Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-02 / 258. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. NOVEMBER 2. Mikulás meghozza... Alig egy hete még pesszi­mista, borongós, őszi hangu­latú kommentárokban sirat­ta a nyugati sajtó a szovjet— amerikai csúcstalálkozót. Néhány nap alatt azonban nagyot változott a helyzet. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter váratlan gyorsasággal bejelentett washingtoni útja már szen­zációt sejtetett. Az előzetesen kiszivárgó hírek. megerősí­tették, hogy nagy jelentősé­gű megállapodás várható, s végül a közös bejelentés iga­zolta a régen várt áttörést a világpolitikában. Ráadásul nem csupán arról van szó, hogy mikulás meghozza az olyannyira áhított csúcstalál­kozót és december hetedi­kén, hétfőn a tárgyalóasztal­hoz ül Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan. Egyben meg­egyezés született arról is, hogy a jövő év első felében újabb találkozót tartanak, immár Moszkvában, és azon újabb leszerelési megállapo­dások aláírásáról is szólehet. A szenzáció tehát nem is annyira maga a washingtoni csúcstalálkozó, hanem a két csúcstalálkozó együttes beje­lentése, az, hogy most már valóban egy enyhülési fo­lyamat nyitányáról, egy le­szerelési megállapodás-so­rozat kezdetéről beszélhe­tünk. Ez az, amire már olyan régen várt a világ közvéle­ménye. Ez az az áttörés, ami elvben lehetőséget nyit a nukleáris fenyegetésről való megszabadulásra, végső so­ron pedig a háborús konflik­tusok teljes kizárására az emberiség életéből. Hosszú, nagyon nehéz út vezet a vég­ső célhoz, de nagyon csábí­tóak a lehetőségek. A világ ma annyi pénzt költ fegy­verkezésre. aminek néhány százaléka is elég lenne az éhség, a betegségek, az írás- tudatlanság, az elmaradott­ság elleni hatékony fellépés­hez. A tudomány eddig ha­dikutatásokkal lekötött ka­pacitásait nemzetközi együtt­működéssel olyan területek­re lehetne átirányítani, ahol nem a pusztulást, hanem az életet szolgálhatnák. Ezek az álipok persze so­káig még csak álmok ma­radnak. Még nem vesztek ki azok az érdekellentétek, amelyek eddig is gátolták az előrejutást. Sok tárgyalásra lesz még szükség az akadá­lyok elhárítására, sok bukta­tón, kacskaringón keresztül vezet a kompromisszumok ösvénye, lesznek a jövőben is kudarcok, megtorpanások. De most nem erre figyel a világ. Jóllehet a ránk lesel­kedő veszélyekről nem sza­bad elfeledkezni, mégis jól­esik egy kis ünneplés, egy kis megkönnyebbülés. Végre si­került eredményt elérni napjaink kulcskérdésében. Horváth Gábor Kádár Jánost kitüntették az Októberi Forradalom Érdemrenddel (Folytatás az 1. oldalról) lásáért, 75. születésnapja al­kalmából adományozta. A kitüntetés átadása al­kalmából Andrej Gromiko és Kádár János beszédet mondott. Andrej Gromiko; Barátságunk alapot ad új feladataink megoldásához — őszinte megelégedéssel nyújtom át önnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárának az Októberi For­radalom Érdemérmet — mondotta beszéde bevezető­iében. — Országunkban ez az ér­demrend jelképezi a szoci­alizmus értékeinek nemes, múlhatatlan győzelmét min­den egyes szovjet ember szá­mára. — E jelkép erejét sokszo­rosan növeli az a tény. hogy a mai ünnepség a nagy októ­ber 70. évfodulóia előesté­jén történik. E kitüntetés — amely a nép legnemesebb tettét tükrözi — az igazi szo­cializmus legodaadóbb. leg- meggyőződésesebb harcosait illeti meg. és ilyen harcos ön. Kádár elvtárs. — Kádár János nevének már sok év óta súlya és te­kintélye van a szocialista közösségben. Ismert e név a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. Az ön neve a szocializmus becsü­letes. öntudatos szolgálatá­nak a példaképe. A marxis­ta-leninista, a hazafi és az internacionalista elvhűsége van mögötte. Olyan állam­férfié és politikusé, akiben mélyre hatóan tudatosul az osztályharc dialektikája. Kádár János: amelyet egész tevékenységé­ben követ. A szovjet embe­rek számára Kádár János igazi nagy barát. — Az ön tevékenysége, Kádár elvtárs. elválasztha­tatlan a Szovjetunió Kom­munista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság eszmei egy­ségének és testvéri együtt­működésének nagyszerű eredményeitől. Ennek kö­szönhetően országaink és né­peink közelebb kerültek egy­máshoz. őszinte barátsá­gunk alapot ad ahhoz, hogy magabiztosan haladjunk elő­re a szocializmus, országaink fejlődése, új feladataink megoldása felé. — Kívánok önnek jó egészséget, sok erőt és alko­tó energiát! E napon és eb­ből az alkalomból a legszí- vélyesebb üdvözletét és gra­tulációját küldi önnek Mi­hail Szergejevics Gorba­csov. az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára. Üjabb sikereket kívánok önnek a szocialista társadalom építé­sében magyar földön, orszá­gaink szorosabb együttmű- dése érdekében, a béke és a szocializmus javára kifejtett tevékenységéhez. 0 boldogulás közös útján járunk Kádár János válaszbeszé­dében a következőket mon­dotta: — Mindenekelőtt köszö­nöm azokat a meleg szava­kat, amelyeket ön most hoz­zám intézett és Gorbacsov elvtárs üdvözletét. Amikor hírét vettem, hogy a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége 75. születésnapom alkalmából ilyen magas ki­tüntetésben részesített — én is ember vagyok —. megha­tott a figyelmesség. Külön köszönöm azt a magas érté­kelést. amellyel ennek a ki­tüntetésnek az adományozá­sát indokolta. Az ember a saját cselekedete megítélésé­ben nem illetékes, s ha Önök így ítélik meg. az magas ki­tüntetés számomra. Ami a Szovjetuniót illeti, régen, amikor mint munkás a kapi­talizmus viszonyai között öntudatra ébredtem, kezdtem megérteni a Szovjetunió ha­talmas. világtörténelmi sze­repét. Ez a tiszteletem, be­csülésem azóta szünet nélkül növekedett. Amikor én azt az utat jártam, hogy a ma­gyar munkások és népünk tisztességes szolgálatára tö­rekedtem. az mindig elvá­laszthatatlan volt számomra a SEovjetunió barátságától. Végtelen megelégedésül szolgált számomra, hogy ma mind a nagy szovjet nép. mind a magyar nép közös úton. a szocializmus útján jár. — Országainkat, népeinket megbonthatatlan barátság, s növekvő, egyre szélesedő együttműködés köti össze. Én mindig úgy tudtam, hogy a mi népeinket sorsközösség kapcsolja össze: nehézség­ben. jó időben, jó sorsban egyaránt. A szocializmus építésének útja nem könnyű út. nehéz út. de népeink ér­dekeinek becsületes szolgá­lata más úton számomra el­képzelhetetlen. Most. amikor még egyszer megköszönöm a magas kitüntetést, megbe­csülést. figyelmességüket, csak annyit mondhatok, hogv én ezután sem leszek hűtlen a magyar—szovjet barátság­hoz. mert ezt a barátságot, ennek szolgálatát eszem és szívem nagyon mélyen dik­tálja. — Most. hogy éppen Moszkvában egy ilyen kü­lönleges alkalom adódik szá­momra. hogy átadták nekem ezt a kitüntetést, meg sze­retném mondani, nagyon örülök neki. küldöttségünk többi tagjával együtt, hogy részesei lehetünk ennek a nagy történelmi eseménynek, a szovjet állam fennállása, az októberi forradalom győ­zelme 70. évfordulójának. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió párt és állami vezetése, népe jelen­legi irányvonalának végte­lenül örülök. Ez az út ne­hézségekkel jár, de a boldo­gulás egyedül reális útja. Törekvéseiket a legmelegeb­bed üdvözöljük, s gondolom nem tévedünk, amikor azt mondjuk, hogy a magyar nép ugyanezen az úton jár. A valóságot reálisan nézve, a dolgokat néven nevezve, s a valódi feladatokhoz hozzá- állva bízunk abban, hogy meg fogjuk oldani az útköz­ben adódó igen nehéz fel­adatokat is. A magyar— szovjet barátság és együtt­működés ebben segít ne­künk. — Ez az ünnepség, amely itt Moszkvában kezdődik, világra szóló ünnepség. Én azt hiszem, hogy a magyar párt. minden magyar kom­munista. a szocializmust épí­tő magyar nép drukkol önöknek a sikerekért. Azt hiszem, hogv az önök jelen­legi irányvonalához, ehhez a kurzushoz a társadalmi ha­ladást. az igazságot, az em­beriség békés és biztos jövő­jét óhajtó minden ember si­kert kíván, szívemből: egész­séget. teljes sikert kívánok önöknek, pártjuknak, orszá­guknak. *** A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójá­nak ünnepségsorozata alkal­mából Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának vezeté­sével Moszkvában tartózko­dó magyar párt- és állami küldöttség vasárnap délután koszorút helyzeti el Lenin mauzóleumánál. Ezt követően Kádár Já­nos. Németh Károly, az El­nöki Tanács elnöke. Szűrös Mátyás, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára és Rajnai Sándor Magyaror­szág szovjetunióbeli nagy­követe a Kreml falánál a Sándor-kertben megkoszo­rúzta az ismeretlen katona sírját. Világszerte kedvezően fogadták a csúcstalálkozó bejelentését (Folytatás az 1. oldalról) jet és az amerikai fél egy­aránt a problémák gyöke­reivel, a hadászati fegyverek számával kíván ezek után foglalkozni, azt akarja csök­kenteni. A NATO iőtitkára szerint most már alá kell írni a szovjet—amerikai megálla­podást a közepes hatótávol­ságú rakéták felszámolásá­ról, de ettől még „nem ka­pott zöld fényt az európai nukleáris leszerelés”. Lord Carrington az amerikai Den- verben mondott beszédében elismerte „ha nem támogat­nák a szovjet—amerikai megállapodást, vagy nem si­kerülne azt ratifikálni, akkor igen nehéz volna a nyugat- európai kormányoknak elhi­tetniük a közvéleménnyel, hogy az Atlanti Szövetség komolyan elkötelezte magát a fegyverzetellenőrzés reális célkitűzései mellett”. Kedvezően nyilatkozott a közelgő szovjet—amerikai csúcstalálkozóról és megálla­podásról David Mellor brit külügyi államminiszter. Mel­lor egy rádiónyilatkozatban szükségesnek nevezte a kö­zepes hatótávolságú eszkö­zök felszámolását, és kor­mányának azt az óhaját tol­mácsolta, hogy a hadászati fegyverekről is eredménye­sek legyenek a tárgyalások. Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár fontos fejle­ményként értékelte az újabb szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó bejelentését. Perez de Cuellar, aki magánjelle­gű látogatáson Párizsban tartózkodik, a francia tévé­nek adott nyilatkozatában azt fejtegette, hogy a két nagyhatalom nem oldhatja meg ugyan az összes nem­zetközi poblémát, ám igen sokat tehet azok megoldá­sáért. A nyugatnémet kormány örömmel fogadta a csúcsta­lálkozó hírét — mondta Fri- edhelmost. A bonni kormány szóvivője a nyugatnémet ZDF televíziónak nyilatkoz­va hangsúlyozta: reméljük, hogy a közepes hatótávolsá­gú rakéták leszereléséről szó­ló szerződést hamarosan újabbak követik; egyezmény születik a hadászati fegyve­rek számának csökkentéséről és a vegyi fegyverek általá­nos és teljes betiltásáról is. Pekingben Befejeződött a Kínai KP kongresszusa Vasárnap délben ünnepé­lyes záróüléssel fejezte be munkáját a Kínai Kommu­nista Párt 13. kongresszusa, amelyen több mint 46 mil­lió párttag képviseletében 1959 küldött és meghívott delegátus vett részt. A nyilvános záróülést meg­előzően tartották meg a kongresszus második teljes ülését, amely zárt ajtók mö­gött zajlott le. Az ülés első napirendi pontja volt az új Központi Bizottság, a Köz­ponti Tanácsadó Bizottság és a Központi Fegyelmi és El­lenőrző Bizottság titkos sza­vazással való megválasztá­sa. A küldöttek tetszés sze­rint módosíthattak a szava­zólapokon szereplő jelöltlis­tákon, kihúzhattak neveket és más neveket írhattak be a kihúzottak helyett. A küldöttek 175 teljes jo­gú tagot és 110 póttagot vá­lasztottak be a Kínai Kom­munista Párt új Központi Bizottságába. Az új Közpon­ti Tanácsadó Bizottság 200 tagú, az új Központi Fegyel­mi és Ellenőrző Bizottság, pedig 69 tagú. DAMASZKUSZ Szombaton lemondott tisztségéről Abdul-Rauf Ka­szám szíriai miniszterelnök. A Damaszkuszban kiadott hivatalos közlemény szerint Hafez Asszad elnök a le­mondást elfogadta, és Mah­mud az-Zubit, a Nagy Népi Tanács, a parlament eddigi elnökét bízta meg az új kormány megalakításával. Ka&zem az állambiztonsági osztály vezetését veszi át Uj miniszterelnök, változatlan politika Japánban A japán politikai élet ismerőit nem lepte meg az a választási ma­nőver, amely a szigetországban kor­mányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) vezető berkeiben zajlott le. A kormánypárt legbefolyásosabb politikusai évek óta hasonlóképpen jelölik ki a pártelnököt, aki a par­lamenti erőviszonyokból fakadóan az ország miniszterelnöke is. Csak­nem ugyanígy került hatalomra öt évvel ezelőtt Nakaszone Jaszuhiro is. Az október 30-án leköszönt párt­elnök kulcsszerepet játszott a 63 éves utód, Takesita Noboru kijelö­lésében. Valójában nem történt más, mint az, hogy az LDP frakciói — különböző ipari és mezőgazdasági körökhöz kötődő érdekcsoportjai — „megfeledkeztek” nézeteltéréseikről A kulisszák mögött megegyeztek ab­ban, hogy a párt jövője, minde­nekelőtt az egysége szempontjából a legmegfelelőbbnek tűnő politikust juttatják hatalomra. Ez a „válasz­tási rendszer” a nyugati világban egyedülállói, Japánban azonban megszokott Ez az egyik fő stabilizá­ló tényező, amelynek köszönhetően a konzervatív párt 1955 óta meg­szakítás nélkül van hatalmon Ja­pánban. Takesita Noboru viszonylag ke­véssé ismert. A pártban és a kor­mányban egyaránt befolyásos posz­tokat töltött be, de amolyan „szür­ke eminenciásnak” számított a japán pwlitikai életben. Ami az utóbbi öt esztendőt illeti, négy éven át pénz­ügyminiszter volt, majd az ötödik évben az LDP főtitkári tisztjére cserélte fel a pénzügyminiszteri tár­cát. Egyik legfőbb támogatója volt Nakaszone Jaszuhiro bel-, illetve gazdaságpolitikájának, tervezett adó- és oktatási reformjának, de külpolitikai vonatkozásban jófor­mán egyáltalán nem hallatta hang­ját. Épp ezért Japánban sokan vé­lekednek úgy, hogy a kormányrúd mögött voltaképpen ott marad Na- kaszane Jaszuhiro, aki 1982 és 1987 között elődjeihez képest sokkal na­gyobb határozottsággal irányította Japán ikül- és katonapjolitikáját. Ami a külpolitikát illeti. Takesi­ta Noboru már bejelentette^ hogy washingtoni látogatást tervez, erősí­teni kívánja a szőve tségesi viszonyt az Egyesült Államokkal. A két or­szág közötti gazdasági és kereske­delmi ellentétek miatt azonban nfj- héz feladat vár rá. Nakaszone Jaszuhiro öt éven át arra törekedett, hogy pxüitikai és katonai engedményekkel „kárpátol­ja” a haragvó Washingtont a re­kordnagyságú amerikai kereskedel­mi deficitért. Egyebek között ezért is vállalt minden korábbi japán mi­niszterelnöknél nagyobb szerepet az ázsiai és csendes-óceáni térséggel ka p>cso Latos amerikai stratégiai ter­vek megvalósításában. Elég emlé­keztetni arra, hogy Nakaszone ide­jén hagytak fel japánban a katonai kiadások nagyságának 1 százalékos korlátozásával, és Nakaszone idején kötött az Egyesült Államok és Ja­pán haditechnológiai együttműkö­dési megállapodást. E kötelezettségeket még Nakaszo­ne vállalta ugyan, de nagyobb rész­ben Takesitára vár, hogy ezeknek eleget tegyen. A japán—amerikai kereskedelmi ellentéteket Nakaszo­ne nem tudta megszüntetni, de az Egyesült Államokkal való politikai és katonai szövetség erősítésével azt elérte, hogy Washington Japánnal szemben nem léptetett életbe jelen­tősebb protekcionista intézkedése­ket Most azonban úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban minden korábbinál erőteljesebbek a sziget- országgal szemben megtorló lépése­ket követelő hangok. Ami Japán többi szövetségesét il­leti, Takesita Noboru nyomban le­szögezte, hogy a sorrend változatlan. Tokió erősíteni kívánja kapcsolatait a délkelet-ázsiai országokkal. Az Egyesült Államok és Délkelet-Ázsia után a harmadik helyen Kínát em­lítette, és síkraszállt az utóbbi évek­ben gyors ütemben fejlődő japán— kínai kapcsolatok továbbá elmélyí­téséért. Első nyilatkozataiban Ta­kesita nem szólt a Szovjetunióval való viszonnyal kapcsolatos elkép>- zeléseiről. Nakaszone Jaszuhiro fő jelszava az volt, hogy Japán a korábbinál na­gyobb nemzetközi politikai és kato­nai szerepvállalásra hivatott, olyan­ra, amely összhangban áll a sziget- ország gazdasági erejével. Takesita Noboru viszont néhány héttel ez­előtt úgy fogalmazott, hogy a szi­getországnak elsősorban gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren kell aktívabb szerepet vállal­nia. Mindez azt valószínűsiti, hogy a japán politikában az elkövetkező két év kevés változást hoz, de a ko­rábbiaknál valamivel nyűgöd tabb- nak és kiegyensúlyozottabbnak ígér­kezik. Pietsch Lajos PÁRIZS Jacques Chirac francia miniszterelnök vasárnap há­rom napos látogatásra Izra­elbe utazott Jean-Bemard Raimond külügyminiszter és Jacques Valade kutatási és felsőoktatási miniszter kísé­retében. Találkozik Háiim Herzog elnökkel, Jichak Sa­mir miniszterelnökkel és Simon Peresz külügyminisz­terrel. BUKAREST Dokumentumok elfogadá­sával szombaton Bukarest­ben befejeződött a Szakszer­vezeti Világszövetség Főtaná­csának 40. ülésszaka. A há­romnapos tanácskozáson, amelyen több mint 70 or­szág csaknem 100 szakszer­vezete. továbbá 11 nemzet­közi ágazati szakszervezeti szövetség képviseltette ma­gát, Gáspár Sándor, a SZOT és az SZVSZ elnöke vezeté­sével magyar szakszervezeti küldöttség vett részt. HELSINKI Megalakulásának 100. év­fordulóját ünnepielte vasár­nap a finn hírügynökség (STT—FNB). A centenárium alkalmából Helsinkiben ren­dezett központi ünnepségen — amelyen megjelent Mauno Koivisto. a Finn Köztársa­ság elnöke — 32 ország hír- ügynökségi vezetői vettek részt. BELGRAD A Koszovói Kommunisták Szövetsége tartományi bi­zottságának határozatát vég­rehajtva Pristinában a párt három alapszervezete kizárt tagjai sorából hat tekinté­lyes koszovói politikust, akik 1981 előtt vezető párt- vagy állami tisztségeket töltöttek be. és felelősség terheli őket az 1981 tavaszán lezajlott koszovói ellenforradalmi ese­ményekért-

Next

/
Oldalképek
Tartalom