi munkahelyi közösségben megvitattuk, tehát a végleges sza­bályzat kialakításában mind az 1100 aktív tagunk részt vett. Ti­zenöt belső szövetkezetét alakíta­nak, ezek élére már meg is válasz­tották a vezetőiket. Ez máris egy­fajta vezetés- racionalizálást ered­ményezett, hiszen brigád- és ága­zatvezetői, valamint adminisztrá­tori szinten tízzel csökkent a lét­szám. Mint kiderült, nem volt tör­vényszerű, hogy mindenütt a ko­rábbi ágazatvezető kerüljön a vál­lalkozás élére és választottak olyan vezetőt is, aki a belső szö­vetkezet irányítása mellett fizikai munkát is végez. December első hetétől kezdjük a szerződések megkötését az új egységekkel. A jövő év úgy gondolom a vállalko­zói szellem és magatartás megerő­södésének ideje lesz és lehetőség a belső szövetkezeti rendszer hite­lességének bizonyítására. Ha be­válik az új érdekeltségi forma, azt csak részeredménynek tartjuk. Hosszabb távon ugyanis - az új szövetkezeti és földtörvény isme­retében - szeretnénk továbbfej­leszteni, fokozatosan a közvetlen tagi tulajdonlás alapjaira helyezni a termelőszövetkezet gazdálkodá­sát. ____________Temesközy Ferenc Eg yedülálló lelet a szolnoki múzeumban Kétpó-Pozderka lelőhelyen talajmintavétel közben a markológép ta­lált egy fa koporsót, melyet a Megyei Múzeumi Igazgatóság szakem­berei kiástak, majd Szolnokra szállítottak. Tudomásuk szerint nincs még egy hasonló korú fa koporsó. A központi múzeumi igazgatóság res­taurátor osztálya segítségével a napokban hozzáláttak a feltáráshoz és konzerváláshoz. A törési vonalak mentén szétszedték a koporsót, majd darabonként elcsomagolták. A tető levétele után egyértelművé vált, hogy a kettéhasított fatörzset égetéssel képezték ki koporsóvá. Ebből kö­vetkeztettek arra, hogy a lelet az időszámításunk szerint második negye­dik századból /Szarmata-kor/ származik. A koporsóban a férfcsontváz mellett broznesatot, vaskést és árt, valamint bronzfibulát találtak. Az igazi érték azonban a koporsó, melyet a leletekkel együtt a konzerválás és restaurálás után állítanak ki. Fotó: Mészáros

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom