Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. július 1 Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentuma 1976. június 29—30-án Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megtartották 29 európai kommunis­ta «»munkáspárt konferenciáját. E pártok képviselői vélemény- cserét folytattak az európai békéért, biztonságért, együttműkö­désért és a társadalmi haladásért folyó harc kérdéseinek meg­határozott köréről. E célok elérésében minden résztvevő párt kész közreműködni. A konferencia résztvevői hangoztatják pártjaik szilárd elhatározását, hogy minden egyes párt által országuk társadal­mi, gazdasági és politikai feltételeivel, valamint nemzeti sa­játosságaival összhangban önállóan ás függetlenül kidolgozott és elfogadott politikai irányvonal alapján a jövőben is követ­kezetes harcot vívnak a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás céljainak eléréséért, ami megfelel valamennyi ország munkásosztálya, demokratikus erői, néptömegei közös érde­keinek. Teljes határozottsággal kinyilvánítják, hogy a békés egy­más mellett élés politikája az országoknak a társadalmi rend­szerüktől függetlenül kifejtett tevékeny együttműködése és a nemzetközi enyhülés összhangban van valamennyi nép érde­keivel, az egész emberiség haladásának ügyével, és semmi­képpen sem jelenti a különböző országok politikai és társadal­mi status quo-ját, hanem ellenkezőleg, megteremti a legjobb feltételeket a munkásosztály és valamennyi demokratikus erő harcának kibontakoztatásához, minden nép ama elidegeníthe­tetlen jogának érvényesítéséhez, hogy szabadon döntsön fej­lődésének útjáról és haladhasson ezen az úton, továbbá a monopóliumok uralma ellen, a szocializmusért vívott harchoz. A konferencia résztvevői megállapítják, hogy a nemzet­közi helyzetben alapvető, pozitív változások mentek végbe, s ezek a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás, a függet­lenség és a szocializmus javára megváltozott erőviszonyok­nak, valamint a néptömegeknek, s a széles politikai és társa­dalmi erők harca fokozódásának eredményei. Ez meghatá­rozta a feszültség és a konfrontáció politikájáról az enyhü­lésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együttműködés normalizálásának és minden oldalú fejlesz­tésének irányvonalára való áttérés folyamatát. A dokumentum kiemeli, hogy ezen az alapon új helyzet jött létre Európában is, megteremtődtek a feltételek az álla­mok közötti új kapcsolatok és együttműködés fejlődéséhez, annak leküzdéséhez, hogy a kontinenst egymással szemben­álló katonai tömbök osztják meg. A továbbiakban méltatja a Helsinkiben megtartott euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet történelmi jelen­tőségét, azt, hogy az értekezlet kidolgozta és rögzítette az álla­mok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés elveit. A dokumentum megállapítja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet új távlatokat tárt fel a béke és a biztonság további megszilárdítására, valamennyi európai ország együttműködésének és kapcsolatainak gyümölcsöző fejlesztésére, s ez kedvező hatásokkal jár majd a világ vala­mennyi népe számára, az eddigi tapasztalatok mutatják, szük­ség van kontinensünk kommunista és munkáspártjainak, va­lamennyi demokratikus és békeszerető erejének, széles közvé­leményének, néptömegeinek újabb aktív erőfeszítéseire. A dokumentum áttekinti az antiimperialista, demokrati­kus és haladó erők sokéves harcának eredményeit, majd így folytatja: a szocialista országik — fejlődésük, a dolgozó tö­megek érdekeit szolgáló, a szocialista társadalom természeté­ből fákadó folyamatos gazdasági növekedésük alapján, a bé­kés egymás mellett élés érvényesítésére irányuló, a nemzet­közi kapcsolatokra egyre nagyobb mértékben ható külpolitiká­juk eredményeként — kiemelkedő szerepet játsszanak az új világháború elhárításában, a nemzetközi biztonság megszilár­dításában és az enyhülési folyamat továbbfejlesztésében. A szabadságukat és függetlenségüket elért népek befolyá­sos nemzetközi erővé váltak. Az el nem kötelezett országok mozgalma, amelyben részt vesz a fejlődő országok többsége, ma a világpolitika egyik legfontosabb fényezője. A tőkés országokban növekszik a munkásosztály, vala­mint más széles társadalmi és politikai erők aktivitása, amelyek a békéért és a népek közötti együttműködésért lép­nek fel, és fontos tényezői az enyhülés megszilárdításáért vívott harcnak. Ezekben az országokban fokozódik az a harc, amelyet a munkásosztály — társadalmi fejlődés fő ereje, a dolgozó néptömegek, a társadalmi haladás, az egész nemzet érdekei­nek kifejezője — vív, és fokozódik a többi demokratikus és monopóliumellenes erők harca is. Ez a harc a monopolkapi­talista uralom alapjai ellen irányul. A társadalom mind szé­lesebb rétegei számára nyilvánvalóvá válik annak történelmi szükségszerűsége, hogy a kapitalista társadalmat minden egyes nép akaratával összhangban létrehozandó szocialista társadalom váltsa fel. Mindez új lehetőségeket nyújt arra, hogy a népek sike­resen küzdjenek az európai nemzetközi kapcsolatoknak az enyhülés szellemében történő további átalakításáért. A de­mokráciáért és a haladásért. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy növekedjék a szocializmus eszméinek befolyása a társadalmi fejlődésre. A konferencia résztvevői méltatták az enyhülésben elért előrehaladást. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az egyetemes béke még korántsincs szavatolva, hogy az eny­hülés még nem szilárdult meg, s hogy a tartós biztonság­hoz és együttműködéshez vezető úton még nagy akadályokat kell leküzdeni. Az imperializmus, a neokolonializmus politikája, az el­nyomás és a kizsákmányolás minden formája továbbra is a fő veszély a béke, a népek függetlensége és egyenjogúsága számára. Az imperializmus lényege nem változott, de az erővi­szonyok változása következtében pozíciói gyengébbek. Ez kifejeződik abban, hogy nem képes felszámolni a szocializ­mus történelmi vívmányait és feltartóztatni a haladó erők­nek, valamint a népek felszabadító és függetlenségi mozgal­mának előretörését. Az imperialista rendszer nehézségei a kapitalista rend­szer általános válságának további elmélyüléséből fakadnak; ez a válság a kapitalista társadalom életének valamennyi — gazdasági, társadalmi, erkölcsi és politikai — területére ki­terjed és a különféle országokban eltérő formában és mér­tékben nyilvánul meg. A dokumentum rámutat azokra a mély ellentmondá­sokra, amelyeket a kapitalista rendszer válsága idéz elő a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatokban, majd meg­állapítja; A munkásosztály, a kapitalista Európa dolgozói a vál­ságból való demokratikus kiútért küzdenek, olyan kiútért. amely megfelel a néptömegek érdekeinek és megnyitja az utat a társadalom szocialista átalakulása felé. A nagytőke reakciós körei úgy igyekeznek kiutat találni ebből a helyzetből, hogy korlátozzák a néptömegek demok­ratikus és szociális jogait, igyekeznek rájuk hárítani a vál­ság terheit. Ezenfelül arra törekednek, hogy akadályozzák az enyhülés és az aktív együttműködés politikáját, alásássák a helsinki értekezlet eredményeit és az államközi kapcso­latokban ismét a feszültség és a konfrontáció légkörét te­remtsék meg. Bizonyos erők még mindig annak a hideghá­borús politikának visszatérése mellett lépnek fel, amelynek következményeként a kontinens egymással szemben álló töm­bökre hasadt. Az ilyen politika ellen harcoltak és harcolnak a kommunista pártok és más demokratikus és békeszerető erők. , Véget kell vetni a fegyverkezési hajszának, hozzá kell látni a fegyverzet és a fegyveres erek csökkentéséhez. A növekvő fegyverkezési kiadások mind súlyosabb terheket rónak a dolgozókra, a néptömegekre. Ha ezt az óriási anyagi erőt a népek életszínvonalának emelésére fordítanák,. az ha­talmas hasznot jelentene az egész emberiség haladásának. A konferencián résztvevő kommunista és munkáspártok véleménye szerint az enyhülésért vívott harc fontos hozzá­járulás az olyan nemzetközi feltételek megteremtéséhez, ame­lyek elősegítik a társadalmi haladást. Mindez a tőkés országokban kelvezőbb harci feltételeket hoz létre a demokratikus és szocialista átalakuláshoz. Segíti a szocialista országok további sokoldalú gazdasági, szociális és politikai fejlődését, a szocialista társadalom lehetőségei­nek még teljesebb kibontakoztatását. E tényezők együttes hatásaként fokozódik a népeknek az igazságosságra és a békére való törekvése. A szocializmus eszméi mindinkább áthatják a széles tömegek tudatát. Az európai országok kommunista és munkáspártjai a többi demokratikus és békeszerető erővel együtt, döntő sze­repet játszottak azokban a politikai akciókban, amelyek Európában lehetővé tették az enyhülés, a biztonság megerő­sítése és az együttműködés irányában tett fordulatot. A kon­ferencián részt vevő pártok a jövőben is tevékenyen fellép­nek a béke, az együttműködés és társadalmi haladás Euró­pájáért. Ebben a szellemben fogják fejleszteni internacionalista, elvtársi önkéntes együttműködésüket és szolidaritásukat Marx, Engels és Lenin nagy eszméinek alapján szigorúan figyelembe véve az egyes pártok egyenjogúságát és szuverén függetlenségét, a belügyekbe való be nem avatkozást, tiszte­letben tartva a haladó társadalmi átalakulásért és a szocia­lizmusért vívott harc különböző útjai megválasztásának sza­badságát. A szocializmusért a saját országban vívott harc és minden egyes pártnak saját munkásosztálya és népe iránti felelőssége összefügg a világ dolgozóinak, összes haladó mozgalmainak és a népeinek kölcsönös szolidaritásá­val a szabadságért és a függetlenség megerősítéséért, a de­mokráciáért, a szocializmusért és a világbékéért folytatott küzdelemben való kölcsönös szolidaritásával. A kommunista és munkáspártok szükségesnek tartják a kommunisták és az összes többi demokratikus, békeszerető erők közötti párbeszédet és együttműködést. Eközben abból indulnak ki, ami összeköti őket, és fellépnek az együttmű­ködést gátló bizalmatlanság, az előítéletek leküzdéséért. Kötelességüknek tartják felhívni a népi erők figyelmét azokra a károkra, amelyeket az elvakult antikommunizmus okoz a békéért és haladásért indított mozgalom kibontakoz­tatásának. A kommunista pártok semmiképpen sem tekintik antikommunistáknak mindazokat, akik nem értenek egyet politikájukkal, bírálják tevékenységüket. Az antikommuniz­mus olyan eszköz volt és marad, amelyet az® imperialista re­akciós erők nemcsak a kommunisták, hanem más demokraták és a demokratikus szabadságjogok ellen is felhasználnak. Ezek az erők kampányokat folytatnak a kommunista pártok, a szocialista országok ellen, kezdve a Szovjetunióval, a szocia­lizmus és a haladás- erői ellen azzal a céllal, hogy lejárassák a kommunisták politikájának és eszméinek hitelét a néptö­megek ólőtt, megosszák a munkásmozgalmat, akadályokat gördítsenek a demokratikus és a népi erők együttműködése elé. A haladásért és a demokratikus fejlődésért indított népi mozgalom érdeke, hogy elszigetelje és leküzdje az antikom- munizmust. A konferencia résztvevői üdvözlik azokat a sikereket, amelyeket számos országban és nemzetközi téren a kom­munista és a szocialista, szociáldemokrata pártok közötti együttműködés fejlesztésében értek el. A konferencia résztvevői — hangsúlyozza a továbbiakban a dokumentum — elutasítanak minden olyan politikát és vi­lágnézetet, amely lényegét tekintve a munkásosztályt a kapi­talista rendszernek rendeli alá. A harcnak, amelyet földrészünk kommunista pártjai és a kapitalista országok demokratikus erői a fasiszta rendszerek maradványainak felszámolásáért, a demokrácia fejlesztéséért, a 'békéért, az ellen az állandóan növekvő fenyegetés ellen folytatnak, amelyet a nemzetközi monopóliumok és multi­nacionális társaságok tevékenysége jelent minden egyes or­szág szuverenitására,, és függetlenségére nézve, nagy jelentő­sége van abban, hogy Európa a béke és a haladás kontinen­sévé váljék. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok a munkásokhoz és alkalmazottakhoz, a parasztokhoz, a kö­zéprétegekhez, a tudományos-műszaki értelmiséghez, a kul­turális személyiségekhez, valamennyi politikai párthoz, tö­megszervezethez és egyesüléshez, minden, a haladásban és Európa békés jövőjében érdekelt emberhez azzal a felhívással fordulnak, hogy tevékenyen vegyenek részt abban a küzde­lemben, amely a következő célokért folyik: 1. Az enyhülési folyamat elmélyítéséért, a leszerelés és az európai biztonság növelésére irányuló hatékony in­tézkedések megvalósításával A konferencia résztvevői'felszólítanak azoknak az alap- elveknek és megállapodásoknak pontos betartására és teljes megvalósítására, amelyeket az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmánya tartalmaz, valamint minden olyan szerződés és megegyezés végrehajtására, amely ezeknek az alapelveknek megfelel, s a békét és a biztonságot szolgálja. A dokumentum kiemeli, hogy az enyhülés megszilárdítása és elmélyítése érdekében Európa a katonai enyhülésre irá­nyuló intézkedések gyakorlati megvalósításának példáját mu­tathatja és kell is, hogy mutassa. Az európai kommunista és munkáspártok nyomatékosan felszólítanak minden népet és kormányt arra, hogy energi­kusan szánjanak síkra: — Mindenfajta fegyverkezési verseny, különösen a nuk­leáris fegyverkezés megszüntetéséért; a leszerelési kérdések­kel kapcsolatos tárgyalások meggyorsításáért; a külföldi ka­tonai támaszpontok megszüntetéséért és a külföldi csapatok, s fegyverzet idegen területekről való kivonásáért és a csa­patok feloszlatásáért; minden állam katonai költségvetésé­nek rendszeres csökkentéséért. Haladéktalanul szükséges — hangsúlyozzák a konfe­rencia résztvevői — hogy kiküszöböljék az atomháború ve­szélyét, amelynek kirobbantása az emberiséggel szemben a legnagyobb bűntett lenne. . Ezenkívül a dokumentum célul tűzi ki a baktérium­fegyverek, a vegyi fegyverek és más tömegpusztító eszközök betiltását és megsemmisítését. Sürgeti a tömegpusztító fegy­verek új típusainak, valamint az ilyen jellegű új fegyver- rendszer kifejlesztésének és előállításának megtiltását. A konferencia résztvevői állást, foglalnak amellett, hogy Európa és a világ különféle területeit a béke és az együtt­működés övezeteivé alakítsák át, amelyek mentesek kül­földi hadseregektől és katonai támaszpontoktól. A konferencián részt vevő pártok síkraszállnak azért, hogy a Földközi-tenger a béke tengerévé váljék, továbbá, hogy csökkentsék a fegyveres erőket és a fegyverzetekéi elsősorban azokban a körzetekben, ahol a katonai konfron­táció különösen veszélyes. Abban a meggyőződésben — folytatja a dokumentum. — hogy Európa tömbökre való megosztottságának megszün­tetése jelentékeny mértékben hozzájárul földrészünkön és az egész világon a tartós biztonság és a béke eléréséhez, a kon­ferencia résztvevői síkraszállnak a NATO és a Varsói Szer­ződés egyidejű felszámolásáért és első lépésként katonai szervezeteinek megszüntetéséért. A konferencia résztvevői szükségesnek tartják az agresz- sziós háborúk, az erőszakkal való fenyegetés és a bármilyen fajta erőszak-alkalmazás propagálásának haladéktalan meg­szüntetését és betiltását, továbbá minden nép széles körű és rendszeres tájékoztatását a fegyverkezési hajsza meg­szüntetése és a leszerelés érdekében folytatott tárgyalások alakulásáról és intézkedésekről. y 2. A fasizmus kiirtása, a demokrácia és a nemzeti füg­getlenség megvédése Spanyolországban új helyzet alakult ki. Az erőteljes és egyesített harc, amelyet az országban most egyre nyilvá- nosabban vívnak az Európában fennálló utolsó fasiszta rendszer közeli végét jelzi — állapítja meg a dokumentum, majd hangsúlyozza: a konferencia résztvevői szembeszállnak minden olyan kísérlettel, amely a francoizmus politikájának bármilyen formában való továbbfolytatására irányul, és felszólítják Európa demokratikus és haladó erőit, hogy fokozzák tevékeny és konkrét szolidaritásukat Spanyolország minden antifasiszta erőjével a demokráciáért és a szabad­ságért vívott harcukban. A konferencia résztvevői üdvözlik az 1974. április 25-én a fasizmus alól felszabadított új Portugália haladó irányú fejlődését. Támogatnak minden arra iránvuló lépést, hogy akcióegységet hozzanak létre a kommunisták, a szocialisták, a fegyveres erők mozgalma az összes demokratikus erő kö­zött, amelyek azt a ma már az alkotmányban is kinyilvá­nított célt tűzték maguk elé, hogy felépítik a szocializmusra orientálódó demokratikus és független Portugáliát. A konferencia résztvevői kinyilvánítják Ciprus népével való szolidaritásukat. Követelik, hogy haladéktalanul hajt­sák végre az ENSZ Ciprusról szóló határozatait, amelyek előírják az el nem kötelezett Ciprusi Köztársaság független­ségének, szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tisz­teletben tartását, az összes külföldi csapatok Ciprusról tör­ténő azonnali és feltétel nélküli kivonását. A konferencia résztvevői kifejezik szolidaritásukat Gö­rögország kommunistái és összes demokratikus erői iránt, szolidaritást nyilvánítanak Észak-jrország demokratikus erőivel és határozottan fellépnek a Török Kommunista Párt legalizálásáért. A konferencia résztvevői fellépnek a kommunisták és más haladq erők mindenfajta megkülönböztetésével és üldö­zésével szemben, valamint az NSZK-beli antidemokratikus törvényhozás ellen. A demokrácia és a társadalmi haladás érdekében a béke és a kölcsönös bizalmon alapuló nemzetközi kapcsolatok és a baráti együttműködés megőrzése céljából ki kell irtani a fasizmust, meg kell akadályozni a fasizmus újraéledéséi akár nyílt, akár álcázott formában harcolni kell a fasiszta és neofasiszta terrorista szervezetek és csoportok létrejötte és tevékenysége ellen éppúgy, mint' a fajüldöző propaganda és akciók ellen, amelyek a munkásosztály és más haladó erők megosztására irányulnak — hangsúlyozza a doku­mentum. 3. A kölcsönösen előnyös együttműködés kialakításá­ért, a népek közötti jobb, kölcsönös megértésért A konferencia résztvevői abból indulnak ki. hogy az együttműködésnek az emberi tevékenység legkülönbözőbb te­rületein való fejlesztése elősegíti a béke megszilárdítását és a népek biztonságát, a személyiség gazdagítását a béke. a demokrácia és a humanizmus eszményeinek szellemében. Ennek előfeltétele és elengedhetetlen velejárója minden or­szág népe ama jogának tiszteletben tartása, hogy politikai, gazdasági, társadalmi és jogi rendszerét külső beavatkozás nélkül, önállóan határozhassa meg és fejleszthesse, történel­mi és kulturális értékeit megvédhesse és gyarapíthassa. Ezért a konferencia résztvevői felhívnak arra. hogy har­colni kell: — Az államok közötti együttműködés fejleszté­séért és kibővítéséért összhangban a helsinki értekezlet záró­okmányában rögzített elvekkel és megállapodásokkal. Síkra szállnak azért, hogy a tömegtájékoztatási eszközök objektív információk alapján mindenütt a kölcsönös megismerés, a jobb megértést elősegítő eszmék terjesztését, a népek közötti bizalom és együttműködés elmélyítését szolgálják: továbbá a kulturális értékek és műkincsek cseréjének fokozásáért, amely a népek közötti igazságosság, szabadság, testvériség és barátság eszményeinek megvalósítását szolgálja. 4. A békéért, a biztonságért, az együttműködésért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért az egész világon A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok meg vannak róla győződve: a béke, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájáért vívott harc fontos hozzájá­rulás ahhoz, hogy megoldják a politikai, gazdasági és szociá­lis problémákat az egész világon, s ez szükségessé teszi min­den ország egyenjogú részvételét. A földrészünkön végbe­menő pozitív változások kedvező feltételeket teremtenek a népek felszabadító harcához, a háború veszélye elleni küz­delemhez, a feszültség enyhüléséhez a világ más részein is, a népeknek az újgyarmatosítással és a nemzeti elnyomás minden formájával szemben folytatott harcához. Európa kommunista és munkáspártjai hangsúlyozzák az európai biz­tonsági és együttműködési értekezleten részt vevő országok által arra vonatkozóan vállalt kötelezettségek nagy jelentő­ségét, hogy kapcsolataikat minden más országgal a Helsin- , kiben egyeztetett elvek szellemében fejlesztik. A konferencia résztvevői síkraszállnak a háborús tűz­fészkeknek tárgyalások és az elért megegyezések szigorú be­(Folytatás a 3. oldalon) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom