Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

1976. július 1.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentuma

(Folytatás a 2. oldalról.)

tartása útján való megszüntetéséért, mindenekelőtt a közel- keleti konfliktus átfogó és igazságos rendezéséért; — Vietnam, Laosz és Kambodzsa népének további támogatásáért; az Angolai Népi Köztársaság kormányának és népének támogatásáért; a fasiszta junta börtöneiben sínylődő összes chilei hazafiak és demokraták szabadonbocsátásáért; az Uruguay- ban, Paraguayban, Guatemalában és néhány más latin-amerikai országban a kommunisták és más demokraták ellen folyó terror és megtorlások haladéktalan megszüntetéséért; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lehető legnagyobb támogatásáért abban a harcában, amelyet az ország békés, mindenfajta külső beavatkozás nélkül történő, demokratikus egyesítéséért vív; az arab népek, Dél-Afrika népei, Namibia és Zimbabwe népei, az agressziók minden áldozata, a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen harcolók antiimperiálista küzdelmének támogatásáért.

A nemzetközi kapcsolatok demokratizálása és a nemzetközi együttműködésnek az egyenjogúság és a minden nép számára kölcsönös előnyök alapján történő fejlesztése nagy- jelentőségű cél az imperializmustól és a meokolonializmusfól mentes olyan nemzetközi közösség kialakításáért vívott harcban, amelyben a fejlett és a fejlődő országok közötti mélyreható aránytalanságokat ki lehet küszöbölni, és amely minden egyes nemzet teljes függetlenségén és az emberiség problémáinak megoldásában való tevékeny részvételén alapul.

A szocialista országok, az el nem kötelezett országok mozgalma, a fejlődő országok forradalmi és háladó erői, valamint a munkás- és demokratikus mozgalmak harcolnak az új, az igazságon és az egyenjogúságon alapuló nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok kialakításáért. Az ilyen kapcsolatok a béke, a feszültség enyhítése és a társadalmi haladás érdekét szolgálják az egész világon, s teljes mértékben megfelelnek Európa munkásosztálya és néptömegei érdekeinek.

A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok felszólítják Európa dolgozóit és összes demokratikus erőit, hogy a világ minden szabadságát és függetlenségét védelmező népével való szolidaritás fokozása érdekében tegyenek új erőfeszítéseket és szervezzenek új akciókat. Ez a harc nemzeti és társadalmi egyenjogúságunk legfontosabb tényezője és fontos hozzájárulás az egész világ békéjéhez, biztonságához és társadalmi haladásához.

* * *

Befejezésül a dokumentum ezeket mondja;

A konferencia résztvevőinek az a véleménye, hogy a célok megvalósítása, amelyekért síkra szállnak, számottevő haladást jelentene Európának a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrészévé való átalakítása útján. Hangsúlyozzák arra irányuló eltökéltségüket, hogy a feszültség enyhülésével létrejött lehetőségeket olyan kézzelfogható eredmények elérésére használják fel, amelyek megfelelnek mind a dolgozók osztályérdekeinek, mind az összes nép nemzeti érdekeinek és az egész emberiség haladása érdekeinek is.

A konferencián képviselt kommunista és munkáspártok fellépnek az összes demokratikus erővel, azok sajátosságának és önállóságának teljes megőrzésével történő konstruktív párbeszédért, hogy a békéért, biztonságért és a társadalmi haladásért vívott harcban gyümölcsöző együttműködés alakuljon ki. Azzal a felhívással fordulnak a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, a középrétegekhez, a tudomány és a kultúra képviselőihez, a nőkhöz, a fiatalokhoz, minden haladó, demokratikus és bókeszerető erőhöz és párthoz, a demokratikus tömegszervezeteikhez, hogy sokszorozzák meg erőfeszítéseiket földrészünk. békés jövője és minden nemzetének és népének felvirágzása érdekében.

Több mint három évtized telt el a fasizmus felett aratott nagy győzelem óta. Európának a tartós béke földrészévé való átalakítása a legjobb megemlékezés lesz mindazokról, akik ezért a győzelemért harcoltak és életüket adták. A berlini konferencián részt vevő kommunista- és munkáspártok meg vannak győződve arról, hogy a találkozójukon kitűzött nagy célok megvalósítása megfelel minden nép érdekeinek és fontos hozzájárulás lesz a békéhez, a nemzeti függetlenséghez, a demokráciához és a szocializmushoz az egész földkerekségen.

Baráti találkozók

Szerdán Berlinben baráti találkozót tartott Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára. A két testvérpárt vezetői eszmecserét folytattak az európai kommunista és munkás- mozgalom, továbbá a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről.

Kádár János véleménycserét folytatott Gustáv Hu- sákkal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával. Az elvtársi és szívélyes megbeszélés során a két testvérpárt képviselői vélemény- cserét folytattak az MSZMP XI. kongresszusán és a CSKP XV. kongresszusán hozott határozatok teljesítéséről.

Véleménycserét folytattak továbbá a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozA Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszaka július 7-én kezdi meg munkáját Berlinben. Az előzetes megállapodásnak megfelelően a KGST országok

galom időszerű kérdéseiről, és kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az európai kommunista és munkáspártok jelenlegi konferenciája hozzájárul mozgalmunk egységének erősítéséhez.

Kádár János és Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára június 30-án megbeszélést folytatott Berlinben. Kádár János és Nicolae Ceausescu kifejezték a magyar—román párt- és államközi kapcsolatok, az együttműködés bővítésére irányuló készségüket.

Az MSZMP KB első titkára tegnap találkozott Todor Zsivkovval, a BKP KB első titkárával és Joszip Broz Ti- tóval, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökével is.

A találkozók szívélyes, elvtársi légkörben zajlottak le.

delegációit a kormányfők vezetik.

A magyar küldöttség vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke.

(Folytatás az 1. oldalról)

oldásához, a társadalmi haladáshoz. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról sem, hogy a világban különböző társadalmi .berendezkedésű országok vannak, amelyekben ellentétes osztályérdekek érvényesülnek, s ennek következtében egymással kibékíthetetlenül ellentétes ideológiák léteznek. A békés egymás mellett élés elvének elfogadása nem változtatja meg a kapitalizmus természetét, és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A társadalmi fejlődés objektív törvényeken alapul. Minden nép joga, hogy önállóan, külső beavatkozás nélkül válassza meg vezérlő eszméit, azt az utat, amelyen járni kíván. A forradalom a társadalom belső fejlődésének a következménye, kívülről nem lehet rákényszeríteni senkire. Éppen ezért minden erővel ellenezzük az ellen- forradalom erőszakos terjesztését is.

A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a világ fejlődésének döntő tényezője.

A kommunisták a legáll- hatatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyének. Így volt ez a múlt században, amikor tudományos világnézetünk, a marxizmus megszületett, így volt a századfordulót követően, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új fejezet kezdődött az emberiség történelmében.

Ez jellemezte a kommunisták magatartását a második világháború idején, amikor mozgalmunk, és az első szocialista ország, a Szovjetunió hozta a legtöbb áldozatot azért, hogy a fasiszta fenevad világot romboló, népeket pusztító garázdálkodásának véget vessenek, megteremtsék a népek hőn óhajtott vágyát, a békét, biztosítsák számukra a szabadságot. Nincs ez másként napjainkban sem, amikor a kommunista és munkáspártok a békés egymás mellett élés gyakorlatának megszilárdításáért, további térhódításáért és a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért szállnak síkra.

Az egyes országokban az önálló politikai tényezővé vált munkásosztály, az egész nemzetközi kommunista

munkásmozgalom számára a cselekvés vezérfonala tudományos világnézetünk, amely nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. A marxizmus—leni- nizmus általános érvényű tanításait az egyes kommunista pártok hazájuk nemzeti sajátosságainak, történelmi hagyományainak és társadalmi vívmányainak figyelembe vételével önállóan alkalmazzák. Ma, amikor a kommunista világmozgalomnak nincs központja, vagy vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, különös jelentőségű a marxista—leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése.

A proletár internacionalizmus eszméjét Marx, Engels, Lenin fogalmazta meg, akik szembeszegezték azt a burzsoázia nemzetközi ösz- szeíogásával és a nacionalizmussal, a sovinizmussal. Az internacionalizmus eszméje állandóan gazdagodott, hatása nőtt, és a nemzetközi kommunista mozgalom ennek erejével fejlődött a történelem leghatalmasabb politikai mozgalmává. A proletár internacionalizmus eszméje megítélésünk szerint magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összhangját, mert az egyes pártok eredményei erősítik nemzetközi mozgalmunkat, és a nemzetközi kommunista mozgalom erősödése segíti az egyes pártokat.

A proletár internacionalizmus kölcsönös szolidaritás és támogatás, elvtársi együttműködés, amely feltételezi az egyes pártok önállóságát és

egyenjogúságát az egymás belügyeibe való be nem avat-f kozást.

Berlinben tartják a KGST XXX. ülésszakát

Lázár György vezeti a magyar delegációt

A kommunista pártok között voltak, vannak és nyilván lesznek is véleményeltérések, viták egyes ideológiai, politikai, taktikai vagy stratégiai kérdések megítélésében. Ez a fejlődés velejárója. A történelem tanúsága szerint mozgalmunk erősödését az szolgálja, ha eszmecseréinket a kölcsönös megbecsülés, a proletár internacionalizmus szelleme hatja át, és állásfoglalásainkat, tevékenységünket alapvető érdekeink és céljaink azonossága vezérli.

A kapitalista osztályellenség, a nemzetközi imperializmus a kommunizmus ellen vívott évszázados harcában korán felismerte, és ma is nagyon jól tudja, mi a proletár internacionalizmus jelentősége az osztályharc szempontjából. Ezért küzd ellene minden módon, igyekszik mozgalmunkat a nacionalizmus, a szovjetellenesság szításával, a nemzeti elzárkózás ösztönzésével, a mozgalmunkban fellelhető minden antimarxista és szakadár nézet felhasználásával gyengíteni.

A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében a proletár internacionalizmus elvét követi. Visszautasít minden burzsoá és antimarxista nézetet, a nacionalizmust, a szovjetellenességet, mert tudja, hogy mindez mozgalmunk egysége, az emberi haladás ellen irányul. Pártunk ezért támogatja, hogy a kommunista és munkáspártok kapcsolatai erősödjenek, hogy képviselőik két-, több- és sokoldalú találkozók keretében rendszeresen találkozzanak. A testvérpár- toknak ki kell cserélniük forradalmi tapasztalataikat, tanácskozniuk kell a nemzetközi politika fő kérdéseiről, a közös feladatokról, hogy a proletár internacionalizmus szellemében, összehangoltan léphessenek fel a békéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekeket semmibevevő nagy monopóliumok, az imperializmus nemzetközi összefogása ellen.

Véleményünk szerint a szerkesztő bizottság által készített dokumentum tervezet az európai kommunista és munkáspártok jelen értekezletének napirendjével és céljával összhangban van. Elemzi a nemzetközi helyzetben, az Európa biztonságáért folytatott harcban bekövetkezett változások lényegét, körültekintően határozza meg közös feladatainkat az adott helyzetben. Egyetértünk a dokumentumnak azzal a részével is, amely felhívással fordul Európa haladó, demokratikus

erőihez, mindenekelőtt a szocialista, szociáldemokrata pártokhoz, hogy működjenek együtt a béke és a biztonság közös ügyének megerősítésében.

A szerkesztő bizottság munkájában közreműködő 28 testvérpárt egyikeként mi is részt vettünk a dokumentum készítésében, amely meggyőződésünk szerint alkalmas arra, hogy segítse Európa kommunista és munkáspártjainak, valamennyi haladó erejének közös harcát, felemelő céljaink elérését. Pártunk elfogadja a beterjesztett okmánytervezetet, és elfogadásra javasolja az értekezleten részt vevő minden testvérpárt küldöttségének.

Befejezésül, kérem a testvérpártok küldötteit, vigyél, magukkal hazájukba a magyar kommunisták üdvözletét és jókívánságait. Biztosíthatom önöket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, a szocializmust építő és békeszerető magyar nép teljes erejével támogatni fogja tanácskozásunk állásfoglalásait, és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Európa a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrésze legyen.

Köszönöm a figyelmet.

Pártvezetők felszólalásai

A Német Szocialista Egységpárt azt a szilárd akaratát fejezi ki, hogy hozzá fog járulni ahhoz, hogy az európai békéért, biztonságért és együttműködésért vívott harcbán új sikerek szülessenek — kezdte beszédét Erich Honecker az NSZEP KB főtitkára. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Európa békés jövőjéért folyó harcban milyen nagy súlya van a kommunisták szavának. A mi pártjaink természetesen saját munkásosztályukhoz, saját népükhöz szólnak, de minél erősebb a nemzetközi szolidaritás, minél jobban megértjük egymást a közös harci célokat illetően, és minél inkább ennek megfelelően cselekszünk, annál nagyobb lesz sikerűink, amelyre, mindnyájan törekszünk.

A továbbiakban a szónok kifejtette, hogy az értekezlet dokumentuma a kérdésnek csupán egy bizonyos, korlátozott körét fogja át, de ezek olyan kérdések, amelyek az egész emberiségre nézve nagy jelentőségűek, a szó legigazibb értelmében a népek számára életfontosságúak.

A NSZEP főtitkára a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy a. helsinki konferencia óta eltelt időben is beigazolódott, hogy a béke ingatag mindaddig, amíg az imperializmus olyan mérhetetlen módon tovább fegyverkezik.

Joszip Broz Tito beszédében kijelentette, hogy meggyőződése szerint az ezen a konferencián kialakult nyílt és szabad eszmecsere jelentősen hozzájárul, hogy megvalósulhassanak a konferencia céljai: a kommunista és munkáspártok még erőteljesebben járulhassanak hozzá az európai béke és biztonság szilárdulásához, az európai általános, mindenoldalú egvüttműködés fejlesztéséhez és. az európai társadalmi haladáshoz. Az egész mai nemzetközi helyzet bonyolult és ellentmondásos — mondotta a JKSZ elnöke, de megfigyelhető, hogyan törnek előre a demokrácia, a haladás és a szocializmus erői.

Lars Wemer, a Svéd Baloldali Párt (kommunisták) elnöke többek között arról beszélt, hogy pártja nagyra értékeli azokat a vívmányokat, amelyeket a szocialista országok a szocialista demokrácia kialakításában elértek.

Dominique Urbany a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke, a berlini konferencia hetedik ülésén elhangzott felszólalásában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi erőviszonyok alapvetően a haladás erőinek javára változtak meg.

A berlini értekezlet tegnap délelőtti ülésén szólalt fel Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. Bevezetőben rámutatott, hogy az enyhülés, a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok közötti együttműködés kedvező feltételeket teremt a népeknek a demokráciáért, a haladásért, és a valódi nemzeti függetlenségért vívott harcához.

A portugál forradalom — mondotta a továbbiakban —, megteremtette az előfeltételeket a diplomáciai kapcsolatok felvételére a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, valamint a harmadik világ országaival és az egykori portugál gyarmatokkal. Kivételt képez a Kínai Népköztársaság, amely mind a mai napig elutasította a kapcsolatok felvételét az új, demokratikus Portugáliával, ugyanakkor azonban kifejezte készségét a kapcsolatok létesítésére abban az esetben, ha Portugáliában a kommunisták részvétele nélküli jobboldali kormány alakul.

Portugália két évig tartott, rendkívül bizonytalan, ideiglenes jellegű demokratikus helyzet után — most új alkotmány életbelépésével egy új demokratikus rend kezdetét éli át. Vannak olyan emberek, akik azon a véleményen vannak, hogy a forradalmi erők, különösen a PKP, olyan ritmust erőltettek a forradalomra, amely nem felel meg a reális erőviszonyoknak. Az igazság azu — szögezte le a PKP főtitkára — hogy a Portugáliában már régen restaurálták volna a fasizmust, ha a forradalmi erőknek nem lett volna bátorságuk felvenni a harcot a monopolkapitalizmus és a nagybirtok ellen, ha a munkásosztály nem ragadta volna magához az élet hatékony ellenőrzését a gazdaság számos fontos területén.

Alvaro Cunhal a továbbiakban kijelentette: elengedhetetlenül szükséges figyelmesen tanulmányozni a forradalmi m o zgalomnak és más országok testvérpártjainak a tapasztalatait. A portugál demokrácia felépítéséhez vezető út nem lehet a monopolkapitalizmushoz való visz- szatérés, hanem a már elért történelmi vívmányok megszilárdítása az alkotmányban rögzített szocialista perspektíva révén.

Martin Gunnar Knutsen, a Norvég Kommunista Párt elnöke a berlini konferencia tegnapi ülésén elhangzott beszédében többek között hangsúlyozta: a konferencia húszhónapos előkészületeit az egyes pártok függetlenségének és egyenjogúságának legnagyobb tiszteletben tartása jellemezte.

Ermenegildo Gasperoni, a San Marinói Kommunista Párt elnöke beszédében örömmel nyugtázta, hogy a többhónapos véleménycsere eredményeként összehívták az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját egy olyan dokumentum alapján, amellyel valamennyi résztvevő egyetért.

Enrico Berlinguer, az olasz pártküldöttség vezetője utalt arra, hogyha berlini értekezletet hosszas és fáradságos munka előzte meg az értekezlet dokumentumainak kidolgozására. A munka demokratikus alapon folyt és kikristályosodott az ilyen okmányok összeállításának három főbb ismérve, nevezetesen, hogy az okmánynak meghatározott témákra kell korlátozódnia, hogy nélkülözhetetlen a konszenzus, végül hogy az okmány nem érintheti egyetlen párt függetlenségét sem.

„Minden kommunista párt lényeges vonása az internacionalizmus — hangsúlyozta Enrico Berlinguer. — Ez azt jelenti, hogy elkötelezetten részt vesz abban az akcióban, amely hazájában és nemzetközi méretekben kibontakozik, részt vesz a dolgozók, a népek közös mozgalmában, akik, illetve amelyek saját társadalmi és politikai felszabadulásukért, a nemzeti füg-* getlenségért, az egész emberiség békéjéért és haladásáért küzdenek.”

Olaszországban — mondotta — ahol a demokrácia kivívásáért, megvédelmezéséért és fejlesztéséért folytatott harc fő erői mindig is a munkásosztály és pártunk volt és maradt. Mi olyan szocialista társadalomért küzdünk, amely az egyéni és kollektív szabadságjogok értékének és biztosítékainak megerősítésén énül fel” — jelentette ki Enrico Berlinguer.

Beszéde további részében elemezte a nyugat-európai testvérpártok közötti együttműködés egyes területeit, majd általában a kommjnis- ta és munkáspártok közötti szolidaritásról szólt.

Georges Marchais, a Francia KP főtitkára beszédében kijelentette:

— Franciaországban mélyreható demokratikus reformok szükségességének kérdése van napirenden. Lehetővé kell tenni a nemzetnek, hogy saját gazdasági és szociális fejlődésének ura legyen, mégpedig a nagymonopóliumok államosítása útján. Biztosítani kell a dolgozók részvételét az ország ügyeinek intézésében minden szinten, beleértve a kormányt is.

A nemzetközi enyhülésről szólva Marchais megállapította: Európa népei még soha nem rendelkeztek ilyen lehetőségekkel ahhoz, hogy tartós békében éljenek, a leszerelés útján haladjanak, biztonságban munkálkodhassanak mint napjainkban. Ez a békés egymás mellett élés azonban semmiképpen sem jelent országunkban társadalmi és politikai status qdö-t — hangsúlyozta.

Beszélt Marchais a szocialistákkal és a keresztényekkel való együttműködés lehetőségeiről, majd a berlini konferencia munkáját tekintette át.