Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

1979. április 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Állami irányítás kevesebb áttétellel Az Elnöki Tanács pénteki ülésén törvényerejű rende^­­letet fogadott el a mezőgaz­daság, az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar területi állami irányításának tovább­fejlesztéséről. Ennek alapve­tő célja, hogy az állami irá­nyítás és a hatósági ellenőr­zés összehangoltabb tegyen és kevesebb áttétellel, közvetle­nebbül tevékenykedjen. Az intézkedések nyomán várha­tóan egyszerűsödik az ügy­intézés, csökken az adatszol­gáltatás és ami szintén lé­nyeges: növekszik a gazdál­kodó szervezetek önállósága, felelőssége. Az ágazat területi irányí­tásának szervezetében 1967- ben összevonták a mezőgaz­dasági és az élelmiszer-fel­dolgozási munka, valamint az erdőgazdaság irányítását a tanácsi szervezetben pedig mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályokat hoztak lét­re. A központi és a területi irányításban bekövetkezett változások beváltották a hoz­zájuk fűzött reményeket, de a fejlődés, amelyet éppen ez a korszerűsödött irányítási modell tett tehetővé, túlha­ladta e szervezeti rendszer kereteit. Például nagymér­vű koncentráció, fokozódó szakosodás következett be és bővült az iparszerű termelés köre; ennek következtében a gazdaságok önállósága is kiteljesedett. A megyehatá­rokon is túlnőttek a növény­termesztési és az állatte­nyésztési rendszerek — tehát elérkezett az ideje, hogy a területi állami irányító szer­vek hatáskörét, szervezetét, munkamódszereit is hozzá­igazítsák az adottságokhoz, követelményekhez. A tanácsi szervek irányító tevékenysége csak részben Tegnap befejeződött fővá­rosunkban a VI. nemzetközi kohászati és automatizálási konferencia és kiállítás. A kohászati üzemekben egy-egy automatizált esz­közt eddig inkább csak egye­di méréseknél, vezérléseknél alkalmaztak. A feladat a teljes technológiai folyamat komplett automatizálása. Mindehhez felhasználják az elektronikai ipar legújabb vívmányait. A számítógépe­ket, a különböző részegysé­módosul, ugyanis a megyei tanácsok végrehajtó bizottsá­gai útján történő ágazati „ve­zérlés” alapvetően bevált, és így nincs szükség változta­tásra. A testületek hatáskö­rét azonban indokolt volt úgy csökkenteni, hogy a jövőben csak az ágazat legfontosabb és átfogó gazdaságpolitikai kérdéseivel foglalkozzanak, kihangsúlyozva azonban a megyei tanácsok továbbra is érvényes területi felelőssé­gét. Fontos új intézkedés, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemeket érintő szakigazga­tási és hatósági feladatok a járási hivataloktól és a vá­rosi tanácsi szervektől a me­gyéi mezőgazdasági osztá­lyokhoz kerülnek. Így a szak­mai, hatósági teendőket a jö­vőben egységesen ezek az osztályok látják el. A városi, illetve községi tanácsok vég­zik továbbra is a háztáji és egyéb kistermeléssel, általá­ban a lakossággal kapcsola­tos szakigazgatást. A -járási hivatalok fő feladata a jö­vőben arra szorítkozik, hogy ehhez a munkához segítséget adjanak a községi tanácsok­nak és elbírálják a lakosság fellebbezéseit, panaszait. Az agrártermelés területi állami irányításának tovább­fejlesztése keretében egysze­rűsödik az állami gazdasá­gok és egységessé válik az erdőgazdaságok és az elsőd­leges faipar irányítási rend­szere is. Az állami gazdasá­gok felügyeletét az Állami Gazdaságok Országos Köz­pontja közvetlenül látja el. Az állami gazdaságok 12 te­rületi főosztálya megszűnik, s feladatkörük jelentős részét maguk a gazdaságok veszik át. Az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar irányítását az Erdészeti és Faipari Hiva­tal látja el. geket, például félvezetőket, tranzisztorokat, integrált áromköröket. Példaként em­líthetők, hogy az automati­zálás eddigi eredményeként az Ózdi Kohászati Üzemek­ben megtízszereződött a hengerlési sebesség. A most épülő oxigénes 'konverter acélművekben azt az acél­­mennyiséget, amit eddig 4 óra alatt készítettek. 15—20 perc alatt állítják majd elő — mondotta Csépányi Sán­dor» miniszterhelyettes. Lakásfelújítások szerződéssel A Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat és a Szolnok és Környéke Egyesült Építő- és Szakipari Szövetkezet szer­ződést kötött az állami la­kások karbantartására. A megállapodás szerint a szö­vetkezet 1979-ben 1 millió jövőre pedig 10 millió fo­rint értékű munkával segíti az IKV lakóházainak felújí­tását. A szolnoki lakás­­karbantartások meggyorsítá­sára a Vosztok úton 10 át­meneti lakást alakítanak ki. A felújítások idejére a csa­ládoknak otthont nyújtó la­kásoknak az év utolsó ne­gyedévében kezdődő kivite­lezésében részt vesznek a szövetkezeti építők is. A munka meggyorsítása és a termelőeszközök ki­használtságának javítása ér­dekében a szövetkezet és az Ingatlankezelő Vállalat gé­peik bérbeadásával segítik egymást. Határidőre elkészül Új tehenészeti telep Túrkevén Június végén adják át, de már április közepén megér­keznek az első tehenek a túrkevei Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet új. 1040 fé­rőhelyes Agrokomplex rend­szerű szakosított tehenészeti telepére. Az építkezés jól halad. A kivitelező, az ÉPSZER Vál­lalat tartja a részhatáridő­ket, és ezért várhatóan jú­nius 31-én a telepet át is adják majd. Feltöltését há­rom lépcsőben tervezik a gazdaság vezetői. Húsvét után érkezik meg az első tenyészállat-szállítmány, az­az 150 vemhes üsző. A tel­jes betelepítés várhatóan október elejére fejeződik be. A vásárolt vemhes és szűz üszők magyar-tarka és Hols­tein Friz keresztezéséből származnak és így a tejter­melő képességük is igen nagy. Ezt figyelembe véve a gazdaság vezetői 1980-ban — a telepen —• 4 ezer liternél magasabb tejhozammal szá­molnak tehenenként, ami indokolt is, mivel a drága beruházás gyors megtérü­lését csak az intenzív terme­lés biztosíthatja. Automatizál! kohászati üzemek Nemcsak a cégtábla változik A kapu fölé vagy mellé új cégtábla kerül. A munkások és az alkalmazottak megkap­ják az új belépőt. A szövetke­zet feloszlott. Mindez talán drámaian hangzik, de a jász­árokszállási volt — most már csak így szólhatunk róla — Vas- és Faipari Szövetkezet dolgozói elmondhatják, szó sincs itt tragédiáról. Igaz, jó néhányan „valamikori” tag­nak fáj a szíve, mert 25 év az csak egy negyedszázad, de inkább várakozó állásponton, mintsem passzívan, beletö­rődve várják a tagok, a volt tagok a fejleményeket. Február 26-án a szövetke­zet két részközgyűlésen — minthogy egy üzeme volt Jászfényszarun is — kimond­ta az önfelszámolást. Ez alap­ján a jászárokszállási telepet átvette a Hűtőgépgyár, a jászfényszaruit pedig az Ori­on Rádió Villamossági Válla­lat. A Hűtőgépgyárral a szö­vetkezet kapcsolata jó pár évre visszanyúlik. A kis üzem az akkumulátorládák,, az is­kolai padok és a zsírzókészü­lékek mellett vasszerkezeti gyártmányokat készített a jászberényi vállalatnak, amelynek értéke évente elér­te az 5—6 millió forintot. Időnként besegítettek a jász­árokszállásiak a Hűtőgépgyár helyi klímatechnikai gyárá­nak munkájába is. Tehát a kapcsolat nem új. Ugyanígy az Orion-nal sem. Ez a nagy­­vállalat egy üzemcsarnok fel­építéséhez segítette a szövet­kezetei, a 15 millió forintos beruházás így született meg. Itt egyébként már előzetesen is az Orionnak gyártottak — hiszen ezért kapták a segít­séget, amellyel új üzemcsar­nokot építettek, gépeket sze­reztek be — televíziókávákat, hangdobozokat, s a jövőben a „cégtábla-változás után” is ezt teszik. A létesítmény, s a gépek szinte teljes mértékben az Orion tulajdonát képezték, így az átadás alig-alig járt különösebb bonyodalmakkal. Nem így a Hűtőgépgyár­ban. Mi lesz a szövetkezeti dolgozók sorsa, munkahelye, munkája, fizetése? Mit gyárt az „újdonsült” üzem? A jász­árokszállásiak biztos, meg­nyugtató választ kaptak kér­déseikre. A jászberényi vállalat hű­tőelemeket gyárt exportra. A berendezések vasszerkezeteit kooperációban készítette — ami neih kevés gonddal járt. Ezeken a problémákon segít majd az új telep kollektívája. Persze jó idő eltelik addig, amíg a jelenlegi gyártmány­szerkezetet felváltja a hűtő­­gépgyári „profil”. Egyelőre a valamikori„ megrendelések­nek tesznek eleget az üzetp dolgozói, s csak fokozatosan módosul a termékskála, a vállalat igényeinek megfele­lően. A fizetés, az alapbeso­rolás nem változik — marad az eltöltött évek száma is. tehát aki 25 éve dolgozik itt, az hűtőgépgyári törzstagnak számít. Annyi igaz, hogy valami módosul: az üzem szervezett­sége, termelékenysége. A szövetkezetben egy dolgozó évente 180 ezer forint értékű árut termelt meg. A számí­tások szerint ez az érték há­romszorosára nő az új körül­mények között. (Népgazdasá­gi szempontból nem mind­egy!) Fegyelmezetten kell dolgozniuk — mondták a Hűtőgépgyárban — de jobb körülmények között. Megvál­toznak az üzem fejlesztési lehetőségei, felújítják a volt szövetkezeti telepen a szociá­lis helyiségeket, s az új hű­tőgépgyáriak — 212 fizikai dolgozó és 46 alkalmazott — teljes joggal élhetnek a válla­lat nyújtotta minden jutta­tással. Kezdve a védőruhák­tól a továbbképzésen keresz­tül a mátrai és a balatoni üdülőig. A gondok? Egy ideig a ter­melékenység nem éri el a hűtőgépgyári átlagot, rontja a mutatókat az új üzem. Va­lószínűleg sok-sok energiát igényel a termékskála felújí­tása — legalább ennyit a dolgozók, a gyártóeszközök átvételével összefüggő admi­nisztrációs munka. Nem tel­jesen problémamentes az új üzem beilleszkedése a hűtő­­gépgyári nagy kollektívába. Várhatóan azonban nem lesz­nek nagy zökkenők, hiszen mindkét — illetve az Orion­­nal együtt három fél önként a saját érdekében szorgal­mazta az átszervezést. Tehát a változás mindenkinek ja­vára szolgál. Szilárdan, kiegyensúlyozottan B nemzetközi helyzetről, az MSZMP nem­zetközi tevékenységéről szó­ló jelentésit, valamint a bel­politikai élet egyes időszerű kérdéseiről előterjesztett tá­jékoztatót vitatta meg és fo­gadta el a Központi Bizott­ság március 28-i ülésén, adja tudtul az a közlemény, ame­lyet a lapok pénteki szá­mukban hozltak nyilvános­ságra. A vezető párt- és ál­lami testületek nemzetközi tevékenységét, annak irány­vonalát jóváhagyva a Köz­ponti Bizottság megkülön­böztetett hangsúllyal muta­tott rá: az enyhülést akadá­lyozó tényezők elhárításában, a. nemzetközi légkört mér­gező törekvések visszaszorí­tásában meghatározó szere­pe van a szocialista országok együttes fellépésének. Ha­zánk aktív résztvevője a szo­cialista országok közös erő­feszítéseinek, Helsinki szel­lemében a nemzetközi eny­hülést, a békés egymás mel­lett élést szolgálva. Kiemelkedő jelentőségűnek' ítélte a vezető" párttestület Kádár János _ és Leonyid Brezsnyev márciusi találko­zóját, ahol a tárgyalófelek mind a nemzetközi kérdések­ben. mind \a gazdasági együttműködés továbbfejlesz­tésének szükségességében és gazdag lehetőségeiben azo­nos álláspontot foglaltak el. A nemzetközi helyzet esemé­nyeit áttekintve a Központi Bizottság nagy jelentőségű tényként értékelte Kambod­zsa népének győzelmét, ha­zánk lakossága nevében is elítélte Kína világbékét fe­­szélyeztető kalandorpolitiká­ját, a Vietnam elleni fegy­veres agressziót. A nemzet­közi helyzetről szóló jelentésit elfogadva a Központi Bizott­ság megállapította: népünk üdvözli az iráni forradalmi változásokat, míg az egyip­tomi—izraeli különbékéről úgy vélekedett, hogy állandó­sítja a feszültséget a Közel- Keleten. A nemzetközi hely­zet bonyolultsága, a makacs feszültség-gócok keltette ve­szélyek is indokolják pártunk azon törekvését, hogy óhajt­ja és a maga eszközeivel elő­segíti a téstvérpártok közötti kapcsolatok fejlesztését, erő­sítését. Belpolitikai életünk egyes időszerű kérdéseit elemezve a Központi Bizottság jogos elégedettséggel állapíthatta meg, a párt vezető szerepe érvényesül, s ez legfőbb biz­tosítéka annak, -hogy a to­vábbi haladás feltételeit meg­teremthessük. Ezeknek a fel­tételeknek a korábbiaknál célszerűbb 'kialakításához adott nagy segítséget a testü­let 1978. április 19—20-i ülé­sének — A XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt ifeladatairól —• szóló határozata. A Központi Bi­zottság mostani ülése hang­súlyozta: az április határo­zatban foglaltak végrehajtá­sa — összhangban a XI. kongresszus határozatainak megvalósításával — megfe­lelő úton halad, a cselekvés egységét, célratörését, Ritmu­sát és hatásosságát azonban némely területen javítani kell. Ezt elsősorban a gazdasági tevékenységre, valamint az állami élet fej­lesztésére érthetjük, vonat­koztathatjuk. A Központi Bi­zottság ismételten aláhúzta: szocialista építőmunkánk leg­fontosabb terepe ma a gaz­daság, s azon belül is első helyen most az 1979. évi nép­­gazdasági tervben foglaltak végrehajtása, a tervcélokkal egyező ágazati, vállalati cse­lekvés áll. Az idei népgaz­dasági program kezdete — amint azt a közleményben olvashatjuk — megfelelő munkáról tanúskodik. Éppen emiatt kell fölfigyelni arra a tapasztalatra, hogy nem mindenütt értik világosan — az iparcsoporti, iparági irá­nyításban éppúgy, mint a termelőhelyeken — az új kö­vetelményeknek megfelelő gazdasági tennivalókat, s ezért a célszerű cselekvés is késik a termelőtevékenység némely részterepén. A mi­nőségi, hatékonysági követel­mények előtérbe állítása — amire egyebek mellett mó­dot kínál a termelésnöveke­dés visszafogottabb üteme, a folyó beruházásokra történő koncentrálás — nem belátás kérdése, hanem szükségsze­rűség. A szigorúbb gazdál­kodási feltételek ellenére közösségek sora bizonyítot­ta, hogy megvannak, illetve előteremthetők a források a népgazdaság egyensúlyi hely­zetét javító cselekedetekhez, fejlesztésekhez és termelési eredményekhez. Tág terepen vizsgálódott a Központi Bizottság belpoli­tikai életünk különféle ösz­­szetevőit mérlegelve, hiszen a szövetségi politika alaku­lása, a tömegek erősödő rész­vétele a közéletben éppúgy helyet kapott az értékelés­ben, mint a fegyveres testü­letek tevékenysége, az állami étet fejlődése, a kommunis­ták növekvő aktivitása a párt politikájának képvisele­tében és megvalósításában. Ez a széles körű áttekintés egyben jelzője annak, hogy a vezető párttestület folya­matosan figyelemmel kíséri a társadalmi-gazdasági éle­tünk igazodását a változó követelményekhez, azaz nem csak akkor foglalkozik egy­­egy kérdéscsoporttal, amikor abban esetleg gondok, ne­hézségek sűrűsödnek, hanem rendszeres és következetes ellenőrzést gyakorol éppen a párt vezető szerepéből szár­mazó' felelősségérzettől vezé­relve. Kiegyensúlyozott belpolitikai életünk alapkö­ve a párt bevált politikája, s ezt a politikát a tömegek cselekvőén támogatják. Ez éppúgy kedvező hajtással van a szocialista demokrácia erő­södésére, gazdagodására, mint ahogy serkentően hat arra a párttagság megnöve­kedett aktivitása is, s azon belül a kommunista példa­­mutatás, a nehéz feladatok vállalása, a kezdeményezések fölkarolása. Hatalmas erő rejlik a cselekedni készek táborának szüntelen gyarapo­dásában, s ezért nagy a cse­lekvés egységének szerepe termelő- és lakóhelyen egy­aránt. A teendők lényegét a Központi Bizottság így fogal­mazta meg: „a fő feladat szocialista vívmányaink meg­őrzése, az anyagi termelés eredményeinek és az elért életszínvonalnak a megszi­lárdítása, a további fejlődés feltételeinek megteremtése.” Egész Európában keresettek a Kalapgyár jászfényszarui telepének termékei. Gyapjúból 3 ezer, nyúlszőrből mintegy 800 félkészárut - tompot - állítanak elő naponta. A nyugati piacra többségében félkész állapotban szál litják a gyár termékeit H. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom