Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

1987. FEBRUÁR 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Válasz a hó-napokra Hétvégi műszak a Május 1-ben Pótolták a tó! okozta lemaradást űz országos békekonferencia állásfoglalása Helyünk a világban Szombat van, de szabad az út, a kapu nyitva áld. A vál­lalat bejáratánál még a so­rompó is az ég felé mutat, mintha jelezné, mi miatt is kell szabadidejüket feláldoz­ni a dolgozóknak. A rendkí­vüli időjárás, a közelmúlt­ban -hirtelen lehullott hótö­meg az Elegant Május 1. Ru­hagyár szolnoki gyáregysé­gének termelésében is oko­zott némi fennakadást. — Volt egy egésznapos ki­esésünk — tájékoztat már az irodában Jánosi József igazgatóhelyettes. — A hóa­kadályok miatt nem tudott a budapesti központ szállíta­ni. A villan yvezetékek meg­hibásodása is elvett fél napot a termelésiből. A célunk és elképzelésünk iaz volt, ha lehet, még ebben a hónapban behozzuk a 'lemaradást. A tél szorítása engedett valamit. Bár hidegebbre for­dult az idő, de a hó már nem ellenség. A dolgozók sem erről beszélgetnek, az embereket az foglalkoztatja, vékonyabb lesz-e a boríték a februári fizetéskor. Nem szeretnénk, ezért szabad- szombatjukon is dolgozni jöttek. Kellemes meleg, varrógép- zakatolás fogad a bőregység­ben. Miközben Szabó Já- nosné, a 346-os szalag műve­zetője jön elém, jólesően szippantgatom a varrodák jellegzetes itexiiliillatát. Mert­hogy bőr helyett most éppen átmeneti ballonkabátokat ké­szítenek. Ezt már Szabó Já- nosné mondja — majd ma­gyarázatképp hozzáteszi: — Bőrmegrendelésre csak a második negyedévben szá­míthatunk. A szalag mentén dolgozók két mozdulat között fel-fel- tekintenek a jövevényre. A fürkész pillantások után folytatják munkájukat. Tel­A dolgozók javára' válto­zik meg hamarosan a napi munkába járás, valamint a hét végi hazautazás költsé­geinek térítése. A Pénzügy­minisztérium februárban megjelenő rendelete alapján a vállalatok, intézmények ez­után a busz és a vonat mel­lett személykocsikra is ad­hatnak térítést, s ha módjuk­ban áll, átvállalhatják a tel­jes utazási költséget. — Rendeletünk hatálytala­nítja a Közlekedési Minisz­térium régi jogszabályát, amely a feltételeket és a térítés mértékét határozta meg, míg az elszámolás módját már akkor is mi sza­bályoztuk — mondta Láhm Györgyné, a Pénzügyminisz­térium osztályvezető helyet­tese. — Most ez egységes lesz, s ezután nem kedvez­ményről, hanem juttatásról beszélünk. A napi munkába járásnál változatlanul a vo­nat 86, míg a távolsági busz díjának 80 százalékát köteles megtéríteni a munkáltató. A hét végi hazautazás viszont jóval kedvezőbb lesz, mert ezután hetente hasonló mér­tékű térítés illeti meg a dol­gozót. — A rendelet szerint a vál­lalatok, intézmények továb­Szombaton Jászfényszaru- ban az Arany János u. 17. számú házban keletkezett tűz, melyet a szabálytalanul használt olajkályha robba­nása okozott. A helyszínre érkező tűzoltók megakadá­lyozták a lángok terjedését, de a figyelmetlenség követ­keztében így is 80 ezer forin­jesíftményben dolgoznak. A szalagról ma is legalább száz-száztíz kabátnak kell lejönnie, ha keresni akar­nak. — Ijátom, nincs foghíj. Mindenki bejött? — A harmincháromból csak két beteg hiányzik. De a két „univerzális” bárki he­lyére beállhat. Szóval, nincs fennakadás. Itt egymást kie­gészítő munkafolyamatokra bontott a termelés — zsebe- zés, tűzés, összeállítás, újja- zás, gaLlérozás, vasalás — magyarázza, közben végig­vezet a termen. Ha többen kimaradtak volna, mit ér­nénk az igazolásukkal. Az egyik gépnél Fehér Lászlóné varrónő kényszer­ből pihen. Nagy György mű­szerész úgynevezett bobint cserél, meg a talpemelőn is javít valamit, szusszanatnyi időt adva a 'beszélgetésre. — Itt, vagy otthon lenne könnyebb? — kérdezem. — Tudnék mit csinálni ott­hon is, elhiheti, két gyerme­kem van. A férjem az Állat- forgalminál kocsikísérő. Éj­szakai műszakot vállalt, hogy be tudjak jönni. Hatkor jött haza, most ő van a gyerekek­kel, takarít, főz. Kettőkor megyek haza, ő meg ismét műszakba indul. Az igaz, hogy a pénz is hiányozna, mégis szívesebben marad­tam volna otthon. .De hát úgy gondoltam, én se húz­hatom ki magam. Ha vidék­ről is bejönnek, mondom, én is csak felülök a biciklire, hogy a Széchenyiről átkari- kázzak. Surrógó gépzaj jelzi, vége a javításnak. Fehér László­né türelmetlen pillantást vet a közben felgyülemlett mun­kadarabokra. Keze is meg­mozdul. A művezető siet se­gítségére. — Ott van Erzsiike — mu­tat a terem másik végébe. — bi juttatásokról is dönthet­nek. — Ha módjukban áll, ak­kor nemcsak a személy-, ha­nem a gyorsvonat II. osz­tályára szóló jegyet is meg­téríthetik. Ugyancsak megte­hetik, ha azt a kollektív szer­ződésben, munkaügyi sza­bályzatban is rögzítik, hogy a teljes utazási költséget, te­hát a 86 és 80 százalék fe­letti összeget is átvállalják. Am ebben az esetben a többletrész után a gazdál­kodó szervezetek 40 százalé­kos béradót kötelesek fizet­ni. míg a költségvetési szer­vezetek az érdekeltségi alap­juk, megtakarításaik terhére számolhatják el. Eddig, aki autóval járt be dolgozni, egyetlen forintot sem kapha­tott. Indokolt esetben most már a munkaadó is téríthet, de kilométerenként legfel­jebb 80 fillért. Ez nem túl sok, viszont nem gépkocsin­ként, hanem személyenként adható. Ha négyen összefog­nak, és egyikük kocsijával járnak be ezentúl dolgozni, akkor az már kilométeren­ként 3 forint 20 fillér. Ter­mészetesen ez csak a távol­sági közigazgatási határon túli közlekedésre vonatkozik. (VH) tos kár keletkezett. Szolno­kon, egy, Bródy Sándor úti házban ugyancsak olajkály­ha lobbantotta lángra a szo­ba berendezéseit. A kár 16 ezer forint. Kenderesen pe­dig egy istálló födémszerke­zete égett le 6 ezer forintos kárt okozva. öt is kérdezze csak meg, ho­gyan tudott ma bejutni az üzembe. Mert Kétpóról még csak jött vonat, de az állo­másnál ő se talált autóbuszt. Sokan jöttek ma gyalog. Felé indulunk. Közben megtudom, Fejes Erzsébet négy éve dolgozik itt. előtte három évig volt a gyáregy­ség tanulója. —Megszoktam már a bejá­rást, de ez a mostani tél va­lahogy nincs a kedvemre — mondja meglehetősen zárkó­zottam — Akkor miért vállalta a külön műszakot? — Mit gondol, miért kel­tem föl ma fél ötkor, ebben a 20 fokos hidegben? — kér­dez vissza, majd válaszolva folytatja: — A közlekedés miatt volt olyan nap, hogy 3 órát is késtem. Megértet­ték. Most meg én alkalmaz­kodtam a többiekhez. Har­minc forintot fizettem a taxisnak. Az állomástól ho­zott ki. Egy-másfél órát most ingyen dolgozom — mondja, de hangjában