Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. FEBRUÁR 2. Moszkvába Új amerikai nagykövei Ronald Reagan amerikai elnök pénteken Jack F. Mat- lookot nevezte ki az Egye­sült Államok új moszkvai nagykövetének. A 'kinevezést a szenátusnak még meg kell erősítenie. Az 57 éves hivatásos dip­lomata eddig már háromszor dolgozott különböző szintű diplomáciai beosztásokban a Szovj etunióban. Matlock moszkvai missziója A közmondás szerint „új seprő jól seper”. Erre szük­sége is lesz Jack Matlocknak, az Egyesült Államok most kinevetett moszkvai nagy­követének, hiszen a szovjet kiszolgáló személyzet távo­zása óta az amerikai diplo­maták maguk kénytelenek takarítani a képviselet épü­leteit, s ők lapátolják a jár­dákon a havat is. A dolgok odáig fajultak, hogy a távozó nagykövet, Arthur Hartman, maga kényszerült vezetni sa­ját kocsiját, s Art Buchwald, a legendás humorista vitrio- los hangvételű szatírát írt a politikai munka helyett a mosogatógép javításával bí­belődő diplomatákról. Matlock moszkvai misszió­ja persze nem korlátozódik majd a nagykövetség háza- tájának gondozására. Ennél valamivel talán fontosabb a sízott jet—amerikai kapcsola­tok ápolása, a világpolitika két meghatározó nagyhatal­mának kölcsönös viszonya. Ha valaki, úgy Matlock iga­zán ismeri a Szovjetuniót. Eddig már háromszor dolgo­zott Moszkvában különböző beosztásokban, s most öt­venkét éves hivatásos diplo­mata jól beszél oroszul is. Az utóbbi években ő volt Washington első számú „kremlinológusa”, s ilyen minőségében Reagan elnök egyik fő tanácsadója. A nagykövetek kinevezése általában nem szokott na­gyobb visszhangot kiváltani. A szovjet—amerikai kapcso­latok kiemelt jelentőségén kívül azonban most más okok is közrejátszottak ab­ban, hogy mégis elsőoldalas hír lett a Hartman—Matlock váltásból. Már az a tény is, figyelmet érdemel, hogy ez­úttal eltértek attól az ame­rikai ihagyománytóli amely más területeken szerzett „ér­demekért” kívülállóknak, jó­szerivel teljesen laikusoknak juttatja a nagyköveti poszto­kat. Ez arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok érdekelt a Szovjetunióban zajló folyamatok mély elem­zésében és a kapcsolatok fenntartásában, javításában. Ez némi derűlátásra késztet­te az első kommentárok szer­zőit — reméljük nem alap­talanul. A Szovjetunió nagy figye­lemmel kíséri az amerikai politika alakulását és ismé­telten kifejezte készségét az átfogó tárgyalásokra a lesze­relés és az enyhülés érde­kében. Azt sem szabad ki­hagyni a számításból, hogy Moszkvát évtizedeken át igen tekintélyes személyisé­gek képviselték az Egyesült Államokban — például a je­lenlegi államfő, Andrej Gro- miko is —, s az utolsó nagy­követ, Anaíolij Dobrinyin hazatérése után az SZKP Központi Bizottságának tit­kára, a külpolitika egyik meghatározó irányítója lett. Matlock akkor fogja be­tölteni küldetését, ha híven tájékoztatja kormányát a Szovjetunió szándékáról és érdekeiről, ha segít leküzde­ni a Washingtonra még min­dig jellemző bizonytalansá­got és gyanakvást a szovjet kezdeményezéseket illetően. Csak remélni lehet, hogy magának a nagykövetnek is ez a szándéka. Horváth Gábor Bonni törekvések a kelet-nyugati párbeszéd elmélyítése Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere Az érdeklődés előterében a megújulási politika a Bild am Sonntag című lap­nak adott nyilatkozatában felszólította a nyugati szö­vetséget, hogy vegye komo­lyan a leszerelésre és a gaz­dasági együttműködés lehe­tőségeire vonatkozó pozitív moszkvai jelzéseket, a vég­bemenő változásokat. Sza­vai szerint Bonn nyugati, el­sősorban európai szövetsége­seivel egyeztetve a kelet— nyugati párbeszéd elmélyíté­sén, a viszony javításán kí­ván fáradozni. A Német Kommunista Párt (DKP) vezetőségének düsseldorfi ülésén Herbert Mies elnök megelégedetten szólt arról, hogy az NSZK- ban az országos választások a jobboldali, újkonzervatív és a nacionalista elemek visszaszorulását hozták. Bérelt repülőgépen Fegyverek Angolába Az amerikai Központi Hír­szerző Hivatal, a CIA, Zaire egyik elhagyott — még a belgák által épített — kato­nai repülőterét használja fel arra, hogy teljes titokban fegyvereket juttasson el az angolai kormányellenes erők­nek. A The New York Times vasárnapi számában meg­jelent leleplezés szerint a Kamina város melletti, je­lenleg használaton kívül álló repülőtér érintésével az el­múlt évben legalább három alkalommal szállítottak a CIA bérelt repülőgépei fegy­vereket Jones Savimbi szer­vezetének, az UNITA-nak. Bécsban Szlovén tüntetés Karintiai szlovének ezrei tüntettek szombaton Bécs- ben az ellen, hogy a helyi kormány háttérbe akarja szorítani a nemzetiségi nyál­ven való oktatást. (Folytatás az 1. oldalról) másik oldalán igen élénken vitatják a Szovjetunió — mondhatni — belügyeit, hol­ott nemrég nem kívántak erre „időt pazarolni”. A plénum után jól látható, mennyire alaptalan volt a teflgerentúli nagyképűség. Senki nem súgott a londoni Timesnak, hogy történelmi­nek nevezze a plénumon el­hangzott előadói beszédet. A párizsi Le Matin megállapí­totta, hogy „Mihail Gorba­csov beszéde nem egysze­rűen a Szovjetunió múltbeli fejlődésének bírálata volt. Az általa előterjesztett program elsősorban a szovjet társadalom lendületes jövőbe lépését hivatott lehetővé ten­ni.” A nyugati visszhangok azt a benyomást keltik, mintha mérséklődött volna bennük a káröröm és a rosszindulat. Nemrégiben mindkettőből több mint sok volt a nyugati propagandában, mely min­denekelőtt a nehézségeinkről és hiányosságainkról szóló önkritikus szovjet elemzé­sekbe kapaszkodott. Most a hangvétel és a megközelítés nyugodtabbá, komolyabbá vált — állapította meg Gri- gorjev. Persze ezek csak az első napok reagálásai, s nem lehet tudni, hogy ez így ma­rad-e. A burzsoá sajtó egy­részt kénytelen számolni a társadalom tudatának fejlő­désével, a Szovjetunió iránti jelentős érdeklődéssel. S ez a sajtó jelenleg a Szovjet­unió demokratizálásáról, s a néppel folytatott párbeszéd „végtelen tisztességességéről” ir. Kérdés, hogy ezt az irányt meddig folytathatja a polgári sajtó. A szovjet csapatok készek elhagyni Afganisztánt Nadzsib nyilatkozata egy indiai lapnak Fiilöp-szigetek Tisztogatás a hadseregben Kétszázezer ember vett részt Manilában azon a választási nagygyűlésen, amelyen Corazon Aquino mondott beszédet. A nagygyűlés támogatásáról biztosította az elnőkasszonyt, a február 2-án esedékes alkotmánymódosító népszavazáson (Telcfotó — KS) A szovjet csapatok azonnal elhagyják Afganisztánt, amint megszűnik az ellen- forradalmárok külföldi ka­tonai segélyezése — jelentet­te ki Nadzsib, az Afganisztá­ni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára. A Hindustan Times című indiai lapnak adott nyilat­kozatában az afgán vezető hangsúlyozta: a népi kor­mány arra is (biztosítékokat kíván topni az ellenforradal­már ok pártfogóitól, hogy beavatkozásukat az afgán belügyefcbe később, az eset­leges megegyezés és az azt követő szovjet csapatkivonás Iráni rakétatalálat érte Bagdad egyik lakónegyedét. A becsapódó rakéta számos polgári személyt ölt meg, so­kan megsebesültek — közöl­te egy katonai szóvivő az iraki fővárosban. Mint el­mondta, házak sokasága dőlt romba, az ablakok egykilo- méteres körzetben kitörtek a rakétatámadás nyomán. Iraki hadijelentés szerint az iraki légierő gépei a hét végén 273 bevetésben támad­ták Iránt. Célpontjaik 10 iráni város — köztük Kum és Iszrr.hán — különböző léte­sítményei voltak. Az iraki fél egy repülőgép elvesztésé­ről számolt be, hozzáfűzve, hogy az utóbbi három héten tíz harci gépét lőtte le az iráni légvédelem. Az iráni fél azt állítja, hogy 85 iraki után sem újítják föl. Hang­súlyozta, hogy az afgán népi fegyveres erők saját erejük­ből is képesek uralni a bel­ső (helyzetet, ha fegyveres el­lenfeleik nem topnak támo­gatást külföldről. Mint mondta,' a fcaibuld vezetés e hónapban, Genf ben, az af­gán—pakisztáni megbeszélé­seken részletesen ismentieti álláspontját a szovjet csa­patok kivonásának feltételei­ről és időrendjéről. Hozzá­fűzte, hogy az Afgán De­mokratikus Köztársaság és a Szovjetunió már megálla­podott az említett kérdések­ben. harci gépet lőtt le a mondott időszakban. • * * „Csendes közvetítésről” be­szélt az iraki—iráni háború­ról nyilatkozva kuvaiti saj­tóértekezletén Jasszer Ara­fat, a PFSZ V. B. Elnöke. „Minden érintett fél kap­csolatban áll a rendezés ér­dekében” — hangoztatta a palesztin politikus. , Jasszer Arafat nem tárta föl a kapcsolattartás tényeit. A csütörtökön befejeződött iszlám csúcsértekezleten — melyen Arafat is részt vett — az öbölbeli konfliktus volt az egyik legfontosabb vitaté­ma. Irán nem képviseltette magát a csúcsértekezleten, mert a házigazga ország, Ku- vait Irakot támogatja. A Fülöp-szigeteken eltá­volítják a hadseregből azo­kat, akik részit vettek a ked­di sikertelen puccskísérlet­ben — jelentette be Corazon Aquino elnökasszony. Közöl­te: a hadsereg vezetői ígé­retet tettek neki, hogy tisz­togatást hajtanak végre a fegyveres erőkben. Bár a manilai puccskísér­letet meghiúsították és csak­nem 400 katonát illetve tisz­tet vettek őrizetbe, még nem számoltak fel minden láza­dó csoportot. A rendfenntar­tó erők szombatra virradóan Manila egyik külső kerületé­ben rajtaütöttek egy 200 fős lázadó csoporton, de csak 5 'katonát tudtak elfogni, a többi elmenekült. A puccskísérletnek min­den jel szerint az volt a cél­ja, hogy az utolsó pillanat­ban megzavarja az alkot­mánytervezetről hétfőn tar­tandó népiszavazást. Az új alkotmány 1992-dg megerő­sítené tisztségében Aquino asszonyt. Manilában feszült a légkör, mivel 'híresztelések szerint a lázadó katonák újabb akciókra, esetleg is­mét puccsra készülődnének. Manilától 80 kilométerre zavargások 'törtek ki. Több- százán tiltakoztak amiatt, hogy közel lsét hete a fővá­rosban meggyilkoltak 15 pa­rasztot. A katonasággal tör­tént összecsapásban lsét tün­tető meghalt, 12 megsebesült. MOSZKVA Bizonyos, nagyon szerény haladás tapasztalható az atomfegyverekről és űrfegy- verek,ről tartott genfi szov­jet—amerikai tárgyalások je­lenlegi fordulójában — mon­dotta Nyikolaj Sislin, a szov­jet televízió „Nemzetközi Panoráma” című műsorának kommentátora. KABUL Nagyerejű pokolgép rob­bant vasárnap Kabulban az indiai nagykövetség épülete előtt egy parkoló személy­autóban — közölte a Bahtar afgán hírügynökség. A rob­banás következtében négy személy — közöttük két gyermek — életét vesztette, megrongálódott a nagykövet­ség épülete és számos más közeli épület. PÁRIZS A francia kormány kiseb­bik, koalíciós pártja, az Unió a Francia Demokráciáért (UDF) a hét végén nagysza­bású egységdemonstrációvál kezdte meg előkészületeit a jövő évi elnökválasztásra. SAN JÓSÉ Tárgyalások kezdődtek Frank Carlucci, Reagan el­nök új nemzetbiztonsági fő­tanácsadója és Oscar Arias Sanchez costa rioai államfő között. Washington közép­amerikai szövetségeseit láto­gatja sorra Frank Carlucci és utazásának célja, hogy a „helyszínen tanulmányozza a közép-amerikai helyzetet”. BEJRUT Bizonytalan a Libanonban az elmúlt hetekben elrabolt, vagy eltűnt személyeknek a sorsa, beleértve Terry Waite- et, a canterbury-i érsek meg­bízottját is. Speakes búcsúja Megtartotta utolsó — köz­lése szerint éppen kétezredik — sajtótájékoztatóját Larry Speakes, Reagan elnök ed­digi szóvivője. Speakes a Reags n-kormány hivatalba lépése óta dolgozott az elnök helyettes szóvivőjeként, s rmikor a Reagan ellen elkö­vetett merénylet során az ak­kori sajtótitkár, James Brady súlyosan megsérült, ő lépett elő szóvivőnek, bár hivata­losan nem kapta meg a saj­tótitkári címet. A távozó sajtófőnök egy nagy tőzsdevállalatnál lesz igazgató, a hírek szerint évi negyedmillió dollárért. Amerikai iskolák Bejrútban Ahol életveszélyes tanítani Átmenetileg bezárta kapuit a bejrúti Amerikai Főiskola: a tanárok és a diá­kok így tiltakoznak az ellen, hogy négy amerikai professzorukat 'hurcolták el ismeretlen emberrablók. Az események izgalmában, a tanárak sorsa miatt ér­zett aggodalom közepette most kevés szó esik a távolabbi jövőről, arról, hogy hamarosan elkerülhetetlen lesz az ame­rikai oktatási intézmények végleges 'bezárása. Az újságok címoldalára ke­rült főiskola nem tévesztendő össze a nagyobb hírű és rangosabb Bejrúti Amerikai Egyetemmel, 'amelynek első­sorban amerikaiakból és angolokból ál­ló tanári karát részint már valósággal kiirtották, részint elriasztották a szél­sőséges muzulmán szervezetek, ame­lyek szerint ezekben az intézmények­ben „oktatásnak álcázott összeesküvés folyik”. A főiskola és az egyetem helyzete fo­kozatosan romlik, amióta három évvel ezelőtt a mohamedán miilioiák ellenőr­zésük alá vonták Nyugat-Bejrútot. Nem csak a külföldiek életét szinte állandó­an fenyegető külső veszély okoz alig leküzdhető akadályokat a mindenna­pos munkában. Az örökös rettegés mi­att olyan légkör alakult ki, amely csöp­pet sem kedvez a hagyományosan ma­gas színvonalú oktatásnak sem. Sok esetben a pedagógusok egyszerűen kénytelenek lejjebb szállítani a mér­cét. Mit tesz a vizsgáztató például, ha a — keresztény vagy muzulmán — di­ák egészen halkan ilyen megjegyzést ejt el: „A bátyám az Amál tagja...” A legtöbben már értik a célzást. Hogyan küzdhetnénk a szokott szín­vonal fenntartásáért, amikor soha nem ■tudhatjuk, mikor játszunk a fejünkkel? — kérdezte John Munro, az Amerikai Egyetem angol származású docense, egy néhány héttel ezelőtt adott inter­jújában. Igaz, azt is hozzáfűzte, hogy a mintegy 5 ezer hallgatónak legfeljebb tíz százaléka folyamodik ilyen eszköz­höz, a többiek nem ellenségesek a kül­földiekkel. Mindez nem vigasz, s az állandóan rettegésben élő tanárok közül egyre többen hagyják el az egyetemet. A külföldi előadók /távozása súlyos gondokat okoz. Egyes témakörökben az előadásokat nem is lehet megtartani, mert a már elmenekült professzorok helyébe nincs hasonló képzettségű je­lentkező. S ha fáj is a búcsú a megszokott elő­adóktól, csak örülni lehet iha épségben elutazhatnak. Sokaknak nem sikerült. Ezek közül az első Malcolm Kerr volt, az Egyetem elnöke, akit 1984. február­jában irodája előtt lőttek agyon, öt Is, mint későbbi társait a muzulmán fanatikusok azért ölték meg. hogy így „fizessenek meg” az Egyesült Államok arabeillenes közel-keleti politikájáért. Kerr elődjét, David Dogde-t 1983-ban rabolták el, majd egy évvel később Te- herában engedték szabadon. Ehnber- rablók kezébe került még Frank Regier professzor, (bár ő később kiszabadult) Péter Kilbum könyvtáros, David Ja­cobsen az egyetemi kórház igazgatója (ő szintén nemrégiben kiszabadult), Denis Hill docens, Thomas Sutherland dékán, Brian Keenan angol tanár, Jo- sep J. Oppio könyvelő, pedig ő koráb­ban mohamedán hitre tért. Kegyetlen támadások célpontja volt az elmúlt években az egyetemi kórház is. A milicisták vak dühükben nem egyszer egészen a műtőig behatottak, bántalmazták, fenyegették az orvoso­kat. Vaktában lövöldöztek és értékes felszereléseket vittek magukkal. Az egyetem és a főiskola bezárása veszteség lenne az amerikai érdekek számára a Közel-Keleten, de a térség- béli oktatás is megsínylené. Mindkét oktatási intézményt amerikai misszi­onáriusok alapították, az Egyetemet 120 évvel ezelőtt, a Főiskolát 1924-ben. Sok közel-keleti politikus, gazdasági veze­tő, orvos, jogász szerzett diplomát a Bejrúti Amerikai Egyetemen, egykori hallgatói a legkülönbözőbb arab orszá­gok vezető tisztségviselői között megta­lálhatók. A krónika feljegyzi, ho<?y amikor 1945-ben San Franciscóban alá­írták az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének Alapokmányát, az arab küldöttek íközött több volt a Bejrúti Amerikai Egyetemet végzettek száma, mint bár­melyik más egyetemről kikerültefcé. Irak — Iráni háború Újra rakétatámadás Bagdad ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom