Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Í987. DECEMBER 1. Két választás, tanulságokkal Két választás volt esedé­kes vasárnap a világ két, egymástól távoli pontján; mindkettő más-más okból számíthatott megkülönböz­tetett érdeklődésre. Kezdjük a hazánkhoz kö­zelebbi színhellyel: Török­országban a jelenlegi kor­mányfő, Turgut özal köz­gazdász jobbközép irányza­tú politikai szervezete, a kormányzó haza pártja 294 helyet szerzett a 450 tagú nemzetgyűlésben. Ez any- nyit jelent, hogy a most következő fél évtizedben özalék egyedül irányíthat­ják Törökországot. S ez azért is figyelemre méltó, mert 1977 óta most először indulhatott valamennyi le­gális párt a választásokon. Az eredmény nem igazán meglepetés. Az anarchia, majd a rendteremtő ke­mény katonai uralom esz­tendei után özal vezetésével kisebb „gazdasági csoda” történt Törökországban, amely a jelek szerint a ne­héz évek után most valóban elindult a gazdasági és poli­tikai stabilitás ígéretes út­ján. Pontosan ennek az ellen­kezője történt a távolabbi színhelyen, a földkerekség egyik legszerencsétlenebb, legszegényebb ■ országában, Haitin. Itt az állandósuló erőszak miatt egyszerűen nem lehetett megtartani a vasárnapi voksolást. Pedig ez a szavazás a hagyomá­nyosan zaklatott sorsú kis ország hosszú történetének talán legfontosabb választá­sa lehetett volna l a polgári demokrácia visszaállításának — egyesek szerint inkább születésének — mérföldköve. Az idősebb és az ifjabb szörnyeteg, a két. Duvalier rémuralma után egy híján harminc esztendeje először lett volna lehetőség egy töb- bé-kevésbé igazi vélemény- nyilvánításra — aligha vé­letlen, hogy bizonyos erők minden eszközzel pontosan ezt akadályozták meg. A jelenlegi ideiglenes ál­lamfő, Henri Namphy ko­rábban Duvalier környeze­téhez tartozott. Ez a hajlé­kony gerincű tábornok ter­mészetesen nem a tömege­ket, hanem jórészt a ko­rábbi rezsim haszonélvezőit képviselte. Igazi voksolás esetén esélye sem maradt volna hatalma prolongálásá­ra. Így viszont — minden jel szerint — a mögötte ál­ló katonák összefogtak Du­valier egykori hírhedt tit­kosrendőrsége, a Tonton Ma- coute tagjaival, és olyan helyzetet provokáltak ki, amelyben fizikai lehetetlen­ségnek bizonyult a tömegek által olyan régen várt sza­vazás megtartása. Urnák helyett lövések és halottak — ez a vasárnapi Haiti képe. Ami történt — és ami nem történt — azok­nak „érv”, akik el akarják hitetni, hogy nélkülük, a „kemény kéz” nélkül Haiti nem életképes. Harmat Endre Újabb fejlemények Börlönlázadás Louisianában Szabadon bocsátották tú­szaikat és a börtönhatósá­gokkal kötött megállapodás aláírása után megadták ma­gukat a Louisiana államban lévő Oakdale fellázadt ku­bai foglyai. A foglyokat ha­ladéktalanul kisebb csopor­tokra osztották és megkezd­ték átszállításukat más bör­tönökbe. A hatóságokkal kö­tött megállapodás szövegét nem hozták nyilvánosságra, mivel a georgiai Atlanta börtönének foglyai még foly­tatják lázadásukat. Mint jelentettük, a foglyok kilenc nappal azelőtt azért lázadtak fel, mert az ameri­kai kormány ki akarja to- loncolni őket Kubába. A rabok szerint az amerikai hatóságok eleve jogsértő el­járásokat alkalmaztak ve­lük szemben. fl csúcstalálkozó részletes programja I reformlépésekről Nem döntőit a lengyel népszavazás (Folytatás az 1. oldalról) jet nagykövetségen Gorba­csov lesz Reagan házigazdá­ja díszvacsorán. Szerdán reggel a szovjet vezető előbb George Bush alelnökkel találkozik mun­kareggelin, majd újabb, zá­ró megbeszélést tart Reagan elnökkel. A két vezető kö­zös ebédje után kerül sor a tárgyalások befejezésére, a záró beszédekre. Mihail Gor­bacsov ezt követően még az amerikai üzleti körök veze­tő képviselőivel találkozik és elutazása előtt sajtókonfe­renciát is tart az amerikai fővárosban a jelenlegi ter­vek szerint, így várhatóan csak a késő esti órákban utazik el Washingtonból. ,A tárgyalásokról — a mű­szaki személyzettel együtt — a világsajtó mintegy 5000— 7000 munkatársa tudósít majd, részükre a Fehér Ház közelében nyitnak sajtóköz­pontot egy szállodában, il­letve az egyik minisztérium épületében. A két küldöttség Az amerikai Vezérkari Fő­nökök Egyesített Bizottságá­nak titkos tanulmánya sze­rint a NATÖ európai fegy­veres erői képesek a köze­pes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolása után is egy esetleges „szovjet tá­madás” elhárítására. A ta­nulmány megállapításait a The New York Times is­mertette hétfői számában. A katonai vezetés megállapítá­sai azért fontosak, mert az új szovjet—amerikai lesze­relési szerződés amerikai el­lenfelei egyebek között azzal érvelnek, hogy a nukleáris fegyverek felszámolása után a Szovjetunió „lerohanhatja a NATO erőit”, mivel „nagy túlsúlyban van” a hagyomá­nyos fegyveres erők és a fegyverzet terén. A NATO európai fegyveres erőinek helyzetéről szóló je­lentést még a nyáron készí­tették el s azt első ízben bízták a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságára. A szóvivői a sajtóközpontban tartanak majd tájékoztató­kat. Mihail Gorbacsov közelgő washingtoni látogatása nyom­ta rá a bélyegét Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő hétfői tájékoztatójá­ra is, az utolsó sajtóértekez­letre az előtt, hogy a szóvivő maga is Washingtonba uta­zik. Geraszimov elmondta, hogy a szovjet külügyminisztéri­um a tudományos akadémia szociológiai kutatóintézetével november 20-án, tehát még Sevadrnadze és Shultz kül­ügyminiszterek genfi talál­kozója előtt ötszáz moszkvai véleményét kérte ki a csúcs- találkozóról. A közvélemény­kutatás megállapította, hogy. a moszkvaiak 80 százaléka nagy érdeklődéssel, 15 szá­zaléka érdeklődéssel, 5 szá­zaléka pedig közömbösen várja a találkozót. A túl­nyomó többség úgy vélte, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok javulnak vagy máris javultak. Geraszimov hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniában bizottság egészen 1994-ig ter­jedően vizsgálta meg a két fél közötti erőviszonyok ala­kulását Európában. A végső következtetés az, hogy a Varsói Szerződés támadásá­nak veszélye „nagyon is var lószínűtlen” — írja a titkos jelentésre hivatkozva a lap. A leszerelési megállapodás ellenfelei ennek ellenére to­vábbra is azt követelik, hogy a törvényhozás az új szerződés ratifikálását tegye függővé a Varsói Szerződés fegyveres erőinek „nagysza­bású és egyoldalú” csökken­tésétől. A megállapodás el­leni támadás másik fő irá­nya az amerikai jobboldal részéről az, hogy kétségbe vonják a közepes hatótávol­ságú eszközök felszámolásá­nak ellenőrizhetőségét, illet­ve azt állítják, hogy a Szov­jetunió „megszegte az előző leszerelési megállapodáso­kat”, így nincs biztosíték ar­ra, hogy megtartja az új szerződést. kedvezően fogadták Mihail Gorbacsov és Margaret Tha­tcher megbeszéléseinek hírét. A brit fél úgy szervezte meg a főtitkár programját, hogy az útban Washington felé tett rövid megálló minél eredményesebb lehessen, minden percét kihasználhas­sák. A szigetországban úgy értékelik, hogy a rövid mun­kalátogatás a szovjet külpo­litika európai orientáltságá­nak megnyilvánulása, tük­rözi a szovjet vezető és a brit miniszterelnök között kialakult jó személyi kap­csolatokat. A csúcstalálkozóról szólva még elmondta, hogy hol fog­nak lakni Washingtonban a szovjet küldöttség tagjai és az újságírók. A tervek sze­rint az amerikai fővárosban a vendéglátókkal közös tá­jékoztatókat fognak tartani a sajtó képviselői számára. Közölte, hogy Raisza Gorba- csova programja még nem végleges. A visszaútról any- nyit mondott, hogy „az út hosszú, elképzelhetők meg­Afganisztán Nadzsibullah köztársasági elnök Az afgán nép legfelsőbb képviseleti szerve, a Lója Dzsirga hétfőn egyhangúlag köztársasági elnökké válasz­totta Nadzsibullahot. . Elnöki minőségében el­hangzott első beszédében felajánlotta, hogy kész elő­feltételek nélkül tárgyalni a kormánnyal szembenálló csoportok vezetőivel a fegy­veres harc beszüntetéséről, a béke megteremtéséről és a hatalom megosztásáról. Be­jelentette: ha véglegesen és garantáltan megszűnik a külső beavatkozás az ország belügyébe, a szovjet csapa­tok tizenkét hónap alatt el­hagyják Afganisztánt. Egyúttal közölte azt is, hogy a kormány által janu­árban egyoldalúan meghir­detett tűzszünet hatályát úiabb hat hónappal jövő év július 15-ig meghosszabbít­ják. Nem született döntés a vasárnapi lengyel népsza­vazáson, mert sem az „igen” sem pedig a „nem” szavaza­tok aránya nem haladta meg a szavazásra jogosultak 50 százalékát. A végleges adatok szerint a 26 millió 210 ezer szava­zásra jogosult 67,32 százalé­ka, azaz 17 millió 638 ezer személy járult az urnákhoz. A gazdasági reform draszti­kus áremelésekkel is járó meggyorsítására vonatkozó első kérdésre a jogosult ál­lampolgároknak csak 44,28 százaléka mondott igent. 46,29 százalék biztosította tá­mogatásáról az ország de­mokratizálására, vagyis a politikai reformokra vonat- , kozó javaslatot. így egyik kérdés sem kapta meg a népszavazási törvényben előírt abszolút többséget, bár az első esetben az ur­nák előtt megjelentek 66,04 százaléka, a másodikban pedig 69,03 százaléka mon­dott igent, ennek megfelelő­en 27,70 százaléka illetve 24,54 százaléka nemet. Az eredményeket kom­mentálva Jerzy Urban, a kormány szóvivője a nép­szavazáson való kétharma­dos részvételt a demokrácia eme új intézménye iránti bizalom jelének értékelte, bebizonyosodott, hogy nem volt eredményes az ellenzék bojkott felhívása. A népsza­vazás jól szolgálta a demok­rácia kiszélesítését, nagy szabású párbeszéd volt az ország vezetése és a társa­dalom között, hozzájárult politikai kultúra emelkedi séhez. Mivel a lengyel szej népszavazásra nem a refor; szükségességét, csak a mej valósítás ütemét tette fí ezért a kormány — mondo ta Urban — nem kényszeri gazdasági és politikai re formprogramjának felad, sára, annál is inkább, mei annak nincs alternatíváj: Az ország vezetése megél téssel fogadja a közvélt mény megnyilvánulását i úgy értelmezi, hogy a szava záson résztvettek dönt többsége támogatja a kor mány reformelképzelései hiszen mindkét kérdésr több mint kétharmad vá laszolt igennel. Ugyanakko jól látja, hogy a jövőre jel zett áremelések, a ma i nehéz életkörülmények, a emberek közvetlen lakóhe lyén tapasztalt visszáságo sokakat joggal visszatartót tak a részvételtől, vagy el lenszavazatra ösztönöztek. Bejelentette, hogy decem bér 5-re összehívták az or szág parlamentjét: a képvi selők értékelik a szavazá eredményét. Állásfoglalásul fényében határoz a kormán; saját cselekvési programjá ról, amely azonban — erősí tette meg a szóvivő — ner lehet más, mint a meghir detett és feltétlenül szüksé ges reformok folytatása, leg feljebb a kormány elképze lésétől eltérő eszközökkel é ütemben. Bombamerénylet a Fülöp-szigeteken, a manilai kongresz- szusi központban, ahol az ASEAN-országok decemberi csúcs- találkozóját rendezik. A képen: fegyveres rendőr vizsgálja a károkat (Telefotó: AP — MTI — KS) állók”. 0 NAIO-ról Titkos tanulmány .Ideje volt...” Vita az NDK íróinak kongresszusán Már a kezdet meglepetést hozott. Az NDK íróinak héten tartott X. kong­resszusán éppen gépiesen magasba emelkedtek volna a kezek, hogy elfo­gadják a napirendet, amikor váratlanul valaki azzal állt elő, hogy más napi­rend szerint és más témákról is folyjék a tanácskozás. „Kiemelten foglalkoz­zunk azzal, hogy országunkban miként alakul az újfajta gondolkodás” — ja­vasolta többek között Stefan Matthies író, és arról beszélt, hogy a lakosság körében egyre nő az igény a nyílt tájé­koztatás iránt. A napirend módosítását végülis el­utasították, de a három napos tanács­kozást — ellentétben a korábbi kong­resszusokkal — mindvégig nagy vita­kedv, nyíltságra törekvés jellemezte. Meglepő volt, hogy a sok hallgatás vagv a célozgatások után ezúttal egyértelmű szavak hangzottak el az ,írók és más értelmiségiek Nyugatra távozásával kapcsolatban Megnyitó beszédében Stephan Herm- lit, a mai NDK irodalom egyik legna­gyobb. legismertebb alkotóia a bürok­ratikus és dogmatikus akadályokat bí­rálta, amelyek miatt az elmúlt években több — köztük néhány igen jelentős — író. költő elhagyta az NDK-t. Hermlin ugyanakkor türelemre intette kollégá­it: ..Minden ami fontos. íev az iroda­lom is. csak harc árán tud érvényre jutni, s ez néha hosszú ideig tart” — mondta. Az eltávozottak és az eltávolítottak ügye mindvégig az egyik fő téma ma­radt. Ez érthető, hiszen azóta, hogy Wolf Biermann költőt, a rendszert bí- rálgató időszerű politikai dalok szer­zőjét és előadóját 1976-ban megfosztot­ták NDK állampolgárságától — a dön­tés az értelmiség körében elég széles körű tiltakozást váltott ki — az írók, költők, zenészek, színészek és rende­zők áttelepülése az NSZK-ba, váltako­zó erősséggel, mind a mai napig tart. A Biermann-ügy miatt hevesen tilta­kozók közül akkor többeket kizártak az írószövetségből. Herman Kant, a szövetség elnöke az állami, vezetés és az írószövetség veze­tése között kialakult jó viszonyt mél­tatta, majd előrebocsátva, hogy a szö­vetség irányultságának megváltoztatá­sáról nem lehet szó, felajánlotta, hogy az egykor kizártak térjenek vissza. „Azt hiszem, itt az ideje, hogy kimond­juk: a szövetség ajtaja nyitva áll, ki­nyújtjuk kezünket" — mondta. A vitában több felszólaló sürgette e kizárások újragondolását, s kijelentet­te, hogy „csupán kizárásokkal nem le­het kultúrpolitikát folytatni". A könyvkiadás lassú, nehézkes az el­bírálási, engedélyezési folyamat — ezt is bírálta Kant. Majd mások is szorgal­mazták, hogy csak a szerzők és a ki­adók legyenek felelősek a megjelenő művekért. Christoph Hein dráma- és regényíró annak a reményének adott hangot, hogy a következő kongresszu­son boldogan beszélhetnek majd a cen­zúra eltörléséről. Günther de Bruyn érthetetlennek nevezte a nyomtatott szótól való félelmet, miközben az NDK lakosságának többsége hallgathatja, nézheti a nyugatnémet rádiók és tele­víziók adásait. Az elnöki előterjesztés igen-igen fáj­lalta, hogy a dráma, fejlődése nagyon elmaradt az irodalom más területeitől. De a megszületett kortárs darabok is csak ritkán jutnak közönség elé — pa­naszolta Kant. . Többen értetlenségüknek és nemtet­szésüknek adtak hangot azért, mert az NDK sajtójában a közelmúltban kemé­nyen támadták Tengiz Abuladze szov­jet rendező Vezeklés című filmjét, ame­lyet a nyugatnémet televízió adásából ismerhetett meg az NDK közönsége. „A marxista-leninista történetírás befeke- títésével” vádolták meg ezek a kriti­kák a filmet, amelyet „a megrögzött kommunistaellenesek felhasználhatnak arra, hogy a szocializmust a terrorista rendszerekkel azonosítsák” — aggodal­maskodtak. Általában azonban, bár az új, gorbacsovi szovjet politikát sokan dicsérték, alig-alig esett szó arról,szük­séges-e reformpolitika az NDK-ban. Óvatos megfogalmazásokban napi rendre került azért a kritika és az ön­kritika hiánya. A valóságot gyakran megszépítő, kizárólag kedvező jelensé­gekről szóló tudósítások miatt kijutott a bírálatból a sajtónak, s különösen a televíziónak. A kongresszus egész légkörét és je­lentőségét kiválóan tükrözi Thomas Reschke költő és neves műfordító meg­állapítása: „Végre egy kongresszus, amelyiken vitatkozni lehet. Ideje volt!” Fach Ferenc MANILA A Fülöp-szigeteken a múlt héten végigsöprő Nlna tájfunnak 658 halálos áldo­zata volt a hétfőn közzétett, de még mindig nem végle­ges adatok szerint. A men­tőmunkálatok az ötödik nap­ja folynak. A pusztító ten­gerárt kiváltó tájfun kö­vetkeztében több mint száz­ezren váltak hajléktalanná. DÁKKÁ Hivatalos adatok szerint a bangladesi rendőrség Dak- kában és elővárosaiban va­sárnap este negyven, köztük számos „terrorizmussal” vá­dolt személyt vett őrizetbe a szükségállapot rendelkezé­sei alapján. Ersad államfő pénteken rendelte el a szük­ségállapotot, feltehetően azért, hogy elejét negye az újabb nagy tüntetéseknek. BUKAREST Hétfőn Bukarestbe érke­zett Háfez Asszad, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke, a szíriai Arab Újjászületés Szocialista Pártja (Szíriai Baath Párt) főtitkára,

Next

/
Oldalképek
Tartalom