nincs bosszú­ság. Elpárolgott már. Meg aztán a pénz mindenkinek jól jön. Ahol gyerek van, azért hajtanak, ahol meg házasságkötés előtt állnak, mint ő is, arra kell félreten­ni. A látottakról, hallottakról váltunk még szót az igazga­tóhelyettessel. — Igen — nyugtázza, — így van valahogy, egyéni és vállalati érdek is, hogy pó­toljuk az elmaradást. A múlt szombattal és a mai nappal ellensúlyoztuk a zavarokat. Hogy mit jelent ez? A ne­hézségek ellenére is száz szá­zalékos a gyáregység telje­sítménye. S ez végül is a dolgozók plusz munkájának, áldozatvállalásának köszön­hető. Egy alapszervezetben írók, költők, műfordítók Szombaton tartotta alakuló taggyűlését a szabadfoglalko­zású írók, költők, és műfor­dítók szakszervezeti alap­szervezete. A szakszervezeti bizottság elnökévé Galgóczi Erzsébetet, titkárává Mezey Katalint választották a ta­nácskozás résztvevői. A néphit szerint, ha ma kisüt a nap, akkor még na­gyon hosszú télre lehet szá­mítani. Valójában most már /mindenképpen kifelé me­gyünk a télből, mert február 4-én félidejéhez érkezik az évszak. Fokozatosan tovább hosszabbodnak a nappalok, s rövidülnek az éjszakák. Jó is ezzel a tudattal melenget­nünk magunkat, mert az idei tél a leghidegebbek közé tartozik. A Központi Meteo­rológiai Intézet szolnoki fő­állomásán Kovács János szolgálatos észlelő az itt mért adatokkal is alátámasztja az elmondottakat. A tegnapi mérésekkel kezdjük. — Vasárnap hajnalban mí­nusz 24 Celsius-fokos hide­get regisztráltunk Alcsiszige- ten — olvassa a feljegyzés­ből. — Az úton járónak hide­gebbnek tűnt, de hát a mű­szerek, amiből itt bőviben vannak, csak megbízhatób­bak, mint a tél múlását váró ember. — Minthogy felhőtlen az ég, —folytatja— nem érvé­A béke minden ember leg­személyesebb közügye. Nem­csak a népek, a társadalmaik tudatában, hanem az egyes emberekében ds egyszerre vannak jelen a félelmek, a veszélyek és a reménységek, az új lehetőségek távlatai. Az emberiség történelmé­nek legnagyobb veszélyével kell szembenéznünk: az atomerővel képesek lennénik önmagunk megsemmisítésé­re. Ugyanakkor reális remé­nyek is élnek benünk. Az atomháború elkerülhe­tő. Az elmúlt két évben szü­letett leszerelési javaslatok lehetőséget nyitnak airra, hogy a harmadik évezred küszöbét a tömegpusztító eszközök terhétől megszaba- Idulva, kevesebb fegyverrel léphessük át. Ez a lehetőség a béfcemoz- galom számára kötelességgé fokozódik: meg kell győz­nünk minden embert arról, hogy ragadja meg ezt az al­kalmat. El kell érnünk, hogy a nemzetek 'biztonságát po­litikai akarat, egymás érde­keinek tisziteletbenitartása és kölcsönös bizalom szavatol­ja, ne pedig a fegyverkezési verseny. Hogy ez a mai vi­lághelyzetben nemcsak áb­ránd, arra bizonyosság a megállapodás a stockholmi konferencián. Üj politikai gondolkodás­mód van kialakulóban, amely a kölcsönösen elfogadható kompromisszumokat keresi. Ma fontosabb, mint valaha, hogy a békemozgalmak po­litikaformáló tényezővé vál­janak. Amikor az emberi ci­vilizáció megmentéséről van szó, nincsenek kis és nagy országok, kis és nagy népek. Békemozgalmunk törekvéseit is kifejezi az az ENSZ-ben előterjesztett magyar javas­lat, hogy tűzzék napirendre a nemzetközi béke és bizton­ság átfogó rendszerének rarnja a szocializmus érté­keinek őrzése és gyarapítá­sa. Ez mozgalmunk prog­ramja is. A társadalom min­den rétegével szót értve, hozzájárulunk a Magyar Népköztársaság békepoldti- kájánaJk formálásához és érvényre juttatásához. nyesül az üvegházhatás, így a hideg levegő nem enyhül, még most is (délben) —11 fokos hideget mutat a hő­mérő. — Volt-e januárban ennél hidegebb? — Tizenharmadikán mí­nusz 25 fok volt a legalacso­nyabb érték — derül ki a naplóból azonnal. Az országban január 13-án Pakson süllyedt legmélyebb­re a hőmérő higanyszála: mínusz 30,3 Celsius-fokot mértek. Hasonló lehűlés 1954-ben, az ország északke­leti térségében volt. Rekord hideget 1942-ben észleltek az országban, amikor 34,1 Cel­sius-fokot mértek. Akkor hosszú ideig tartotta magát a zord időjárás. — A megyei hidegcsúcso­kat hol, és mikor mérték? — A szélső értékek közül nálunk is 1942-ben volt a leghidegebb — Túrkevén ek­kor 28,2 Celsius-fok hideget észleltek. Ez a január 24-én mért adat megismétlődött február elsején is. — Hogyan alakult a ja­nuári középhőmérséklet? megteremtését. Ennek építő­kövei a nemzeti békemozgal­mak, amelyek különösen al­kalmasak lehetnek a Kelet— Nyugat közti feszültség eny­hítésére. Fejlesztjük kapcsolatainkat a különböző politikai irány­zatokat képviselő nyugati bé­kemozgalmaikkal 'és a szoci­alista országok békeerőivel. Részt veszünk a Béke-Vi­lágtanács munkájának meg­újításában, 'támogatjuk kap­csolatainak bővítését. Kie­melt feladat, hogy Közép- Kelet-Európa országai és né­pei között javuljon az össze­fogás és az együttműködés a közéletben és a mindennapi életben is. Kezet nyújtunk mindenki­nek, akivel szót tudunk ér­teni a béke megvédésében. Ennek tudatában alakítjuk személyes és közösségi 'kap­csolatainkat a más orszá­gokban élő, békét kívánó emberekkel és mozgalmak­kal. Bővítjük a testvérme­gyei, -városi és -községi együttműködést, felhasznál­juk az idegenforgalom lehe­tőségeit. A külföldön élő ma­gyarokkal az eddiginél szo­rosabb kapcsolatra törek­szünk. Szolidaritást vállalunk a fejlődő világ népeinek a sza­badságért, a haladásért, gyakran a puszta életért folytatott küzdelmével. Tá­mogatjuk a nemzeti felsza­badító mozgalmak igazságos harcát. A helyi konfliktusok békés rendezése mellett fog­lalunk állást. Elítéljük az erőszakkal való fenyegetést és a terrorizmus minden faj­táját. A nemzetközi színtéren ró­lunk alkotott véleményt a hazai valóság határozza meg. Szavunk súlyát növeli, ha hitelesen képviseljük hazán­kat, ha kifejezésre juttatjuk a magyar békemozgalom nemzeti vonásait. Országépítő munkánkat a korábbiaknál nehezebb fel­tételek között végezzük. A magyar gazdaság fejlesztése közös, jobb munkát követel. Ez előrelépésünk elemi fel­tétele, alapvető érdékünk. Fejlődésünk megköveteli, hogy mind többen vegyünk részt a döntések előkészítésé­— A tartós hideg hatására ez is alacsonyabb a mínusz 2 fokos ötvenéves átlagnál. Idén januárban mínusz 5,2 fok volt. Ugyanígy a napsü­téses órák száma is elma­radt az átlagtól, az elmúlt hónapban összesen 66 órát sütött a nap. — Nekünk nem is annyira a hideggel, mint inkább a hóval gyűlt meg a bajunk. Sok volt, vagy csak annak tűnt? — Az év első hónapjában január 13-án 41 cm volt a hóréteg vastagsága, a lehul­lott hó és ónos eső (kiol­vasztva) összesen 75,5 mm csapadéknak felel meg. Eb­ből viszont 11-én 24,4 mm esett le. A problémát az okozta, hogy gyakorlatilag három napon keresztül fo­lyamatosan havazott. Hiszen ennél több hóról is van ko­rábbi feljegyzésünk. Kisúj­szálláson volt például, ami­kor 97, Kunhegyesen pedig 99 mm-t mértek. Fellélegezhetünk-e, szá­míthatunk-e melegedésre? Erre már a meteorológiai előrejelzés ad választ. Nem ben, a közügyek intézésében. A 'békemozgalomnaik is se­gítenie kell, hogy ebben ki- ki megtalálja és vállalja fel­adatát. A béke igenlése 'az egysé­ges magyar békemozgaiom alapja. Ez cselekvő erő, ame­lyet meg 'kell őriznünk. Tud­juk és vállaljuk, hogy az együttműködés széles körű párbeszédben, vitákban va­lósulhat meg. Világnézeti meggyőződéstől függetlenül együtt munkálkodunk min­denkivel, aki kész cselekedni a békéért. A békemozgalom a népi­nemzeti egység egyik alko­tó eleme. A jövőben ds kö­zösen dolgozunk a Hazafias Népfronttal, a KISZ-szel, a szakszervezetekkel, erősít­jük kapcsolatainkat a nem­zetiségi szövetségekkel és a többi tömegszervezettel, ér­dekképviseleti szervvel. Szá­mítunk a család, az iskola, a munkahely .segítő közremű­ködésére. Pezsdítően hat mozgal­munkra a fiatalok részvéte­le. Támogatjuk a tartalmas, öntevékeny közösségi és egyéni kezdeményezéseket, az ifjúsági békecsoportok munkáját. Örömmel ven­nénk, ha egyetemisták, főis­kolások és fiatal értelmisé­giek ds utat találnának moz­galmunkhoz. Folytatjuk a kapcsolatépí­tést a munkásság, a mező- gazdaságban dolgozók .köré­ben. Termelési közössegeik, brigádjaik a 'békemunka fontos színterei lehetnek. A katolikus és az egyház­közi békebizottság, minden egyház és felekezet összefo­gása, hazai és nemzetközi te­vékenységük értékes hozzá­járulás a béke védelméhez és közelebb hozza mozgal­munkhoz a hívő embereket. Az Országos Béketanács és választott testületéi a ha­gyományokra és a kor köve­telményeire figyelemmel de­mokratikusan irányítják a magyar békemozgalmat. Az OBT bizottságai továbbfej­lesztik elemző döntéselőké­szítő munkájukat. Mozgalmunk továbbra is nyitott az élet által feltett új kérdésekre, kész a párbe­szédre, a válaszok közös ki­munkálására. Cselekvési programunkat, munkánk módszereit a nemzetközi és a hazai élet eseményei nyo­mán folyamatosan, együtt határozzuk meg. Ezért közös gondolkodásra, közös tettek­re hívunk, várunk minden­kit! Az Alcsiszigetl Meteorológiai Állomáson a nap minden órájában vizsgálják a kihe­lyezett műszerek adatait. Ké­pünkön Kovács János a talaj hőmérsékletét ellenőrzi valószínű, hogy a mínusz 25 —30 fok körüli hőmérséklet az idén megismétlődik, de a február is hideg lesz. A na­pi középhőmérséklet csak a hónap végén éri el a nulla fokot. Más esztendőkben már ^február közepén enyhült az idő, s rendszerint a hónap végére már plusz 4 fokot mértek. A tél második felé­ben a szokásosnál kesebb csapadék várható, a szántó­földeket azonban továbbra is hó borítja, mert a meglevő — a hideg miatt — valószí­nűleg február végéig nem ol- vád el, — szőke — Sz. Gy. Autósoknak kilométerpénz Kedvezőbb feltételekkel Tüzesetek szombaton Felrobbant az olajkályha Ha a medve ... Szerdán már fél tél Mit mond a meteorológus a hidegről? Helyünk a hazában Nemzeti fejlődésünk prog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom